Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-04-07 / 14. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­milliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Németh József apátplébános értesítése és felhívása a hívekhez! Kedves Híveim 1 Ezúton is sietek értesíteni benneteket, hogy május 12-én és 13-án, pünkösd vasárnap­ján és pünkösdhétfőjén bérmálás lesz Pápán. Az ünnep első napján a fiúké, a másodikon a leányoké. A Szentlélek Úristen ünnepén jön a Főpásztor az erősség szentségét kiosztani pápai híveinek. Ezt külön megköszönjük Püspök Atyánknak. Első jövetele alkalmából is öröm­mel és ragaszkodással fogadtuk, de fokozottabb mértékben köszöntjük most a pünkösd melegével, amikor apostoli küldetésben jár majd köz­tünk, amikor apostolutódi jogánál fogva a bérmálás szentségét szolgál­tatja ki közöttünk. Arra kérlek benneteket, kedves hí­veim, hogy ne maradjon ki senki, aki már gyónt és áldozott és még nem bérmálkozott. Arra kérem a szülőket, hogy a bérmaszülő meg­választásában az Egyház előírásához tartsák magukat. Mert a bérmaszülői intézmény az Egyház szándékában szent kötelesség és magasztos hiva­tás. A bérmálás szentsege ugyanis a hit bátor megvallására ad különös kegyelmet. Aki tehát megbérmálkozik, arra vállalkozik, hogy Krisztus hitét bátran megvallja és aszerint él. Ennek tanuja a bérmaszülő és erre a szent kötelességre kell később az életben szükség esetén bérmagyermekét fi­gyelmeztetnie. Ezért nem lehet bérmaszülő más felekezetű, vagy olyan katolikus, aki nemkatolikus templomban kötött há­zasságot, vagy aki gyermekeinek más felekezetben való nevelésére reversa­list adott. Nem lehet bérmaszülő, aki maga nincs megbérmálva, mert ho­gyan buzdítson a hit bátor megval­lására az, aki maga sem él a hit megvallásának szentségi eszközével. A bérmálás kiszolgáltatásánál érintse a bérmálkozó jobb vállát, 14 éves­nél idősebb legyen. Ismerje a hit elemeit. Más legyen, mint a kereszt­szülő. Mindez azt igazolja, hogy az Egyház nagy kötelességnek tartja a bérmaszülői tisztséget. Azért a bér­málandók, vagy szüleik csak hithű katolikust kérjenek fel bérmaszülőnek. Azok a bérmálkozók, akik nem járnak már iskolába, a plébánián jelentkezzenek. Mindennap jelentkez­hetnek, a hivatalos órákon túl is. Mielőbbi jelentkezést kérek, hogy a szükséges tanításokat megtarthassuk nekik. Az első pápai ipartelepi országzászlóavatás a Műtrágyagyárban Lélekemelő ünnepség keretében avatta fel március 31-én, vasárnap a pápai „Hungária* műtrágya-, kén­sav és vegyiipar r-t., munkásainak önképzőköre a gyártelep ország­zászlóját. A város központjától eléggé távol­eső gyártelepre a kissé szeles idő ellenére is teljes számban kivonult a meghívottak előkelő serege. Az ünnepség el» gge tágas színhe­lyét, — melynek egy k végébe lett felállítva az ország?ászlót tartó ter­méskőből készült taldpzat — színül­tig megtöltölte a k tonai alakú atok kiküldöttei, a város vezeiői, az egyhá­zak magasrangu papjai, a hivatalok és intézmények elöljárói és nem utolsó sorban az üzem tisztviselői, ille ve munkásai. Pontban féltizenkettőkor elhangzó kürtjelre érkezett neme* Martsa Dá­niel ezredes és dr. Ö vös Dániel cégvezető-főmérnök. A frontha<cos­zenekar bevezetőül a Magyar Hiszek­egyet játszotta el, majd Martsa D <niel ezredes lépett a szónoki emelvenyie. Üdvözölte a megjelenteket, ma d ünnepi baszédét mondotta el Beve­zető szavaiban méltatta a nap jelen­tőségét és az országzászló hivatását. Idézte az elmúlt két évtized remény­kedő munkásságát és az igazságnak mindenekfelettálló kibontakozását, melynek hajnala már felpirkadt igaz­talanul megrabolt édes hazánk eg n. További buzgó reménykedést és az országzászlón keresztül hirdetett ne­mes gondolatok tiszteletbetartását kérte a megjelentektől, s végül az országzászlót felavatottnak nyilvání­tottá. Az ünnepség következő hét száma hazafias versekből tevődött össze. A költemények elhangzása után Virág István a munkásság nevében egy­szerű, de komoly szavakkal átadta a felavatott országzászlót dr. Ötvös Dániel cégvezető-főmérnöknek, aki beszéd kíséretében vette azt át. A beszéde végén — amikor kb. 60 postagalambot engedtek a levegőbe — kijelentette, hogy minden magyart addig éltessen a magyarok Istene, ameddig a nemzeti zászlóhoz hű marad. A Himnusz akkordjai és a város kiküldöttjének, illetve a hadviseltek képviselőjének koszorúzása után az ünnepség véget ért. Gyümölcsoltói országos vásár A gyümölcsoltói országos vásár e hó 2—3-án zajlott le igen szép eredménnyel. Felhajtás volt szarvas­marhából 1702, lóból 689, sertésből 3000, ebből eladtak 1211 szarvas­marhát, 254 lovat, 1558 sertést. Külföldi szállítás nem volt, mert mostanában a külföldi vételre a szál­lítás egyenesen a gazda udvarából történik. Belföldre elszállítottak 12 v^ggont. Az árak általában emel­kedőek voltak. Beállítani való tinó vagy ökör 62—65, vágómarha 60—74, hasas- és borjastehén 70—80. A lovak vásárán csak a jó lovakat keresték és ezek páronként 1200—1500 P között cseréltek gazdát. Sertésből csak soványakat hajtottak fel, ezeknél kb. 10 %-os áremelkedés mutatkozott. A kirakodó vásár nem volt olyan élénk, mint amilyent az állatvásár forgalma után várni lehetett volna. Újjáalakult a Bencés Diákszövetség A pápai Bencés Diákszövetség egy pár évi szünet után március 31 én délelőtt 11 órakor a gimnázium dísz­termében tartotta közgyűlését a tagok szép számú érdeklődése mellett. A közgyűlést Szeleczky Gyula elnök nyitotta meg, ismertelte a Szövetség megalakulásának körülményeit és azon jelentős eredményeket, amiket a Szövetség a diáksegélyezés terén elért Süle Gábor pénztáros a záró­számadásokat, Biró Lucián igazgató pedig az alapszabályokat ismertette. Dr. Niszler Theodóz perjel, központi igazgató köszönetet mondott mind­azoknak, kik a Szövetség életében tevékenyen részt vettek. A továbbiak során a közgyűlés a választásokat ejtette meg. Egyhangúan a következők választattak meg: Osztályelnök : Esterházy Károly gr. Ügyvezető igazgató: a mindenkori bencés gimn. igazgató: jelenleg Biró Lucián. Ti kár: Temesi Alfréd dr. Jegyző: Arady Alajos dr. Pénztáros: Süle Qibor. Ügyész: Maurer István dr. Számvizsgálók: Magdics Isván, Faa L jos, Veér Gyula. Tiszteletbeli tagok: Süle Gábor, Sulyok Dezső dr., Szeleczky Gyula. Központi választ­mányba kiküldve: vitéz Karcsay Béla, László Keresztély, Máfz Sándor. Választmány: P. Ambrus Máté, Csarmasz Ferenc dr., Domonkos Géza dr., Hajnal Ferenc, Hajnóczky Ferenc, Harsányi József, Kalmár Bála, Keszey Ferenc, Kreizer József, Nagy György dr., Nagy Kelemen, Rédei Tibor dr., Szeleczky Gyula, Szendrői Pál, Varga György. A választások megejtése után gróf Esterházy Károly az újonnan meg választott elnök közvetlen szavakkal köszönte meg a bizalmat, a bencés szellem ápolására hivta fel a tago­kat és fokozott munkára serkentett. Az indítványokat Biró Lucián igaz­gató terjesztette elő, melyek közül a legjelentősebb egy segélyegyesület felállítása, amelynek feladata volna a jelenlegi bencés diákok segélyezése és tagja lehetne mindenki, ki a diák­segélyezés gondolatát szivén viseli. Az indítványhoz dr. Sulyok Dezső szólott hozzá, pártfogolta a nemes gondolatot és az előkészítő munkára egy bizottság kiküldését javasolta. Dr. Niszler Theodóz központi igazgató dicsérőleg emlékezett meg a szép munkáról és a hallott nemes törek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom