Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-03-24 / 12. szám

Ötéves munkatervet dolgozott ki a Községek Kongresszusa A Községek III. Országos Kon­gresszusa, amelyet országszerte igen nagy várakozás előzött meg, e hó 7-én és 8-án folyt le Budapesten ünnepélyes külsőségek és megkapó siker mellett. A Kongresszus tanács­kozásait Mayer János ny. miniszter nyitotta meg és a Kongresszus kö­zönségének viharos lelkesedése köz­ben hódolattal emlékezett meg a Kormányzó Úr országlásának husz esztendős évfordulójáról. Schandl Károly dr., a Kongresszus helyettes elnöke, a tanácskozások anyagát is­mertette, amely alkalmas arra, hogy a most következő öt esztendőt fog­lalkoztassa a szőnyegen levő prob­lémák megvalósitásával. A megnyitó ülés legkiemelkedőbb eseménye gróf Teleki Pál háromnegyedórás beszéde volt, amelyben méltatta a magyar gazdatársadalomban rejlő nemzeti erőforrásokat, kifejezésre juttatta azt a sziklaszilárd meggyőződését, hogy a falusi lakosság megerősítése érde­kében mindent elkövessünk, végül hangoztatta, hogy a gazdatársadalom­nak nyugalmával, hitével és bizton­ságérzetével kell átmentenie a nem­zetet a mai nyugtalan korszakon. A Kongresszus résztvevői szűnni nem akaró ünneplésben részesítették a miniszterelnököt beszéde befejeztével. A Kongresszus több szakbizottság­ban tárgyalta le az eléjeterjesztett j problémákat. Tizenöt előadás és 15 határozati javaslat került alapos és szakszerű megvitatásra. A közigaz­gatási kérdéscsoportban Koncz János dr. javaslatára a Kongresszus a köz­ségi közigazgatásnak az adóvégre­hajtási teendőktől való mentesítését, a községi igazgatás személyzetének szaporítását sürgeti; Vámos Ferenc javaslatára pedig új községháztartási törvény megalkotását kívánja. Gesztelyi-Nagy László dr. a tanyai lakosság helyzetének javítására dol­gozott ki részletes és nagyvonalú javaslatot, amelyet a Kongresszus egyhangú lelkesedéssel tett magáévá. A gazdasági problémák során a Kongresszus Both Dezső dr. javas­lata alapján a földbérlő szövetkezeti rendszer kiépítését és a szociális biztosítás céljára befolyó tőkék igénybevételével a mezőgazdasági hitel rendelkezésre állítását szorgal­mazza. Wünscher Frigyes dr. javas­latára a Kongresszus a gazdatársa­dalom érdekében a szövetkezeti érté­kesítés mellett foglalt állást és meg­állapította, hogy a szövetkezetek nem kérnek monopóliumot, csupán any­nyit, hogy egyenrangú felekként vehessenek részt a kereskedelem mellett az értékesítés lebonyolításá­ban. Förhéncz Sándor javaslatára a Kongresszus az út- és vásárügy számos kérdésében állást foglalt, legfontosabb az a kívánság, hogy a mult esztendőben kiadott szekér­fuvarozási rendelet hatálya töröltes­sék. turadótól való mentesítését. A szociálpolitikai kérdés-csoport­ban Kánya Terézia és Mátéffy Viktor országgyűlési kepviselő javaslatára a Kongresszus a falusi iskolás gyer­mekek tejellátásának ; kiszélesítését sürgeti a Falu-Gazdaszövetség már meglévő akciójának keretében. Czermann Antal dr. országgyűlési képviselő rendkívül gondosan meg­szerkesztett határozati javaslata tár­gyalja a mezőgazdasági munkavál­lalúk betegségi ellátásának megoldá­sát és a szociális biztositás további fejlesztését; rámutat a borfogyasztási adó eltörlésének és egyéb adózási könnyítéseknek szükségességére; sür­geti a kötelező állati védőoltás elren­delését és a kötelező állami jégkár­biztosítás bevezetését. A kulturális kérdések kapcsán a Kongresszus Teölgyes István dr. javaslatára sürgeti az internátussal rendelkező téli gazdasági iskolai hálózat gyorsütemü kiépítését és a népfőiskolai mozgalomnak a társa­dalmi feladatok kőzött való meg­hagyását; Novágh Gyula javaslata alapján pedig olyan népművelési szerv létrehívását kívánja, amely a törvényhatósági népművelési bizott­ságok összefogó szerve lenne. Szekeres László dr. javaslata alap­ján a Kongresszus kívánatosnak tartja uj népházak emelését, a meg­lévők komoly támogatását és a mű­kedvelői előadásoknak a magas kul­Signum triumphans Lehull az elhervadt