Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-12-08 / 49. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP fi FŐ-Tffc PflfckOSITíÍ5fl fefl.NftOYTEMPLJOM^MÖGÖTT lem^lyitett QBOF-UT VÁZLATOS TERVE. XXXVII. Évfolyam, 49. szám Felelős szerkesztő: Dr. BUDAY FERENC Pápa, 1940 december 8.

f vasárnap h „Pápa és Vidéke" országzászlója megérkezett Kolozsvárra Miként azt lapunk folyó évi szeptember 22. napján megjelent számában megírtuk, lapunk Erdély egy része örömteli visszatérése emlékére országzászlót küldött az erdélyi magyar sajtó egyik harcosának, a Hírnöknek és a Katolikus Világnak Kolozsvárra. A zászló megérkezése és átvétele alkalmával a kővetkező levelet kaptuk ezen lapok szerkesztőségétől: Fápa és Vidéke tekintetes szerkesztőségének és kiadóhivatalának PÁPA A Hirnök és Katolikus Világ részére küldött f országzászlót megkaptuk és nagyon szépen köszönj ük. " . Meghatott a csendben végzett magyar munkának ezen elismerő méltatása, mert azt az irányzatot, melyet mi képviselünk és bátor kiállással hirdetünk, nem szokták keretek közé foglalni és számontartani, csak lekicsinyelni és agyonhallgatni. Erre is felkészültünk s annál kellemesebb meglepetés volt a Pápa és Vidéke "ránkgondolása és közvetlen figyelmessége. Mi pedig gondoskodni fogunk arról, hogy ez az országzász 1 ó mél tó keretek között jusson arra a helyre, melyet részére a huszonkét éves mult kijelölt és arra is vigyázni fogunk, a Pápa és Vidéke ajándékán folt ne essen. Kolozsvár, 1940 november 26-án. A Hirnök és Katolikus Világ nevében:* P. Boros Fortunát dr. s. k. p. H. Pap Jánossy Béla dr. s. k. a Hirnök és Katolikus Világ a Hirnök felelős szerkesztője. szerkesztője. Megvalósítható teendők a Fő-téren : >•'•••• Irta: MOLNÁR ISTVÁN. A város forgalmának, kereskedelmének és jövő fejlődésének egyik legfontosabb és legégetőbb problémája a Fő tér rendezése. E lap hasábjain október 20 óta folyik a vita. Sok komoly és a város jelenlegi és jövő érdekeit védő és megvilágító terv merült fel. Évtizedekre szóló tervek is születtek. A legnagyobb kifogás legtöbbször ez volt: szép, szép, de a mai viszonyok miatt nem lehet megvalósítani. Sokan már a pótadó emelésétől feltek, egyesek pedig nem ismerve a város múltját és művészeti értékeit mosolyogva legyintettek egyet és értéktelen „cikkezésnek" minősítették ai eddigi vita eredményeit. Állítjuk és meggyőződéssel valljuk: a városnak évtizedekre szóló terveinek kell lennie. Enélkül a modern irányítás és fejlesztés elképzelhetetlen. A terveknek tekintettel kell lenni az elmúlt évszázadok vallási, művészi értékeire, kereskedelmi, forgalmi érdekeire és végül a polgárság jelenlegi és jövőbeli előnyére. A Fő-tér rendezésével kapcsolatban tlső teendőnek tartjuk a piac kérdés sürgős és azonnali megoldását. A piac szétszórtsága a közérdek hátrányara van. Egyeseknek lehet előnyére és szolgálhatja üzleti érdekeit, de a város és a vidék polgárságának ezernyi kára származik belőle. A kirakodóvásár és gabonapiac a Főteret, a kosarasok a Széchenyi-teret, a szénapiac a Vásár uica végét, a zöldséges-, a tej-, a baromfi piac a Szent Benedek-teret, a fapiac a Batthyány-utca végét, az edényesek az Anna-teret és az ószeresek a Bástya-utcát nem fejlesztették, sőt ellenkezőleg... A szétszórtság csak hátrányt és a komoly fejlődés lehetőségeinek megakasztását jelentette. Melyik városban találhatunk hasonló hely7etet? Hol tűrnék a város középpontjának, Fő-terének összevisszaságát, por- és sártengerét és rendezetlenségét? Ugy véljük, ezzel kapcsolatban a keresztény erkölcstan egyik alapvető igazságát sem kell bővebben fejtegetni és hangsúlyozni: a közérdek előbbre való, mint egyeseknek önző üzleti és anyagi érdeke 1 Hogyan kell parkosítani a Fő-teret ? A piac eltávolítása után a parkosítás kérdése vetődik fel. Ezt ugy kell megoldani, hogy emeljük a templom pompás hatását és kihangsúlyozzuk művészi szépségeit. A templomot környező vaslánckeritésen kívül kezdődne a parkosítás. A hatalmas falak vonalai szerint, az alaprajzot kihangsúlyozva köröskörül kellene gyepesíteni. A pázsit kocsiutakra eső részeinek egyenes vonaluaknak kell lenniök, legfeljebb a szentély mögötti rész követhetné a templom vonalát. A gyep szélessége a tér egyharmadáig terjedhetne. A Grófi-uti lejárót mélyíteni kell. A két torony előtti részen fél méterrel mélyíteni kellene a füvesített területet. Ezzel a homlokzat csodás szép hatását nagy mértékben emelni ludnánk. A kerítés láncait a főbejáratnál a gyep széléig kell kihozni. Ugyancsak a plébánia felőli mellékkijáróét is meg kell hosszabbítani. így jelezni lehetne a két épület összefüggését, sőt a plébánia előtti folytatással még az idegen is észrevenné, hogy hol kell keresni a város plébánosát. A parkosított részben bokrokat ültetni nem szabad. Az eddigi kísérletek ezt a felfogást fényesen igazolják. A szegélyek kihangsulyozását egyszínű virágokkal lehetne megoldani. Villanyvilágítás megoldása. A 4-5 régimódi lámpa világítás tarthatatlan. A templomot néhol és a Fő-térnek csak egyes részét megvilágító rendszer elavult. Kísértetiesen furcsa hangulatot és az elhagyatottság érzését kelti a primitív, mostani megoldás. A templom és tér esti fényárvilágitását 8 részben reflektoros kandeláberrel meg lehetne oldani. A templom körüli gyepesített részen a négy sarkon és a Korvin-utca bejáratával szembeni templom oldalnál reflektoros kandelábereket kellene elhelyezni. A mostani W. G. sarkánál, a Kenessey ház és a Hungária körül pedig reflektor nélküli kandeláberek állitandók fel. A kandeláberek kétkaruak és a tér hangulatának meg« felelően barokk stilusuak lennének. A Fő-térbe torkolódó utcákat az úttest közepe felett elhelyezett lámpákkal kell megvilágítani. A két tornyot a Kardos ház, Griff és két uradalmi ház tetején felállított reflektorral lehetne megoldani. Higany gőzlámpák segítségével pedig a tornyok zöldes patinás színét kapnánk meg. így a város Fő-terén kettős világítás lenne, ( templom- és tér-világítás. Ez a rendszer található már a legtöbb, helyesen rendezett városban. A két toronv keresztjét neoncsövekkel kell kivilágít