Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-02-02 / 5. szám

2 PAPI ES VIDENE 1941 február 2 Pálosok Pápán Özséb magyar élete az ősi katolikus hit fényének újraszületését és szétsurgárzását jelentette. A hódoltság utáni első katolikus papok, a pálos atyák az ima, szemléődés, önsanyargatás és erények gyakorlásával végezték apostoli munkájukat a pápai végvár vitézi népe között. Felkeresték a vidék elhagyatott lakóit is. A Hosszú-utcában (ma: Horthy Miklós-utca) lévő rendház és templom a megfogyatkozott katolikus hit fellegvára volt. A szerzetesek élete már nem a középkori kontemplativ tevékenység, hanem a mások lelkiüdvéért folytatott kemény harc. Az ősi szigorúság megmaradt. A régi szellemből merítették az erőt a rendkívüli feladatok megoldásához. Az Egyházat romjaiból felépítő munkájuknak gyönyörű bizonyítéka az itteni pasztorációs, térítő, oktató és tudományos munka. A pápai pálos rendház napirendje: télen 5 órakor, nyáron már 4 órakor felkelés. Félóra múlva a templom szentélyében lévő stallumokban felhangzott az Egyház legősibb és legszebb imája, a zsolozsma. Ez a hivatalos ima. Ezért kellő gonddal készültek rá; áhítatos lélekkel zengték a zsoltárokat, könyörgéseket és imákat. 7 órakor meghallgatták a konvent misét, utána pedig kiírt sorrendben miséztek. Délelőtt mindegyik a beosztott munkakörnek megfelelően dolgozott. Betegeket látogattak, tanítottak, szentségeket szolgáltattak ki és a vidéken missziót végeztek. Ebéd után 2 órakor ismét kóruson voltak és zsolozsmáztak. Délután folytatták a munkát. Vacsora után ismét felhangzott a kórus. A Ház lakói 9 órakor nyugovóra tértek. A pápai plébánia História Domusa megörökítette, hogy a pálosok letelepedésének évében, 1638-ban csak 4 katolikus volt Pápán. A lakosság luteránus és kálvinista volt. („ ... quatuor dumtaxat repertos in toto Oppido fuisse hospites Catholicos, reliquos partim Lutheri, partim Calvini erroribus fuisse imbutos".) Végtelenül kár, hogy nagyon kevés adat maradt fenn a romjaiban heverő Egyház felépítésének munkájáról. Az bizonyos, hogy évről-évre tekintélyes számmal növekedett. Az 1684 július 11-én kezdődő keresztelési anyakönyv adatai szerint évvégéig 27, a következő évben 40, 1686-ban 76 és 1687-ben pedig 70 keresztelési bejegyzést találunk. Az eredményes pasztorációs munkának köszönhető, JÓ MINŐSÉGET TtlBfOH• OLCSÓN Irta: MOLNÁR ISTVÁN. III. közlemény. rendjének pápai hogy az Árpádok korában alapított plébánia visszaállítására lehetett gondolni. 11 FERENC FES TÉUSZA KÜZ L £ TÉBEN uat v m ró-u. a Az ősi plébániát 1659 körül állítják vissza. Az első lelkipásztor Vépi Benedek. 1660. április 12 és június 8 között gr. Esterházy Pál visszaveszi a reformátusoktól a plébánia templomot. Esterházy erőszak eszközeivel cselekszik. Devecserből hozott zsoldos német katonasággal nemcsak a templomot veszi vissza, hanem lefoglalja az iskolát és a protestáns lelkészeket száműzi és a tanuló ifjúságot szétveri. 25 jobbágyot hatalmi szóval tesz katolikussá. Az erőszakoskodások miatt ezen időben 600 szabados és mesterember elhagyja Pápát. A pálosok temploma a plébánia felállítása után is a katolikus hitélet egyik erőssége és éltetője maradt. Hívek tömegei keresték fel nemcsak a városból, hanem a távoli vidékről is. A szentségekhez való járulás és a misehallgatás legnagyobb része tovább is a pálosok templomában bonvolódott le. Körmeneteket és a templom búcsúnapját messze földön ismerték. 1740-ben P. Mokkos József buzgósága indította el a Kálvária létrehozásának mozgalmát. A közkedvelt és áhítatot keltő hely hat év fáradozása után elkészült. A mesterséges domb összehordásán 300 ember doldozott, míg a keresztek, a kápolna és az öt, fájdalmas rózsafüzér titkait megelevenítő szobrok és épületek a pápai céhek munkái Pápa lakossága között a XVIIIszázadban németek is voltak. Ezért a pálosok templomában a szentbeszédeket magyarul és németül tartották. A kiválóbb szónokok beszédeit nagy tömegek hallgatták és vidéken is nagy érdeklődést keltettek. A letelepülés éveiben megalapították a Rózsafüzér társulatot. Ez az üdvös intézmény kimondhatatlan sokat segített a pasztorációs munkában. Két részre oszlott, az egyik társulat magyar, a másik pedig a német lakosság számára. A hívek igen nagy része tartozott hozzá. Népszerű volt nemcsak a városban, hanem a vidéken is. A két társulat legfőbb védője a veszprémi püspök volt, igazgatója pedig a mindenkori perjel. A szervezés nehéz munkáját és a társulat irányítását a magyar és a német hitszónokok végezték. A pálosok főünnepén a legméltóságosabb Oltáriszentség szerzésének emlékünnepén, Űrnapján a legnagyobb fénnyel tartották meg a szentségi körmenetet. A körmenet megrendezése a Rózsafüzér társulat kötelessége volt. Minden harang szólt. A pálos templomból kiinduló körmenet a plébánia templom felé tartott, e't megkerülve a négy sátornál elvégzett szertartások és áldások után visszatértek a rendi templomba. A körmenet annyira fényes volt és akkora tömegkeket mozgatott meg, hogy még szombathelyi résztvevői is voltak. A plébánia felállítása után is sokáig a pálosok rendezték az úrnapi körmenetet és csak későbbi időben tartotta meg a plébánia, a pálosok pedig az ünnep után következő vasárnapon. A Rózsafüzér társulatot II. József törölte el a pálosrenddel együtt. Később a ferencrendiek felújították és a lelkipásztori munkába állították. (Folyt, köv.) a ..Baross Női Tábor?

1

1 *f Az utolsó 50 évben a női munka főként kulturális, szociális és közvetlenül 20 év óta politikai téren is mozgott. Azonban a gazdasági kérdéseket, ami a patriarchális kor magyar asszonyának nemcsak munkaterülete, hanem hivatása is volt, teljesen elhanyagolta. Tudjuk, hogy az elmúlt századok gazdasági életét, a nagybirtokok kezelését, a házi iparosok felügyeletét a magyar asszony végezte. Az újabb idők kivették az asszonyok kezéből ezeket az otthonhoz kötött, de mégis szaktudást, kereskedelmi érzéket, gyakorlatiasságot, számolási és vezetői készséget feltételező gazdasági munkaterületeket. Amikor a Baross Női Tábor, a Baross Szövetség női csoportja létrejött, a női munkaterületnek ezt a hiányát kivánta pótolni. Célja: hogy a magyar ipar és kereskedelem pártolásán keresztül a pénzt, tehát a gazdasági javakat, magvar kézből magyar kézbe juttassa. A Baross Női Táborban tehát nemcsak kereskedő és iparos asszonyoknak van helye, hanem minden vevőnek is. így minden aszszonynak kötelessége, hogy a Baross eszmét, a magyar gazdasági élet felvirágzását magáévá tegye. Mert minden erőnk, kúltúránk és szociális intézményeink csak akkor dolgozhatnak teljes erejükkel a nemzet érdekében, ha a nemzet tudatában van a gazdasági élet fontosságának. A Baross Nöi Tábor, amikor a társadalommal meg akarja értetni céljainak fontosságát, nehéz terepen töri a rögöt. Mégis ez a nehéz úttörés már egy fél év alatt is bámulatos eredményeket produkált. A Baross Nöi Tábor központjának eddig ötezer tagja van, vidéken pedig a Baross Szövetség fiókjainak keretében 54 helyen folynak a szervezési munkálatok. A Baross Női Tábor közelebbi céljai: • 1. hogy a közgazdasági élet magyarrá legyen, 2. hogy a pénz magyar kézből magyar kézbe kerüljön, 3. hogy az ifjúságot a gazdasági térfoglalásában segítsük, 4. hogy a divat irányításával a magyar izlést és háziipart pártoliuk, 5. hogy a hazai vendégforgalmat fellendítsük és 6. hogy összetartsuk és szeressük egymást. A Baross Női Tábor sokoldalú munkájának nincsen és nem is lehetnek határai. A cél maga mutatja meg a tennivalókat. Viszont a magyar asszonyok közül mindig többen és többen ébrednek arra, hogy kötelességük a Baross Eszmét magukévá tenni. A közelmúltban megalakult pápai csoport minden magyar asszonyt és leányt szeretettel vár. 1875 előtti családi, üzleti levelezését. Értékes postabélyeges lehet közte: azokat • észpftnxért mag ve •sem- Bélv.ggyDf emtnyeket szintén. Dr. Krassó V., Nádor-utca 19 ügyvéd, Budapest Hungária bál február 22-én Vasárnapi levél Kedves Szerkesztőm! nEgy gyermekeiért élő édesanya* levele fekszik előttem. Ne vegye rossz néven, ha a Vasárnapi levél nekemszánt terét — kivételesen — átengrdem a k

e

rt. városi anyákat képviselő, gyermekeiért élő édesanyának, aki ezeket írja magáról: ,Lent lakunk a T^kerthen. Két gyermekem van, istennek legyen érte hála! Az egyik már iskolába iár, mégpedig a kertvárosi á'lami elemi iskolába. A gyermek elsőrendű nevelést és oktatást kap s e2ért becsülöm, szeretem ezt az új iskolát, amely sohasem tapasztott szeretettel gondozza az odajáró gyermekeket Csak egy h

:bi van: a gyermekek váltakozó rendszerrel kénvlele ne k iskolába iár ni, mert kevés a tanterem. A legutóbbi időben mozgalom indult meg a szülők között, hogy a kultuszminisztérium sürgősen rendelte el az építkezést. De ennek sikere érdekében sok támogató szóra és segítő kézre von szükségünk. Ezért illő tiszteiről meg" kérjük a PÁPA ÉS VIDÉKÉT, álljon mellénk ebben a szent < u!tárharcban, szálljon síkra üdvünkért, hiszen nekünk érdekünk, sőt létérdekünk ez mert minden szülőnek legféltettebb kincse a gvermeke K'rjük. addig ostorozza az erre illetékeseket, amíg szívük és eszük jelénkhajlik s megépül az annyira várt másik 2—3 tanterem ho°y gyermekeink rendesen tárhassanak iskolábat Nemcsak az odajáró kis magvarok érdemlik meg a támogatást, de mi dolgozó szülők és az iskola lelkes, fáradhatatlan tanítói is akik igazán nagyvonalú. b-csWeies és alapos magvar kultármunkát végeznek /" Eddig a lev'l. Bizanvára nem veszi zokon tőlem a kedves kertvárosi anva ha a levél személyi vonatkozásait soraiból kiiktattam. Ismerjük az rttani viszonyokat, az ot'oni embereket és azokat is, akiknek a kertvárosi elemi iskola fejlesztése szívügye. A magunk részéről foglalkozni kívánunk a kérdéssel As meg vagvunk róla gvőződve, hogy az illetékesek szíve és esze az aggód*, gyermekeit féltő édesanvák felé fog hailani s megfelelő építkezéssel közmegelégedésre nyer megoldást o tókertvárosi elemi iskola éoető problémája I A tóke'tvárosi kis magy rok szebb jövőjében bfzva vagyok Szerkesztő úrnak tisztelő híve FIGYELŐ. IRODtBI „HBMU KULIM ÉRTESÍTÉSI Tisztelettel értesítem a t. korcsmárosokat és vendéglősöket, általában a nagyérdemű közönséget, hogy a má' részemre megadott sörképviselet mellett engedélyt kaptam szesz nagybani és kicsibeni árusítására, valamint rum és likőrök gyártására. Kérem a t. közönséget, hogy sör- és szeszszükségletének beszerzésénél bizalommal forduljon hozzám; igyekezem t. megrendelőimet elsőrendű áruval jól és po

ntosan kiszolgálni Kiváló tisztelettel : vitéz Szalay István a Soproni és Kőszegi Polgári Serfőzdék Rt. képviselete és szesz nagybani és kic»inybeni árusítása Pápa, Vak-Bottyán-utca 18. szám. Telefonszám: 12 74.