Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-10-19 / 42. szám

Mélyen tisztelt Szerkesztő Or! Ma sürgős ügyben a városban jártam, az ősszel magam szemközt találtam Mert itt van ő kérlelhetetlenül, szelid bánatával halkan szivemre ül Járdaszéli fákról pereg a levél, az Ősi park felől sóhajtoz a szét Az égen tépett, kósza fellegek, közöttük a napfény bágyadtan nevel Gyöngéden átölel minden kis rögöt, magába csókolja a könnyű ködöt. A hűtlen nyárból nem maradt egyéb, mint néhány borzas, szürke kis veréb. Az utca porában boldogan fürdenek, mig sietve mellettük elmegyek. Leszámitoló-bank előtt hogy átmegyek, az utca sarkon észreveszek egy szegény gyereket. Kopott kfiis nadrágja eleget beszél, melyet rongyokban lenget rajt a szél, lábán valódi, tartós bőr-cipő. mérték után nekii szabta a Teremtő. Mint tillolt kender, olyan napszítta haj, formás kis száján hangos, piros kacaj, barnazománcos arcban csi'logó szemek, az egész gyermek egy ember műremek A gyerek rám sem néz, önfeledten játszik, a naoy üvegtáblák előtt édesen mókázik Az egész ÁBC-ét végig mutogatja, zizegő ujjakkal lendül a kiskarja, nyelvet nyújt, hunyorgat, ugrál, kacag, játékos jókedvét csillogva tükrözik a zöld üvegfalak. Látszik, hogy tükröt eddig még nem látott és képzelni sem tud különb mulatságot, minthogy pufókra fújt egészséges kepe belenevethet önmaga szemébe. ' Az utca zajlik', a gyerek nevet, sietve jönnek, mennek emberek. Egy űri dáma vezeti gyermeklét, tejbe, vajba fürösztött csemetét. A kicsi kezében jókora plüss mackó, a hölgynél karika, karján labdaháló A gyermek kényeskedve egyre nyafog, de a hölgy türelme egy hajszállal sem fogy. (»Mam^ süt a nap, a kabát ijs melege, —* majd

1 tateg az a baj, hogy a játszó^ tér nem jön közelebb. »Itt a mackó, Mahii, te vigyed, Pistike fáradt, üíjünkl Ite egy keveset.«) A kjiis ágrólszakadt a hangra felfigyel, megfordul, de nem látom, hogy bármit is irigyel, csak' azt röstelli, hogy megfigyeltem, játékos kedvének bizony nyakát szegtem;. Zavartan nézeget, kémleli az utat, nem marad adósom; szamárfület mutat. Dolgom után most már én ás futva hiegyek, hogy lefényképeztem ezt a két gyereket. Két külön tipus, két embervtirág, mindkettő gyökerén titkos féreg rág. Egyik a szegénység, másiik a bőség nyomloruttja, hogy melyük nagyobb baj .. Istenem, kii tudja? ©n ma azt láttam, hogy a kiiis verebek az utca porában boldogan fürdenek, elég, ha kiisüt az áldott nap, a gubbasztó szürkeség színes örömre kap. Láttam a gondtalan jólét gyermekét, sok játéka között sem lelte örömét. Láttam az ájgények igényeket szülnek és a Vágyak mögött új vágyak feszülnek. 'Nem, nem a sok boldogít és nem a kevés, hanem az Istenre-nagyatkozó halk megelégedésVagyok Szerkesztő Úrnak tisztelő hive: BANYAI BORISRA^ 1941. október 19, vasárnap Hozzászólás a „Néhány időszerű iskolakérdés"-c. cikkhez káljuk a mi hithű katolikus lelkiségen- j kön keresztül Szent István bifodalmá- í nak örök eszméjét. Ezért szeretném azt, hogy miként a templomban együtt va- j gyünk, úgy a Katoliiküs Körben is legyünk együtt. A jó katolikus embernek nemcsak a templomba kell járnia és Vallási kötelezettségeinek kell eleget tennie, hanem

1 a társadalmi kötelezettségéinek s is fokozott mértékben eléget kell tennie. | — Az isteni Gondviselés kegyeimé- í bői a magyar nemzet egy ezredév alap- j sasra in ii IIIMII••—I J Mielőtt bútort venne, nézze meg raktáramat, hol a legjobb minőségű bútorokat mind készen, mind rendelésre legolcsóbban kaph-tja. Fizetési kedvezmény! Átmeneti kabétok, felöltők, divat51tönyök

