Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-03-03 / 9. szám

POLITIKAI HETILRP. - MEGJELENIK MINDEN VRSARNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: NAQV QYÖR6Y. Előfizetési ér: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­milliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. A történelmi esztendő! írta: Magyarász Ferenc dr. Éppen megyegyölés volt akkor, tíz évvel ennek előtte. Veszprém vármegye törvényható­sági bizottságának akkori tagjai nagy számban és fényes külsőségek között egybegyűltek s fölhasználták az alkal­mat, hogy hódoljanak a kormányzó tízéves jubileumán. A napirend előtt Kenessey Pongrác főispán megindul­tan tolmácsolta az ősi, szentistváni vármegye hódolatát az állam feje előtt. A megyegyűlés tagjai — sokan dísz­magyarban, a volt katonák egyenruhá­ban, kitüntetéseikkel, a papság, élén az azóta elhunyt püspökkel és segéd­püspökökkel, a maga lila díszében, a vitézek az ő jelvényükkel mellükön, az egész terem, sőt a karzat is, a közös ünnepélyes hangulathoz olyannyira illő egyforma feketében — állva hall­gatta a főispán szavait és lelkesen tapsolt azoknak elhangzása után. Aztán fölkelt egy tisztes korú és tiszteletet parancsoló külsejű aggas­tyán, az „ancien regime" érdemekben és elismerésben gazdag egyik tagja, Fiáth Pál báró valóságos belső titkos tanácsos, és fiatalos hévvel, érces hangon méltatta Horthy Miklós érde­meit és indítványozta, hogy a megye­gyűlés örök emlékül iktassa jegyző­könyvébe a tízéves jubileumot. A tízéves jubileum ... Most a tűnő időnek örök Ura, Istene azt a tíz esztendőt megszerezte újabb tízzel, s a nemzet újult, sőt hatványo­zott örömmel készül megünnepelni ezt az új jubileumot. Húsz év, — de nem kétszer tíz esztendő, hanem annál sokkal több. Mert bár a magyar nemzet történeté­ben akadt nem egy olyan húsz esz­tendő, mely mozgalmasabb volt e két decenniumnál — de nem az alkotás ban, hanem a rombolásban volt moz­galmas, mert „rontani az ember min­denhatósága*. (Eötvös, Gondolatok.) De olyan húsz esztendőt, aminő Horthy Miklós kormányzósága, igen keveset találunk hazánk változatos és viszontagságos történelmében. Hadd peregjen az el a szemünk előtt a film gyorsaságával, hiszen mindannyian végigéltük e húsz esz­tendőt. Az elvesztett világháború, az össze­omlás borzalmai, „a pusztulás utála­tossága", mint az Úr Jézus maga idézi Dániel prófétát, a vörös világ garáz­dálkodása, a pénzhigítás nyomán támadt hullámzás a hirtelen meg­gazdagodás és a munkanélküliség új ínsége között, a külpolitika kezdeti bizonytalansága, sőt gyanakvó és ellenséges hangulata, a kisantant gyűlölete, irigysége és telhetetlen és engesztelhetetlen bosszúvágya, az iparnak és kereskedelemnek anyag­hiánya, a nemzet kényszerű fegyver­telensége, a proletárdiktatúra föld­alatti munkájának itt is, amott is ki­kirobbanó nyomai, az „emigráltak" rágalomhadjárata: ez az a háborgó tenger, amelyből Horthy Miklós éles szeme, bátor szive és erős keze ki­vezette az ország hajóját. És jöttek új viharok és tomboltak a szelek mindenünnen és a közeli szomszédságban recsegve- ropogva dőltek össze régi és új országok és folyt a vér és szólt az ágyú és jaj­veszékel a polgári lakosság, melyet sorozatos légitámadások rakásra tize­deinek — és Magyarország növek­szik viszonylagos jólétben, bizakodó reménységben, a béke kilátásai erős­bödnek, a terület gyarapszik, az a lánc, mely a trianoni palotában a látogatók elől elzárja azt a korridort, hol a békediktátumokat aláírták és aláíratták, kezd szakadozni, jó pár szeme máris kihullt és ki tudja, Isten kegyelméből tán nincs messze az az idő, mikor szerteszakad a trianoni lánc. .. íme a Horthy-korszak húsz eszten­deje, mely alatt a világ többet tanult és tudott Magyarországról mint az osztrák-magyar monarchia évtizedei­ben. Hát van-e okunk, hát van-e jogunk, hát nem kötelességünk-e megülni ezt a jubileumot s azt a hála és elis­merés ünnepévé avatni? Igen, legyen ez a hála ünnepe a gondviselő Isten iránt, ki nemcsak megóvta újabb csapástól mi szegény hazánkat, ha­nem például, biztatásul, a jobb jövő zálogául adta nekünk Horthy Miklós személyét. És legyen az elismerés ünnepe az igazi érdem iránt, hiszen mi magyarok úgyis hajlamosak va­gyunk az elismerésre és nem fukar­kodunk a dicséretben akkor sem, ha az érdem tán kevesebb. Annál inkább kötelességünk őszinte érzéssel ma­gasztalni azt az érdemet, melynek a lefolyt húsz esztendő sikereit köszön­hetjük. Dr. Antal István Pápán A pápai választókerület országgyű­lési képviselője dr. Antal István igaz­ságügyi államtitkár február hó 25 és 26-án városunkban tartózkodott. Feb­ruár 25-én fél 6 órakor a MÉP pápai nagyválasztmánya ülést tartott, me­lyen országgyűlési képviselünk is részt vett és nagyszabású beszédben tájé­koztatta a jelenvoltakat az aktuális kül és belpolitikai kérdésekről. A nagy­választmány ülését vitéz Karcsay Béla elnök nyitotta meg, izzó magyarság­gal telített szavakkal emlékezett meg a Kormányzó úr 20 éves kormányzói jubileumáról és Mátyás király szüle­tésének 500. évfordulójáról. A továcbiakban dr. Antal István tartotta meg nagy érdeklődéssel várt beszédét, A több, mint egy órás be­szédben kitért a magyarságot érdeklő összes külpolitikai kérdések ismerte­tésére, amelyek tanulságaképen meg­állapította, hogy a kormányzat leg­főbb törekvése az ország semleges­ségének fenntartása és Magyarország függetlenségének minden körűimé nyek között való fenntartása. A bel­politikai kérdéseket tárgyalva ismer­tette mindazon törvényalkotásokat, amik a legközelebbi időben megvaló­sításra várnak, így a földbirtokpoli­tikai javaslat és sajtóreform telő alá húzását. Hangoztatta a szociális re­formok megvalósításának szükséges­ségét, mely törvényjavaslatok azt célozzák, hogy a kisemberek necsak munkához, hanem nagyobb kenyér­hez is jussanak. A hallgatóság az államtitkár beszédét feszült figyelem­mel hallgatta és sokszor zajos helyes­léssel adott kifejezést tetszésének. A nagyválasztmányi ülés után dr. Antal István a Felsővárosi Olvasó­kört látogatta meg, hol ugvaucsak beszédet mondott, beszédében a föld­műves osztályt érdeklő kérdésekre világitolt rá. Hétfőn délelőtt képviselőnk a kir. Járásbíróságnál lett látogatást, meg­nézte az egész épületet. U ána a Leipnik, majd a Perutz szövőgyárat látogatta meg. A Perutz szövőgyár j ebéden látta vendégül, amelyen a munkásság is képviselve volt, itt ugyancsak beszédet mondott és a munkásság helyzetével foglalkozott. A délutáni órákban panasznapot taríoít, mintegy 150 egyén kérelmét hsSlgafria meg és ígéretet tett azok elintézésére. R Légoltalmi Liga közgyűlése A Légoltalmi Liga pápai csoportja febr. 25-én tartotta évi rendes köz­gyűlését Kraft József elnöklésével. A közgyűlés megnyitása után az elnök beszámolt a Liga működéséről, A be­számoló szerint a város 10 körzetre lett felosztva, melyben 415 házcso­port működik. A házcsoport-parancs­nokok részére 11 tanfolyamot ren­deztek, átlagosan 80 résztvevővel. A rendes tagok száma 858 férfi és 311 nő. Az előterjesztett zárszámadás szerint a Liga elmúlt évi bevéielei 4687 83 P-t, kiadásai 2570 09 P-t tettek ki. A maradvány terhére elha­tározta a közgyűlés 100 drb. gáz­álarc beszerzését. Ezután Következett a tisztikar meg­választása. Meg választattak a követ­kezők : Elnök: Kraft Józstf, tiszte­letbeli elnökök: Gróf Esterházy Tamás és Mártsa Dániel. Alelnökök: Bolla Sándor és Nagy János. Titkár és pénztáros: Horváth István, ügyész: dr. Nagy György. Női alcsoport elnöke: Kutassy Mária. Az elnöki tanács tagjai: Hamuth János, vitéz Simon István, vitéz Karcsay Bela, dr. Vathy Gábor, dr. Kardos Károly, Koperniczky István, Fa László, Tímár Béla, Hajnóczky Ferenc, Ruip Jenő, Horváth Máté, dr. Pongrácz Józsefné, Fischer Gyuláné, Mayer Istvánné, Vajda Márta, Gölöncsér Júlia, Bartl Jenő, Szőnyi Karoly, Böröczky Géza, dr. Puskásné Hamuth Ilona, Kéthely Ferenc, Fischer Eemér, Leipnik Ármin, Kütel Nmdor, Woihmuth Dezsőné, Jelenffy Msgda, Fejes Zsig­mond, Csekő Árpád dr. Horváth Endre, Sándor Pal, dr. Nagy György, dr. Hegedűs László és dr. Szemimrey Sándor. A számvizsgáló bizottság tagjai: Marczélly Kornél, Sipiczky János, Kovács Károly. Pénztári ellenőr: Kálmán József. Az elnök zárószavai­ban a tagok fokozottabb érdeklődé­sét kérte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom