Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-04-28 / 17. szám

Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos : a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. HAQY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmilliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. POLITIKAI HETILAP. - MEGIELEHIK MINDEN VISÍRNIP. 9 város multévi gazdálkodása Hamuth János polgármester és Schlosser Ernő számvevőségi főtanácsos összeállításában a napokban jelent meg Pápa városának az 1939. évi zárószámadása, amely tiszta képet nyújt az elmúlt év bevételeiről, kiadásairól és üzemeinek gazdálkodásáról. A zárószámadás megállapítja, hogy a fennálló különféle nehézségek ellenére a város bevételei 1084%-ban befolytak, bár az adófizetőket jóval nehezebb terhek sújtották, mint az előző években, így a kivetett állami adók is 70.000 P-vel tettek ki többet. A bevételeknek megfelelően teljesítette a város az előirányzott kifizetéseket is. A kiadásokban az előirányzati összegnek 105%-a teljesíttetett. Az összes kiadások 41 6%-a, közel 40.000 P volt a személyi járandóság és ennek tulajdonítható, hogy a város a bevételeknek több mint százszázalékos befolyása ellenére sem tudott nagyobb városfejlesztési programmot keresztülvinni. Az általános igazgatás költségei 34.000 P-vel emelkedtek, ami a fokozatos előléptetéseknek tulajdonítható. Az elmúlt évben fizette ki a város a repülőtér céljaira megvásárolt 200 hold föld vételárának első részletet. A közegészségügyi kiadások is emelkedtek 3500 P-vel. A közművelődés terén is jelentős áldozatokat hozott a város. Fenntartja az iparostanonciskolat, nőipariskolát, községi elemi iskolát, óvodát, a tókerti és öreghegyi iskolákat, ezenfelül több mint 32000 P-t ad iskolai és felekezeti segélyekre. A szegényügy terén jelentős ténye a városnak, hogy két szegényházában 130 szegénynek biztosit kifogástalan ellátást. A közélelmezési csoportnál a bevételek és kiadások is emelkedtek. A bevételek emelkedése a helypénznél és a vágatási díjaknál mutatkozik, a kiadások pedig a több vágással járó üzemi kiadásokból. Jelentős kiadásokat eszközölt a város a városépítésnél, így útépítéshez szükséges kőre kiadott 61.000 P t, gyalogjárdák és folyókákra 6000 P-t, épületek karbantartására 25.000 P-t. A kölcsönök törlesztésére és kamatokra 84729 P-t fizetett ki a város. A város jövödelmei általában emelkedtek. Jelentősebb az emelkedés a húsfogyasztásnál (16%), a kereseti adónál (20%), az alkalmazottak kereseti adójánál (13%). Csökkenés mutatkozik a közmunka részesedésnél. A kiadások teljesítése után a város zárószámadása 31.000 P pénztármaradvánnyal zárult. A villamosmü az elmúlt évben tovább fejlődött, bekapcsolódott 117 világítási és 7 ipari fogyasztó. A villamosmü tiszta nyeresége 80.401-81 P. A vízmű eredménye is kedvező. A viznyomásfokozón át 878.567 köbméter víz jutott a városba, vagyis 2336 köbméterrel több, mint az előző évben. A napi átlagos vízfogyasztás 2405 köbméter, egy főre naponként 126-6 liter viz jutott. Vízmérővel 44 fogyasztó van ellátva. A jégtermelés az előző évivel szemben esést mutat, aminek az oka az erősebb tél. Eladatott 48 ezer tömb jég, amiből a Bacon 15 ezret vett igénybe. A mozgószfnház bevételei csökkentek, mindezek ellenére 1000 P tiszta hasznot mutat ki, amihez járul még a 7000 P-t kitevő vigalmiadó is. A zárószámadás rövidesen a képviselőtestület elé kerül és az dönt annak elfogadása tekintetében. iparostanoncok üdültetése Az Országos Társadalombiztosító Intézet a folyó évben is ingyenes gyógyüdültetésben részesíti az engedélyezett létszámon belül azokat a 18 éves életkoron aluli öregségi stb. biztosításra is kötelezett fiatalkorú intézeti tagokat, akik egészségi szempontból üdülésre szorulnak és az előző 2 évben elküldéses gyógyüdültetésben nem részesültek. A leánybiztosítottak gyógyüdültetése az Intézet balatonlellei üdülőtáborában 1940. évi augusztus 12-től augusztus 25-ig, a fiúbiztosítottak üdültetése pedig a sárvári üdülőtáborban 1940. évi július hó 29-től augusztus 11-ig és 1940 augusztus 12 tői augusztus 25-ig, két csoportban történik, munkaközösség fenntartásával. Az üdültetésben való részvétel sem üdülési sem utazási költséggel nem jár. Az üdültetésre jelentkezés megkönnyítése végett a kerületi pénztáron kívül a tanonciskolánál és levente egyesületnél is kaphatók „Jelentkezési lap"-ok. A jelentkezési lapon a megfelelő rovatokat a munkaadónak és a szülőnek kell kitölteni és aláírni, s a nyomtatványt ezután akár póstán, akár más uton a pápai kerületi pénztárnak beküldeni. A jelentkezés és beküldés határideje 1940 május 15. A kerületi pénztár azután értesítést küld majd arról, hogy előzetes orvosi megvizsgálás végett az igénylő személyes megjelenése mikorra szükséges. 1 A magyar „Békezarándoklás" Boldog Margit szenttéavatásáért Rómából vett értesülés szerint nemsokára beteljesed k a magyar nemzet régi vágya, hogy IV. Béla király lányát, a Nyulak szigetén szentség hírében elhunyt és a már régebben boldoggá avatott Margit királyleányt az Anyaszentegyház a szentek sorába emeli. E hír vétele után az Actio Catholica Országos Elnöksége elhatározta, hogy Budapesten feleveníti az évről-évre szokásos Szent Margitszigeti országos leányzarándoklást, melyet az idén május 5 én, vasárnap rendeznek meg, amikor is a Szent István bazilikától kiindulva Budapest és környékének íeányifjúsága Boldog Margit ereklyéjét kísérve és a főváros utcáin végighaladva a Szent Margitszigetre vonul, ahol Boldog Margit egykori zárdája romjai és sírjának közelében tartják meg az ünnepséget. Boldog Margit közeli szenttéavatásával kapcsolatban az a bejelentés érkezett az Actio Catholica Országos Elnökségéhez, hogy június 25-én Serédi Jusztinián bibornok, Magyarország Hercegprímásának főpásztori vezetésével a Rómába induló országos magyar nemzeti „Békezarándoklás

w-hoz csatlakozik Boldog Margit szenttéavatását kérő magyar küldöttség is. A római „Békezarándoklás" részletes programmját az Actio Catholica Országos Elnökségének szervezési szakosztálya (Budapest, IV., Ferenciek-tere 7.) a jövő hét végén adja ki. A rendezőség előre jelzi, hogy a zarándoklásban útlevél nélkül lehet résztvenni. Kárpáthangverseny Az utóbbi hetekben egymást érték Pápán a hangversenyek és előadások. Ezen előadás-sorozatból is kiemelkedik az elmúlt hétfőn a Kárpát Közművelődési egyesület által rendezett zenekari hangverseny. Valahogy büszkeség töltötte el az embert, mikor erről a hangversenyről eljött, mert itt majdnem kizárólag a város művészi munkája jutott kifejezésre. A műsor nagy részét betöltő zenekar tagjai egytől egyig pápaiak, a mi fiaink ők és annál inkább kell örülnünk neki, hogy ezek is tudtak olyan szépet és jót produkálni, mint valamely jól megfizetett fővárosi művész. A zenekar tagjai nem hivatásos művészek, egyik az íróasztal mellől, másik a műhelyből jött el, hogy a zenekultúrának áldozzon, sokszor munkájából kifáradva, esténként sok órán keresztül járt próbákra, csakhogy szépet és művészit alkothasson. A nehéz és áldozatos munkának igen szép gyümölcse termett, a hétfői hangverseny a legkényesebb igényeket is kielégítette, amit ez az egyedüli zenekar nyújtott, díszére válik városunknak és annak minden egyes polgárának. * Beszámolónk el akar kerülni minden felesleges dicséretet, itt szerencsénkre félretehetünk minden mellékszempontot, az elismerés szava szívből jövő, ment minden erőszakoltságtól. Jól esik dicsérni valamit, ami a miénk, de mégjobban esik az a dicséret, ha azt tényleg ki is érdemelték. A Kárpát zenekar minden dicséretet megérdemel, mert amit nyújtott, egy magasabb zenekultúráról tesz tanúságot és a fegyelemnek, összjátéknak nyújtotta ragyogó példáját. Az ősz folyamán hallottuk utoljára a zenekart szerepelni, azóta csodálatosan fejlődött, ha ezen az úton tovább halad, nemsokára az ország egyik legjobb zenekarává válik. Külön meg kell emlékezni a zenekar