9 magyaros formaruhák a legutolsó divat szerint készülnek HEKLER úriszabrtnál m^ssssg^as

emm

ss

^smii^ssi Ka Kv. CZí - U. C3 O. PEIDL LAJOS JOmOSEGtt oiaón Összejövetelek, lakodalmak, eljegyzések, társasebédek, vacsorák rendezését olcsón, kifogástalanul vállalom. — Külön terem. FARKAS FERENC vendéglős, KÖZPONTI SZÁLLODA. ! iparos és kereskedő réteg kitermelése, amely nemcsak a gazdaságii életnek, de a nemzeti társadalomnak is hasznos, értékes pillére legyen. A követelményeknek megfelelő mberanyagot bőven ontja a magyar nép ősi, Örök tárháza. A kiválasztása, nevelése, a kivánt színvonalra emelése pedig a magyar népi kultúrpolitikának egyik legfontosabb feladata. Az első lépést ezen az úton a nyolc osztályúvá emelt népiskola teszi. A másodikat a polgári iskolák. Fontosságukat az idők szellemének megfelelő nevelésben mi sem mutatja jobban, mint tanulóik számának hatalmas megnövekedése. A nevelés és szakkiképzés utolsó számításait a tanonciskolák, a korszerű ipari és kereskedelmi iskolák hivatottak elvégezni. Nagy feladatuknak azonban csak akkor tehetnek elteget, ha teljesen korszerűek, gondozottak, felszereltek és valóban az új magyar kispolgári társadalom melegágyaivá tudnak válni. Ezért van nagy szükség ezeknek az iskola ti pu soknak fejlesztésére Pápa városában is. Ezért nagyfontosságú a róm. kat. polgári fiúiskolának korszerű új épületbe való helyezése, s ezért szükséges, hogy a város is minden lehetőt elkövessen az ipariskola korszerűsítésére és fejlesztésére. Annál is inkább^ mert ezzel

1 az egy iskolával biztosithatja a helyes tanoncnevelést, a nőiipariskb'la lés kereskedelmi szaktanfolyam nagyfontosságú működését is. Ezt követelai Pápától, az iskolák városától a magyar nevelés. És ez a vi-» rosnak egyenes érdeke is, mert máskép a régii dicsőség és hírnév ellenére eí fog maradni a korszerű oktatás kérdéseit jobban felkaroló városok mellett. A problémákat felvetették. Világos a megoldás útja is. S a cél pedig megér minden áldozatot! Dr. TIMAFFY LASZLO| toztatandó 4000—4000 P pénzbüntetéssel', mint mellékbüntetéssel sújtotta. A magyar kenyérrel történő minden nyerészkedési mesterkedésre sokkali súlyosabb büntetéseket kellene a törvénynek kiszabnia, melyekkel egyszer s mindenkor kedvét lehetne szegni minden viszszaélésnek és nyerészkedésnek. Két helyi megfigyelésünk is volna: kora reggeli: órákban nyerészkedő üzérek a városba vezető utakon felvásárolják az idehozott árukat. Ezért néha ; egyes közélelmezési cikkekben hiányok keletkeznek. A lelketlen nyerészkedőket lehetetlenné kellene tenni i A piactéren is megtörténiki, hogy egyes élelmezési cikkeket tömegestül felvásárolják Összevásárolják későbbi ; nyerészkedésekre. Fontosnak tartanánk ! az ilyenek felkutatását, az áruk elkob| zását és kérlelhetetlen megbüntetését. Aki ennek a hazának hű fia, megérti nemzetének véráldozatát. Az tud áldozatot hozni, tud lemondani Azk)k p> ! diig

1, akik a nehéz időket nyerészkedésre, spekulációkra és zavarkeltésre akarják ! felhasználni, megérdemlik a legsúlyo| sabb büntetést, még a kiutasítást is. Az I ilyeneknek nincs helye az új, keresz| tény, l>oldOgabb hazában | MOLNÁR ISTVÁN. A kereskedelmi hivatal veszprémi kirendeltsége két vagon búzát talált a marcaltői állomáson. Igy értesült, hogy Fleischmann Béla, akinek az apja marcaltői zsidó kereskedő, már évek óta foglalkozott gabonakereskedéssel. Mivel legújabban a törvények szerint nem volt lehetséges a kereskedés, ezért Tóth Gyula újmalomsoki keresztény lakós nevének felhasználásával gabona vásárlásokkal foglalkozott. A pápai járás főszolgabirája tárgyalás után azonban megállapiitotta, hogy sem Tóth Gyula, sem pedig Fleischmann Béla nincsenek kijelölve gabonakereskedőkü 1 és ennek ellenére közösen foglalkoziak gabonavásárlással és szántással. Mindkettőt ezért 30—30 napi elzárással, mint főbüntetéssel és behajthatatlanság esetén újabb 30—30 napi elzárásra átváiatTi aitm.Wiitigirfirt Tur nnt -itt J -mi rnii-irnÉh'iffiii^m^A^ bert tartották tanuJlt embernek minálunk. S csak az ájlyen iskolákat komoiy iskoláknak. Gyakorlati neveléssel nem sokat törődtek Ennek érezzük most a hátrányát, amikor a szabad pályákon akarjuk fajtánk javára az őrségváltást végrehaj tanöf A mai idők követelménye: a középkor magas műveltségű városi polgárságához hasonló művelt, értékes Pápa valóban úgy él az ország közvéleményének tudatában, mint iskolaváros, mint a Dunántúl leghireseob diákvárosa. Ezért különös örömmel jöttem et az év elején: tanárnak — a diákok városába. S most annál nagyoüb örömömre szolgált olvasni a »Pápa és Vidéke« hasábjain Molnár István úr cikkét a korszerű iskolakérdésekről, mert valóban kell, hogy az országos hirű diákvárosban legyen helye a sajtó nyilvánossága előtt is az iskolák időszerű problémáinak. És kell, hogy ezt a kérdést állandóan ébren tartsuk, megtárgyaljuk, hogy az időszerű feladatokát megoldhassuk. Mert ilyenek mindig akadnak, mindig lesznek, a fejlődés állandóan új és új szükségszerűségeket teremt. Molnár István úr ciikkében rámutatott az égető kérdésekre, a hibáikra, a megoldások lehetőségejjre. És valóban az egész város egyetemes érdeke, hogy a feladatokat mielőbb megoldják. De a helyi érdekeken messze túlmenően országos érdek is a művelt, gerinces iparos és kereskedő t ársadalom nevelése, s a dolgozók népi Magyarországának, a népi magyar kultúrpolitikának tesz nagy szolgálatot a város, ha mijnden anyagi és erkölesi erejével támogatja, segiti ezt az iskolatípust. Hosszú időn át csak a ,Meiner emMul't vasárnap délelőtt a Belvárosi Katolikus Kör téli helyiségében élénk érdeklődés mellett hi|vták egybe a rendkiijvülí, közgyűlésre a tagokat, hogy a távozás folytán megüresedett társelnöki és főtitkári, valamint lemondás folytán üresedésben Itevő könyvtárosi állásra a választást megejtsék. Németh József apátplébános elnökül megnyitója után köszöntötte a megjelenteket, sajnálattal emlékezett meg Dr. Katona István főszolgabíróról, a volt elnökről, akii lelkes, szorgalmas és odaadó harcosa volt a Kömek. A közgyűlés ezután egyhangúlag dr. vá|téz Mezey Kálmán főorvost világi elnökké, Kerény! Olaf bencés tanárt főtitkárnak és Matics József városi tisztviselőt könyvtárosnak választotta meg. Az elnöklő apátplébános sz(i[Vhez szóló beszédet intézett a megválasztott tisztikar tagjaihoz, kérte őket a tevékeny munka kifejtésére Az új vtijlági elnök emelkedett ezután szólásra. Köszönetet mondott a bár zalbmért, majd

1 igy folytatta: — Én nem elnök, hanem a pápai katoliikussághak az első munkása akarok lenni;. Szeretném a Kör segítségével a pápaii katoljkusságot egy táborba tömöriiteni, hogy közös munkával

1 felépítsük és pótoljuk azt, amit <az elődök; elmulasztottak Meg szeretném valósi;tani a pápai katolikus egységet, szellemi, társadalmi és gazdasági téren egyaránt, anélkül, hogy a mi törekvéseinkben és célkitűzéseink megvalósításában bárki, bármiilyen szempontból sértő, vagy zavar tkeltő szándékot 'lásson. — Engem mindig egy cél fog vezetni, éspedig az, hogy a pápai katotójkusság alkotó munkáját elsősorban Ősi városunk fejlődésének, azonkivül az egyetemes magyar érdekek szolgálatába állitsam, hogy ezzel szolgáljuk és munjait kell lerakja, hogy isteni rendelésből eredő hivatását teljesíthesse. A régi társadalmi berendezésünket fel kell számolnunk, mert az nem volt más, mint a krisztusi tanítások elárulása. A Rerum Novarum szellemében kell a társadalmunkat újjáépiteni, — fejezte be nagyhatású beszédét az új elnök, lakájt ez alkalommal sokáig ünnepeltek az egyoegy ültek. * Szerdán este a Korvin-utcai helyiségben első választmányi ülés volt a rendkívüli közgyűlés után, hol dr. vitéz Mezey Kálmán elnök közel egy órás be-, szédben ismertette programmját, célkitűzéseit, melyeknek alapja a katolikusság szellemi, társadalmi és gazdasági téren levő egységes irányítása, amit a Katoliiikus Körön keresztül az Actio Catholüica bevonásával igyekeznek elérni. (M. J.)