Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)
1940-06-16 / 24. szám
POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. XXXVII. Évfolyam, 24. szám Felelős szerkesztő : Dr. BUDAY FERENC Pipa, 1940 június 16., vasárnap Üres a fészek Még egy-két nap s Te, Kedves Diáktestvérem, elhagyod a fészket, amely tíz hónapon keresztül védett, nevelt, oktatott. Kirepülsz belőle, dalos ajkad másfelé énekel. Tíz hónapi kemény, férfias munka után megérdemled a pihenést. Menj csak, pihend ki magadat 1 De mielőtt utoljára lépnéd át az iskola kapuját, engedd meg, hogy néhány tanácsot adjak. Ne a tanárt, a nevelőt lásd most bennem, hanem a valamivel idősebb testvért. A vakáció lehet a lelkiizmosodás, de lehet a — lelki leégés ideje is. Most sugárzik arcodról a boldogság. Ott lüktet a szívedben : vakáció ... szabadság... nincs algebra... nem szekundázol be még álmodban sem... gondtalanság... cserkésztábor... erdő... patak... Ragyog a szemed. S én megértem örömödet. De vigyázz 1 Hány diáktársad ment ugyanilyen rajongó lelkesedéssel, boldogságéhséggel a vakációra — és visszajött fáradtan, lelkileg kifosztva, leégve, lerongyolódva. Kedves Diáktestvérem, menj, de Istent ne küldd vakációra. Neked nemcsak az iskolaévben volt szükséged Istenre; legyen szükséged Rá a vakációban is I Hidd el nekem, hogy a szünidő — bár pihenés — mégis a legkomolyabb próbaidő. Itt válik el, hogy iskolaévi viselkedésed komoly, őszinte, igaz jellemből fakadtak-e, vagy csak az iskola törvényéitől félő és ezért előttük meghunyászkodó farizeus voltál. A vakációban nem az iskola kéri számon tőled; mikor fekszel le ?.. milyen a beszédstílusod ? .. hogy viselkedsz leánytársaságban ? .. A vakációban a Te ellenőrződ és számonkérőd: a lelkiismeretedben élő Isten és a te minden farizeusságtól irtózó becsületed. Kedves Diáktestvérem, hallgasd meg útravalóul ezt a kis görög regét: Theseus, a daliás hős hosszú, kalandos, sok boldogságot igérő, de még több veszéllyel fenyegető útra indúlt. Atyja féltette a tengertől és a veszedelmektől. De nem tudta visszatartani. Mikor hajóra szállt, két zászlót adott a kormányos kezébe: egy fehéret és egy feketét. És megparancsolta neki, hogy aszerint, hogy fia él vagy meghalt, úgy húzza fel visszatértükkor a fehér, vagy a fekete zászlót az árbócra. Fiát pedig megölelte és ezt mondta neki: Mindennap kijövök a tengerpartra és epedve várom, hogy fehér zászlót lássak lobogni visszatérő hajód árbócán. Kedves Diáktestvérem, az Amla Mater utoljára ölel keblére. Remegő, aggódó anyai szívvel utadra bocsát. De gondolatban elkísér vakációdra és ... szeretettel, imádkozó szívvel, testileg-lelkileg épen, fehér zászlóval vár vissza. Kerényi Oláf. R MRBI is megkezdi székházépítését a vidéken A MABI országos közgyűlésén tervbevatték a vidéki székház építését és hir szerint Pápa városát is kombinációba vették. A MABI székház építésével kapcsolatban igen aktuálissá vált az a cikk, amely a Pápa és Vidéke mult vasárnapi számában az OTI székház felépítésével foglalkozik. A cikk irója helytelennek találja azt az elgondolást, mely szerint a székház a városmajor melletti üres telken épülne fel. Csak egy tervszerű városrendezés keretében tudná elképzelni, hogy egy eléggé nagyforgalmu középületet építtessék azon a helyen. Kétségtelen, hogy a város kiterjedése, valamint a forgalma nem teszi indokolttá az OTI székház olyan helyen való felépítését, amely egyrészt nehezen közelíthető meg, másrészt pedig a munkavállalók zömének lakásától és munkahelyétől távol esik. Miután a mai gazdasági viszonyok között a környék rendezése kivihetetlennek látszik, kézenfekvő az a gondolat, hogy a székház a Belvárosban épüljön fel, annál is inkább, mert a legszűkebb értelemben vett Belváros képén is akadnak még szépséghibák, sőt balesetelőidéző forgalmi akadályok is, amelyeknek legalább egy részét a székház felépítésével el lehetne tüntetni. Lázár Andor minisztersége idején szó volt az uj járásbirósági épület felépítéséről, sőt az igazságügyi költségvetésbe 500.000 pengőt fel is vettek már erre a célra, de mindennek ellenére még nem volt pápai halandónak alkalma arra, hogy az uj járásbirósági épületet megcsodálhassa, mert a szép terv akkor is csak terv maradt, jóllehet az OTI székház felépítésére szánt városmajor melletti telket erre a célra is felajánlották. Ha már most a Belvárosban azt a helyet keressük, ahol a székház felépítése a legalkalmasabb volna, kétféle szempontot kell figyelembe vennünk. Az egyik szempont a már előbb emiitett városrendezés, azaz a szépséghibák és forgalmi akadályok egy részének eltávolítása; a másik szempont az, hogy a székház a munkaben lévén, a vidéki biztosítottak is könnyen elérhetik. Egy másik megoldás volna a Korvin-utca és a Fő-tér sarkán levő földszintes ház, amely a város középpontjában fekszik, az egyes városrészektől kb. egyforma távolságra van és ahol a székház felépítésével a Főtérnek már olyan sokszor emlegetett fórumszerü kiképzése is elősegitődne. Harmadik megoldásul a Deák Ferenc-utca és a Horthy Miklós Főút sarkán levő ugyancsak földszintes ház kínálkozik. Az építéssel kapcsolatban itt is meg lehetne szüntetni azt a forgalmi szempontból lehetetlen helyzet, amelyet ezen háztömbnek a Fő-utcára való előrenyulása okoz. Városrendészeti, építészeti érdek volna bármelyik hely kiválasztása. Kétségtelen, hogy az esetleges kisajátítási eljárás a város számára azonnal kimutatható terheket jelent, nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a telekadományozás ugyancsak csökkenti a város vagyonát. Mégis, ha pillanatnyilag több kiadást is jelent, nem szabad, hogy kisebb anyagi áldozatok miatt a rosszabbik megoldás választassák. Meg vagyunk róla győződve, hogy a városi hatóságok is alapos tanulmány tárgyává teszik azt a sok követelményt, ami egy régi város középitkezésével együtt megoldásra vár. vállalók nagy többségének munkahelyétől ne legyen — még pápai fogalmak szerint sem — nagy távolságra. A helybeli biztosítottak nagy része ipari munkavállaló, akik többnyire az Erzsébetváros peremén elhelyezeti gyárakban dolgoznak. Igaz, hogy a kisipari munkavállalók egy része az Alsóvárosban lakik és így a székházat olyan helyen kellene felépíteni, amely az Erzsébetváros közvetlen közelében (igy egyutta a Felsőváros mellett is), de az Alsóvárostól setn aránytalanul nagy távolságra fekszik. Ebből szempontból talán elsősorban a Török Bálint-utca és a Győriút sarkán fekvő úgynevezett Tirolféle épület jöhetne számításba. Az épület 3 városrész összeszögelésénél fekszik (Erzsébet-, Felső- és Belváros), de az Alsóvárostól is könynyen megközelíthető. Itt egyúttal meg lehetne oldani a szemben levő elsőszámú halálkanyar megoldásának mintájára a második számúét is, amely közlekedési szempontból is nagyon fontos, mert a Győri-útról a Fő-tér felől a Török Bálint-utca felé közlekedő jármüvek az éles szögben beforduló ut miatt az úttestet kellően áttekinteni nem tudják, ami már a múltban több balesetet okozott. A székháznak a Tirol helyén való felépítését erősen támogatja még az a körülmény is, hogy a vasút közeléVárosi zeneiskola növendékhangversenye F. hó 9 én tarotta a VII. növendékhangversenyét zeneiskolánk. Néphit szerint a 7-es szám a sikert jelenti, s ennek jegyében is folyt le a közel két és félórás műsor. Örömmel tapasztaljuk a növendékek szembetűnő fejlődését évről-évre, mind zenei átélés,. mind technikai készség tekintetében, amit egyéni adottságok mellett kizárólag a kiváló pedagógiai és művészi képességekgel megáldott tanerőknek lehet köszönni. Psz chológusok szerint akármilyen gyorsan haladjon előre a tanulás, a hibák eredeti százalékszáma állandó marad, ami arra figyelmeztet bennünket, hogy minő fontossággal bír, hogy a játék, a tanulás már kezdettől fogva hibátlan legyen. Nem viseli tehát szívén gyermekének érdekét, aki próbálkozik taníttatásával, hanem kezdettől fogva meg kell ragadni az alkalmat, hogy a legkiválóbb pedagógusok és zenészek vegyék át a gyermek zevei nevelését, mert amit fiatal korában a kezdő muzsikus helytelenül tanult meg, ARA 16 FILLÉR