virágszirom Fagyasztó őszi szélnek fuvatán, — Majd szemfedőt borít reá a tél, Pihen hosszan , a percnyi lét után Süvölti a szél zord sírja fölött: „E földi hazán nincs semmi örök! u Madár danától csattogó üget, Hol minden kis helyélet-éden volt — Vihar csatáknak harcmező/e lesz Hol az enyészet tart halotti tort. S a lombtalan ág zizzenve zörög; „E földi hazán nincs semmi örök!" Majd ronda sárba hull le rendre mind, Az égen úszó csillagmiridd S egy megkövült tömeg lesz büszke fényiből, Melyet szük elménk annyiszor csodált. — És int, ha ezer darabra törött: nE földi hazán nincs semmi örök!" Elmúlik minden: csillagok, tavasz . .. Fogamzásokba altatott a Vég, Mely késhetik, de el sohsem marad, S a hunyó élet örökébe lép, És nap-nap után egyre pörög: „E földi hazán nincs semmi örök!" De túl időn, túl bús enyészeten Ledőlt világok szétomolt porán Krisztus keresztje dicsőn fölragyog S a mindenség csügg fönséges szaván: „Eljár az idő a földi fölött — De él a Kereszt! — az Eszme örök! u Özv. dr. Nagy Árpádné. 9 füldmiuelésügyi minisztérium legújabb termelési akcióiról is lájÉboztotást nyújt a mezőgazdasági felállítás Érdekes ujitással gazdagodik a március hó 30 án megnyíló mező­gazdasági kiállítás és tenyészállat­vásár. A főldmívelésügyi minisztérium termelési ügyosztálya ugyanis be­mutatja azokat a trágyatelepeket és takarmánysilókat, amelyeknek meg­építését a mezőgazdasági kamrák utján lebonyolított különböző akciói keretében támogat, továbbá azt a zsizsiktelení.ő gázkamrát, amelynek létesítését az építési és karbantartási költségek teljes fedezése mellett ugyancsak a mezőgazdasági kamarák utján lebonyolított országos akció keretében lehetővé tesz. A főldmívelésügyi minisztérium termelési ügyosztálya a bemutató­telep létesítésével lehetővé kívánja tenni, hogy a szóbanlévő akciók során megépített tégla-oldalú és agyag-alapu trágyateíepet, a Tisza­féle éltéglafalu és miklóshalmi gö­dörsilókat, valamint a zsizsiktelenítő gázkamrát, továbbá az akcióba be nem vont, de a gyakorlatban első­rendűen bevált agyag-tégla falazatú és beton trágyatelepeket a vásárt íátogató gazdák megismerhessék. Az érdeklődő gazdák részére a trágyatelepek, silók tervrajzát, szak­szerű leírását, valamint kezelési módjukat tartalmazó ismertető füze­teket a minisztérium a kiállításon ingyen bocsátja rendelkezésre, egyúttal a zsizsiktelenítő gázkamra működésének szakszerű ismertetésé­ről is gondoskodik. A bemutatólelep külön érdekes­sége lesz, hogy az egyes építmények mellett a megépítésükhözszükséges nyersanyag mennyisége is bemuta­tásra kerül. Pápai Búza 2r50-21'50 Rozs 1850—18"50 Árpa 21 50-2200 Zab 21'50-2200 Tengeri 21'50-2200 Fokhagyma 50—50 Vöröshagy. 18—18 Kelkáposzia 30—30 F.-káposzta 40—40 Burg. 9-10-10-00 M.-hus 136— l '52 B.-hus 1-32—1-72 S.-hus r80—r80 Zsirszal, 172—1'72 Zsir 1*80—1"8Ö Vaj 3-40—400 Túró 80—80 Tejfel íít. roo-rio Tojás 08-09 Tej 20-20 Nullásliszt 42—42 Főzőliszt 37—37 Kenyérliszt 30—30 Bab 60—60 Zöldság 50-50 Sárgarépa 20—20 Széna ; 10 00—12"00 Szalma 1400—1600 — Zárt csomagolásban forga­lomba kerülő mezőgazdasági termények, termékek és cikkek súlyának megállapítása. A keres­kedelemügyi miniszter rendeletet adott ki, amely rendelet értelmében a köz­vetlen fogyasztóknak árusító (detail> kereskedés körében belföldi fogyasz­tás céljaira az 1895: XLVI. t. c. ha­tálya alá eső mezőgazdasági terményt, terméket és cikket zárt csomagolás­ban (tartályban, dobozban, papírzacs­kóban, stb.) csak abban az esetben szabad a forgalomaa hozni és raktá­ron tartani, ha a csomagon az abban levő áru tiszta (nettó) súlyát a vafó­sá^hoz híven és a törvényes mérték­ben kefejezve, szembetűnő helyen r jói olvashatóan feltüntették. Hirdessen Pápa és Vidékében! Horváth Gyula daráló malma Pápa, Török Bálint-u. 27. elfogad darálásra min­dennemű gabonanemül. Ezenkívül elfogad dará­lásra szánt terményt min­den mennyiségben táro­lásra, illetve megőrzésre. Árpa és tengeri dara a legolcsóbb napi árban állandóan kapható*

Next

/
Oldalképek
Tartalom