Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-08-18 / 33. szám

Iflégeyyszer a ruszin tanítóknál Utóljára hangzott fel Nagytemplo­munk boltívei alatt a ruszin tanítók kórusa aug. 10-én a 9 órai szentmise alatt, mely öthetes magyar nyelvgya­korló tanfolyamuk hálaadó istentiszte­lete volt. S hogy volt mit megkö­szönniük, arról meggyőzött bennünket a Magy. Kir. Áll. Tanítóképzőben szemünk előtt lefolytatott záróünnep­ség. A templomból kijövet az Ország­zászlónál sorakoztak fel s a magyar­ruszin testvér- nemzet színeivel díszített babérkoszorút helyezték el a kettős Himnusz és Magyar Hiszekegy elé­neklése és lelkes búcsúzó szavak kíséretében. A városunkban szinte „pápaivá lett" tanító testvéreket megtisztelte jelenlétével a város vezetősége, élén Hamuth János polgármesterrel, ott volt a katonaság néhány kiküldöttje, minden iskola részéről többen a tanítók és tanárok közül. Kopasz Mihály felsősárdi ruszin tanitó bevezetőjében tiszta magyar kiejtéssel üdvözölte a megjelenteket s türelmüket kérte, amire azonban nem volt szükség a figyelmet csodá­latosan lekötő nemvárt eredmény miatt. Elsőnek Lizák György ruszin tan­folyami előadó társalgási gyakorlatot mutatott be a kezdő csoporttal. A beszélgetés az ember foglalkozásairól folyt a Szokratesz-i módszer kérdve­kifejtő tanalakjának alkalmazásával, ügyesen fűszerezve magyar és ruszin népdalokkal. Majd Szatur Zoltán ruszin tan­folyami előadónak a haladó csoporttal lefolytatott társalgási gyakorlatát él­vezhettük. A hallgatók egymáshoz intézett kérdéseiből megtudtuk, ki honnan —, hogyan érkezett Pápára; mivel foglalkoztak itt; hogyan jöttek rá a sík vidék értékeire s tanulták meg ezt is élvezni; miként vált fe­lejthetetlen lelki élményükké a Pan­nonhalma-i és Balaton-i kirándulás napja. Legjobban megnyerte a résztvevők tetszését Miklóczik Mihály ruszin tanító tanítása, ki az elemi első osz­tályos beszéd és értelemgyakorlatok anyagából tartott bemutatót az őszi gyümölcsökről. Nagy pedagógiai szakszerűséggel férkőzött az „apró nebulókéhoz, csempészte lelkükbe a magyar kifejezéseket s oly kitűnő hangsúllyal, tiszta kiejtéssel gyako­rolta be, hogy született magyar em­bernek is díszére vált volna. Mintha csak itteni apró magyarok fújnák a befejező mondókát: „Itt van az ősz,, itt van újra, Most érik az alma, körte, szilva." Mivel polgármesterünket hivatalos lekötelezettsége nem engedte a be­fejezésig körünkben maradrii, a sor­rendtől eltérően most köszönt el vá­rosunk kedves vendégeitől. Kérte a tanfolyam résztvevőit, hogy az itt tapasztalt magyar testvéri szeretetet, Pápa város vendéglátásának emlékét, vigyék magukkal Kárpátalja-i ottho­nukba. A haladók csoportjából Kádár Fe­renc ruszin tanító tartott történelmi tárgyú bemutatót II. Rákóczi Ferenc­ről. Értékes, módszeres tanítást lát­tunk. Előre megállapított vázlat szerint haladt. Újszerűen hatott reánk a rész­letek magyar-nyelvű letárgyalása után alkalmazott önálló ruszinnyelvü ösz­szefoglalás. A hallgatók nevében Malcsiczky Antal kelecsényi ruszin tanitó mondta a búcsúzót. Meleg szívvel köszönte dr. Hóman Bálint közoktatásügyi miniszternek és dr. Koch Nándor tanker. kir. főigazgatónak a tanfolyam megszervezését; Pánczél Ferenc fő­igazgatói szakelőadó , tanügyi titkár­nak a tanfolyam vezetését és atyai jóságát,; dr. Jankovichnak, a Peda­góiai Szeminárium tanárának, a szak­szerű irányítást s hogy lelke volt a tanfolyamnak; Hamuth János polgár­mesternek a szíves vendéglátást; Csekő Árpád tanítóképző intézeti igazgatónak, ki a tanfolyam gond­noki tisztségét vállalta, a kifogástalan Tekintse meg kirakatomban az árvízről készült legújabb felvételeket. Kifogástalan előhívás, másolás, nagyítás KOVÁCS IMRE vizsgázott látszerész- és fényképészmester FOTO-OPTIKA és szaküzlete amatőrfotó- laboratóriumában készül Pápa, Kossuth Lajos-utca 21 anyagi ellátást és a kitűnően meg­szervezett kirándulásokat; Németh József apát-plébánosnak, hogy mindig érdeklődéssel kísérte munkájukat; a „Pápa és Vidéke" és a „Pápai Hír­lap" szerkesztőinek, hogy lapjuk az itt töltött öt hét alatt leejobb barátjuk volt; a Gazdasági Szakiskola és Ranolder-intézet vezetőségének, hogy közreműködésükkel felejthetetlen él­ménnyel gazdagították lelküket; végül Pápa város közönségének, hogy rajta keresztül megismerhették a magyar népet. Dr. Koch Nándor tanker. kir. fő­igazgató üdvözlő táviratának felolva­sása után Pánczél Ferenc tanügyi titkár zárta be a tanfolyamot és osz­totta ki a látogatási bizonyítványokat. Hogy a tanfolyam sikerűit, mon­dotta, azt nemcsak a Nagyméltóságú Vallás és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak, az indítványozó dr. Balassa Brúnó miniszteri osztályfőnöknek és a szervezőknek, hanem főként ruszin kartársak áldozatkészségének is kö­szönhetjük. Mi, a csonka hazai felnőtt testvérek, nyújtottuk a segítő jobbot. Ök megfogták s kitartó szorgalmuk­kal felépítették azt az aranyhidat, mely átíveli az űrt, ami köztünk a tanfolyam kezdetén tátongott s a 1) Ismertessék és szerettessék meg otthonukban a testvér magvar népet, amilyennek Pápán tapasztalták. 2) Folytassák a megkezdett mun­kát — bár tudjuk nagy áldozatokat követel — tanulják és tanítsák meg tökéletesen a magyar nyelvet. 3) A köztünk létesült aranyhidat állítsuk fel közös erővel a magyar és ruszin nép között is, hogy mint az előző ezer évben: kéz a kézben; jóban rosszban együtt legyünk s Isten segítségével felépíthessük a magyar történelem dicsőséges második év­ezredét. bizalmatlanság vonásait vetítette ar­cunkra. Most már látják, hogy igazán testvérek vagyunk; a jó Isten tett azzá bennünket, miként az erdőko­szorúzta Kárpátalja és a buzakalászt rengető róna is egy azon országnak nélkülözhetetlen részei. Ismét Vercho­vina fenyői fűtik búbosaink lángját s a ropogósra pirult cipót magyar — ruszin testvériesen élvezi. Hogy a régi testvéri kapcsolatok felújúltak, azt legjobban mutatja az a fájdalom, mely távozásukkor úrrá lesz rajtunk s a hiány érzetét kelti bennünk. Búcsúzóul hármat kért tőlük; A GYŐRI KIR TÖRVÉNYSZÉK ELNÖK ÉTŐL. 1940. El. I. A. 39. szám. HIRDETMÉNY A m. kir. Igazságügyminiszter Úrnak folyó évi augusztus hó 9-én — a rögtönbiráskodás kiterjesztésére vonatkozó 22.558—1940. I. M. E. szám alatt kelt rendelete folytán közhírré teszem, hogy Győr, Moson vármegyéknek és Veszprémvármegyének a győri kir. törvényszék területéhez tartozó, a m. kir. minisztérium fennhatósága alá eső területeire a fenti számú rende­lettel elrendelt, illetve kiterjesztett Rögtönbiráskodás (Statárium) a következő bűncselekményekre, nevezetesen az ezidőszerint is rögtön­biráskodás alá eső: a lőfegyver, robbantószer, illetve mindennemű robbanó­anyag (bomba, kézigránát, pokolgép stb.) használatával elkövetett gyilkosság 6s szándékos emberölés bűntettére (ideértve az ily gyilkosság és szándékos emberölés kísér­letét és az ily gyilkosság elkövetésére Irányzott szövet* ségel is), valamint a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914. évi XL. t. c. rendelkezéseibe ütköző hatóságok, illetve hatósági közegek ellen felfegy­verkezve elkövetett erőszak bűntettén felül: a felségsértés, hűtlenség és lázadás bűntettére ideértve a felségsértés és lázadás elkövetésére létre jött szövetséget és azok elkövetésére való felhívást is, továbbá az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. III. t. c. 1. §-ának első bekezdésébe és 2. § ába ütköző bűntettekre, végül a honvédelemről szóló 1939. évi. II. t. c. 204. §-ának második bekezdésében meghatározott, a honvédelem érdekét veszélyeztető rongálás bűntettére, ideértve azok kísérletét is, KITERJESZTETETT. A rögtönbiráskodási hatály a tetteseken kívül a részesekre (Btk. 69. §.) is kiterjed. A katonai büntetőbíráskodás hatáskörébe utalt egyénekkel szemben az érvényben levő egyéb törvényes rendelkezések irányadók. Ennek közlésével a 8020—1939. M. E. számú rendelet értelmében felhívom a lakósságot, hogy az ilyen bűncselekmények elkövetésétől min­denki óvakodjon; figyelmeztetem a polgári büntetőbíráskodás alá tartozó minden olyan személyt, hogy aki a kihirdetés után a megjelölt területen ilyen büncselek­mányt követ el, az rögtönbiráskodás alá kerOl és Halállal bűnhődik. Győr, 1940. évi augusztus hó 11-én. Hammer Jenő s.k. a kir. törvényszék elnöke h. A PERUTZ TESTVÉREK PÁPAI TEXTILGYÁRÁNAK tulaj­donosai, igazgatósága, tisztviselőkara, mesteri-kara és munkássága, fájdalommal jelenti ENGLERT GYULA úr elhunytát. A megboldogult a pápai gyár megalapítása óta, mint annak főmestere, 40 éven keresztül, hű munkatársként működött. Emlékét kegyelettel őrizzük, munkaszeretetét, emberi értékeit és a vállalathoz való őszinte ragaszkodását követendő példaként állítjuk minden alkalmazott elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom