Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-04-14 / 15. szám

POLITIKAI HETILftP. - MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a P épai Belvérosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmilliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fiII. 9Ü9K0ZZUNR! Megrendítő hangú levetet írt Kormányzó Urunk az árvízkárosultak megsegítéséről. Nincsen e hazában senki, akinek ne hatottak volna szíve legmélyéig azok a magasztos szavak, melyeket az Első Magyar intézett hozzánk. A hazáját szerető magyar, a népe soisát szivén viselő Vezér és a gondos családapa fájdalma, megrendülése és segíteni akarása csendül felénk és hívja azokat segítségül, akiket jósorsuk megkímélt. A kemény tél után bekövetkezett melegebb idő nem hozta el a gondok csökkenését, hanem éppen a megnagyobbodását, A pusztító víz áldozatot követelt azoktól, akik közelében, talán eppen a vízből éltek. Hajlékuk szétrombolva, kis vagyonuk szétszórva, Ők maguk pedig nem tudják, hogy mit hoz a holnap. Mi, szerencsések, nem tudhatjuk, hogy milyen fájdalom az otthon pusztulása, de részt kell vennünk szerencsétien testvéreink megsegítésében. Erre hív fel bennünket a kormány^ zói szózat. Adjon mindenki tehetségéhez mérten. Az ezeres adomány mellett csak úgy segít a fillér is, különösen ha szeretetből, igaz segíteni vágyásból adják. Ne legyen senki, akinek lelkében nem kelt visszhangot szerencsétlen testvéreink segítségért kiáltó szava. Legyen ez szent kötelesség, mert a legkisebb adománnyal is a nemzetet védjük, a hazát erősítjük. Erre a célra pedig sohasem lehet eleget adni. Adakozzon a gazdag, a szegény, annyit, amennyit tud és éljen abban a meggyőződésben, hogy adománya szent célt, a haza jobblétét szolgálja. KÉRELEM A Kormányzó Úr Őfőméltósága f. hó 2-án kelt legfelsőbb elhatározával a árvízkárosultak megsegítéséle országos adománygyűjtést méltóztatott engedélyezni. A legfelsőbb elhatározás végrehajtásakép a m. kir. Belügyminiszter Úr 57.500/1940 sz. alatt rendeletet bocsátott ki, mely a gyűjtést az egész ország területén kormánybiztos vezetése és ellenőrzése alá helyezte, egyben felhívta a közigazgatási hatóságokat az akció eredményességének leghatékonyabb előmozdítására. Ezen rendelkezés végrehajtásaként és a minden magyart kötelező hazafias érzülettől indíttatva fordulok városom közönségéhez, összes hivatalaihoz,! intézményeihez, egyesületeihez, hogy mint a múltban, úgy ezen országos veszedelem idején is mindenki kivegye a maga méltó részét a segítésből. Az árvízkárosultak javára megindított gyűjtés hatalmas lendülettel folyik az ország minden részében és a második millió pengő felé közeledik. Azonban ez is nagyon kevés még ahhoz, hogy a rendkívüli méretű veszteségek pótolhatók legyenek,illetve a teljes nyomorba jutottak felsegítessenek. Az áldozatkészségnek tehát minden magyar részéről meg kell nyilvánulnia, senkinek sem szabad az adakozásból kimaradnia. Ne feledjük el, hogy honfitársaink megmentésével a Hazát mentjük. Bizalommal remélem, hogy Pápa város közönsége átérzi a magyar sorsközösséget és vagyoni helyzetének megfelelő felajánlást tesz. A hivatalnokok s általában fix fizetéses egyének — a városi tisztviselők és alkalmazottak mintájára — ajánlják fel havi összjövödelmük bizonyos százalékát, mások pedig vagyoni és jövödelmi helyzetüknek megfelelő adományt nyújtsanak. Az adományokat szíveskedjenek a 64.100 számú „B. M. Árvízkárosultak segélyezésére, letéti számla Budapest* elnevezésüpostatakarékpénztári szám Iára a főpostán befizetni. Ezen befizetési lapok és bianco befizetési lapok a m. kir. postahivatalnál kaphatók. Kérem, hogy a befizetésről, az összeg közlésével hozzám értesítés küldessék, hogy a város közönségének összes adományai nyilvántarthatók legyenek. Az adományok hirlapilag nyugtázva lesznek. Bizom abban, hogy Pápa város közönsége szintén segítségére siet sok hajléktalan, éhező, nyomorgó, mindenétől megfosztott magyar testvérének s kérem az áldozatos adományok sürgős eljuttatását. Pápa, 1940. április 10 Hazafias köszöntéssel: Hamuth János s. k. polgármester Baross közgyűlés Az elmúlt vasárnap, 7-én délután tartotta a Baross Szövetség pápai szervezete rendes évi közgyűlését. A közgyűlésen megjelent főtisztelendő Bíró Lucián bencés házfőnök, gimnáziumi igazgató is, akit a közgyűlés tagjai lelkesen ünnepeltek. A Magyar Hiszekegy elmondása után dr. Szentimrey Sándor járási főszolgabíró, a szervezet elnöke üdvözölte a megjelenteket. Bejelentést tett több meghívottnak távolmaradási kimentéséről. Ezután Timár Lajos tett ügyvezetői beszámolót az elmúlt évi működésről, amit a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. Kunszt Henrik a multévi zárszámadást, az ellenőri jelentést, majd a jövő évi költségvetést ismertette, A jelentés elhangzása után az egybegyűltek a tisztikar lelépő részének a felmentvényt megadta és azután az új, választás következett. A közgyűlés a következő tisztikart és választmányt választotta meg: ügyvezető elnök : Timár Lajos, ügyész: dr. Tibor István, alelnökök: Fekete József, Mika Márton és Nagy Sándor, pénztáros: Kunszt Henrik, jegyző: Kovács Imre, háznagy: Lukácsy Mihály, sajtóelőadó : Téglássy János, ellenőrök: Törők József és Jankó Mihály, választmányi tagok : Balogh Gyula, vitéz Balázs Jenő, Bartl Jenő, Borbély Kálmán, Edelény i-Szabó László, Fa László, Hajdú Zsigmond, Horváih Pál, Katula Károly, Keppel József, Keszey Ferenc, dr. Kiss Gábor, Kovács Endre, Kummer Ferenc, Larnbert Vilmos, Oswald Jenő, Ovády Zoltán, Papp Sándor, Reizer József, Stobitzer Béla, Süpek Pá!, Szilágyi Ferenc, Szőnyeghy Elemér, Törzsök Ferenc, Veszeli Ferenc, Witz Iván, póttagok: Balla Endre, Bányász Lajos, Hoffer Károly, László István (építész), Maradics Gyula, Pala Ferenc, Puck Ferenc, Ruff Ferenc. A vigalmi bizottság tagjai lettek : Bedőcs József, Horváth László, Péidl Lajos. A közgyűlési jóváhagyás után az elnök határozatilag kimondotta a választás eredményét. Fekete József indítványára a közgyűlés Mika Béla volt ügyvezető elnöknek eredményes munkásságáért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Dr. Tibor István a megválasztottak nevében mondott köszönetet a megnyilvánult bizalomért és a Himnusz eléneklésével a közgyűlés véget ért. Fokozni kell a burgonya termelést A hideg tél, valamint az árvíz nagy kárt tett a vetésekben. Gondoskodni kell tehát arról, hogy az elpusztult vetések helyett más növényt termeljünk. Nagyon alkalmas a kukorica és burgonya az elpusztult vetések pótlására. Burgonyatermelésünk évi átlaga 19*7 millió métermázsa. Ebből csak egész jelentéktelen menynyiség, fél millió mázsa kerül kivitelre. A többi mind szükséges a belföldi szükségletek kielégítéséhez. Burgonya-termelésünk fokozása tehát közérdek. 1938-ban az átlagnál magasabb, 21-4 millió mázsa termés mellett az árak egész év folyamán igen magasak voltak, sőt időnkint áruhiány is mutatkozott a piacon. Az 1939. évi 23-6 millió mázsa termésünk már az egész megnagyobbodott ország szükségletének a fedezésére kellene elegendőnek lenni és a piaci események mutatják, hogy burgonya feleslegről nem is lehet beszélni. Ilyen körülmények között valóságos katasztrófa lenne, ha gyenge burgonya-termelés lenne. Ezt a veszélyt elháríthatjuk, ha most vetésterületünket annyira felemeljük, hogy gyenge termés esetén is rendelkezésünkre áll 22—23 millió métermázsa burgonya. Magyarország éghajlata nem a legkedvezőbb burgonyatermés szempontjából, mert kevés a nyári csapadék. Az utóbbi években azonban egyes vidékek viszonyainak leginkább megfelelő fajták kitenyésztésével nagy eredményeket értünk el és most a vetésterület emelésénél az a legfontosabb kérdés, hogy mindenütt az illető vidék adottságainak legmegfelelőbb fajtát vessék el. A burgonya-vetésterületet világos, hogy ott kell emelni, ahol a burgonyatermelés eddig is a legjobban sikerült. Ezek közé a vidékek közé tartozik Szabolcs m., Tolna és Somogy megye egy része, Komárom* Pápa, Győr háromszögben lévő homokos területek és a mohácsi sziget.