Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-03-31 / 13. szám

POLITIKAI HiTILIP. MEGJELENIK MINDEN VftSftRNftP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­milliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Mehéz gondok között vergődik az egész világ. A háborús és semleges államok mind* egyikének kijut a gondokból, a há­ború érezteti hatását még azoknál is, kik a tulajdonképeni hadszinterektől távol esnek és minden reményük meg van arra, hogy a háború veszélyét el is kerülhetik. Az egész világ ezen feszüiiségi helyzetéből és az általános káoszból egy igazi út látszik, amely a ma el­képzelhető aránylag a legjobh meg­oldáshoz vezethet, ez a fokozott munka és a mindenekfelett való nyugodtság. A mai nehéz viszonyok fokozott munkateljesítményt várnak mindenkitől, legyen az háborúban álló állam polgára, vagy sem, illetve lakjon az az égő Európa szivében, vagy va amely távolabbi világrészen. Vége kell hogy legyen a kényelmes­ségnek, el kel) tűnni mindazoknak, kik csak szóval hangoztatták a munka fontosságát anélkül, hogy abból bármi részt is vállaltak volna. A társadalomnak mindig voltak parazitái, ezt ugyan nehezen enged­hettük meg magunknak jobb idők­ben is, egyenesen ki kell azonban ezeket most irtani, mert ezek elszívják a vért és életet mindazok elől, kik leiadatuk fontosságának tudatában vannak. Vannak még mindig sokan olyanok, kik minden különösebb érdem nélkül a nemzeti jövedelem egy jelentős részét veszik a maguk részére igénybe, mások pedig a más bőrén keresztül kívánnak érvé­nyesülni. - A termelő munka fokozatos bizto­sítása tehát megkívánja, hogy a nem­zeti jövedelem arányos elosztását biztosítsuk és mindazokat, kik ennek létrehozását eredményező munkában tevékenyen részt nem vesznek, ki kell zárni mindenhonnan. Hogy az eredményes munka biz­tosítható legyen, ahhoz szükséges a társadalmi ellentétek elsimítása, a politikai és egyéb válaszfalak ledön­tése. Tűnjön el végre mindenféle ellentét, ami az embereket egymás­sal szembe állítja, ne legyen különb­ség ember és ember között. Ma mindenkire egyformán szükség van, el kell némítani azokat, kik az egyenetlenséget, gyűlölködést szítják. Kevesen vagyunk, összetartásra van szükség, nem engedhetjük meg ma­gunknak az egyéni érdekek előbbre­helyezését a köznél. Legyen valaki bármilyen politikai felfogású, ezt egyelőre félre kell tenni és közös erővel kell nekifeküdni a munkának, mert ha nem ezt tesszük, az idők vihara elsodor bennünket, mi pedig magyarok kevesen vagyunk és élni akarunk, sőt szeretnénk jobban élni, mint az elmúlt években. Hogy ezeket elérhessük, összetartásra, fokozott munkára és kiegyensúlyozott lelkü­letre van szükségünk. —y —y. Városgazda-választás Pápa város képviselőtestülete már­cius 28-án fél 12 órakor tartott rend­kívüli közgyűlésen töltötte be dr. Tömör Béla tűzoltóparancsnokká tör­tént kinevezése folytán megüresedett város azdai állást. Az állásra négy pályázat érkezett be. Barlha Imre, Kaimár-Németh Ferenc pápai lako­sok, Libor Antal simontornyai és Pap Ferenc székesfehérvári lakos pályázata. A közgyűlést dr. Berky Miklós alispán nyitotta meg, ismertette a kijelölő választmány határozatát, amely mind a négy pályázót jelölte. Az alispán a választás levezetésére Németh József apátplébános elnök­Látszott az északi fény Pópa felett lete alatt egy bizottságot kért fel, amelynek tagjai dr. Nagy György és S/alay Lajos voltak. A szavazás megkezdése után leadtak összesen 56 szavazatot, amelyből Bartha Imre kapott 45 szavazatot, K. Németh Ferenc pedig 11 szavazatot, a másik két pályázó szavazatot nem kapott. 1 Elnöklő alispán a közgyűlést újból megnyitva a választás^ eredménye­ként Bartha Imrét megválasztott város­gazdának jelen lette ki. Az uj város gazda az esküt azonnal letette, majd az e'nöklő alispán buzdító szavára megköszönte a bizalmat és ezzel a közgyűlés véget ért. Páratlanul szép látványban volt részük azoknak a pápaiaknak, akik husvétvasárnapján este 7 és 8 óra között az utcán tartózkodtak. Köz­ve lenül 7 óra u án az ég északi részén gyönyörű blborsz nű sugár­nya áb látszott, amely fokozatosan mindig nagyobb lett és egyben las­san húzódott el nyugat feé. Ezt követően pedig ugyancsak északon fehér színű fínynyalab jelentkezett hol erősebben, hol halványabban, hason óan a láng JIÓ IFL/höz, mintha langnyevek csaptak volna fel, majd isméi elenyésztek. A fehér fény is lassan hú ódott el nyugatra, majd teljesen el is tűnt. Rövidesen eltünese utan ismét a bíbo r színű fény je'ent meg az ég alján de már nem sugár szerű n, hanem hasonlóan a ry^rv^gi alkony bíöoráhnz. Az egész tünemény körülbelül ®A9-ig tartott és sok nézőt vonzott, akik elragadtatással gyönyörködtek a ritka lá ványosság­ban. Sokan azt hitték, hogy ismét az Esterházy-kastélyban támadt tűz, mert a város legnagyobb részéről az északi fény éppen a kastély felett lászott. Az északi fény megjelenése erős mágneses zavarokat okozott, amelyet főképen a rádióvételnél lehetett hát­rányosan tapasztalni, de a zavar ki­teijedt a telefon- és távíróforgalomra is. A ritka tüneményt csak a Dunán­túlon lehe'ett látni, de ott sem min­denütt, csak a derűs helyeken, leg­szebben és legtisztábban Pápán, azonkívül Győrben, Bánhidán, Vesz­prémben. A tudomány még ma sem tudja megmagyarázni ezt a jelenséget. Minden valószínűség szerint a nap­foltokkal á 1 összeköne ésben a sarki feny megjelenése. Ugyanis a napfol­tok mágneses viharokat idéznek elő és egy ilyen mágneses vihar vonu t keresztül mostanában a szárazföldön is. Húsvéti locsolás Húsvéthétfőjén a korzón végigsé­tálva szokatlan jelenségnek lehettünk szemlélői. A korzó zsúfoltan telve fiatalnál fiatalabb leánykákkal és fiúkkal; ez utóbbiak egyes helyeken szinte áttörhetetlen gátat alkotnak, amelyen csak egy kevesnyi rés van, amin éppen egy jámbor áldozat (ez esetben egy megöntözendő ifjú hölgy) átfurakodhatik. A helyzetképhez tar­toznak még az aszfalton imitt-amott látható tócsák, amelyek nagyobb zápor maradványaira emlékeztetnek. Mindezek a szokatlan jelenségek a húsvéti locsolás következményei. Miként is történik ez a locsolás ? Hogy a történelem ezt a kedves ifjú népszokást feljegyezhesse, igyekszünk szemléltetően leirnt. Mint már jelez­tük, a korzón végig egymástól 8—10 lépésre 10— 15-ös fiúcsoportok. kik fürkészve kémlelik a szük láthatárt, hogy mikor közeledik az áldozat, ez esetben ifjú hölgy formájában. Feltűnik a bájos ismeretlen igéző és kedves mosollyal, keresi azt a sza­badon hagyott kis nyílást, amin át­törheti magát. Gyanútlan lépegetés, majd egyszerre fenyegető öklök emel­kednek az ég felé, mindegyik egy hatalmas fiaskót szorongatva, ame­lyekből záporként hullanak a kü­lönböző színű és néha illatú folyadé­kok, sok esetben a tiszta kutviz sem ritka. A hölgyecske a merész tárna­dásra bájos mosollyal válaszol, azon­ban ez csak addig tart, mig a feléje törő vízsugarak szemét és száját (mert ezek a célpontok) teljesen el nem le­pik. Ekkor sregény áldozat elveszíti a látását, majd a lenyelt folyadéktól cikákolni kezd és így magával tehe­tetlenül sodródik keresztül az áttörhe­tetlen gáton, termeszetesen a vízsu­garak tovább hullanak rája, most már hátulról, keresve a nyakon sza­badon levő testrészt. Végigvergődve egypár ilyen acélfaloií szegény kis­lány ka valahogy úgy néz ki, mint egy eresz alá kitett ázott cica, alig van szegénykének ideje szemeit ki­dörzsölni, köhögését elfojtani, újabb támadás mindaddig, mig a korzót el nem hagyja. Ezek a nehezebb részei a locso­lásnak, aminek epizódszerü kisebb eseményei is vannak. Áttörve a fala­kat gyanútlanul sétálgat a kislány, természi tesen előbb magát letörölgeti. Nincs kilátás egy megszervezett tá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom