Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-08-04 / 31. szám

POLITIKAI HETILAP. MEGIELENIK MINDEN VASARN2IP. XXXVII. évfolyam, 31. szám Felelős szerkesztő: Dr. BUDAY FERENC Pápa, 1940 augusztus 4., vasárnap Magyarország szerepe az új Európa kialakulásában Valamikor szállóige volt Magyarországon annak a kis vidéki lapnak vezércikke, mely igy kezdődött: Óva intjük Angliát... Akkor szoktuk ezt idézni, ha szelid iróniával rá akarunk mutatni arra, hogy a kisebb olvasókörrel biró helyi lapok ne követeljenek maguknak világraszóló jelentőséget, s ne kívánják, hogy azok, akik az emberiség ügyeit intézik, épp az ő véleményükre legyenek kíváncsiak. E cikknek cime is elég szerénytelenül hangzik. Nem is tulajdonítunk neki sem prófétai erőt, sem nemzetközi befolyást, sem irányító bölcseséget hazánk határain belül. De az még nem jelenti azt, hogy a vidéki sajtó is ne kisérhesse figyelemmel a világeseményeket s ne mondhasson véleményt felőlük. Mi is gondolkodó elmével, érdeklődő lélekkel és szorongó szivvel tartjuk kezünket a rohanó idők ütőerén és ahogy megformáltuk nézetünket, ugy el is mondhatjuk azt abban a föltevésben, hogy a magunk meggyőződését mások is, sokan is vallják. A magunk meggyőződése pedig az, hogy Magyarország szerepe a mai idők forgatagában a szó legteljesebb értelmében ideális volt, telve csodálatos bölcseséggel, hihetetlen önmérséklettel és szinte hősies türelemmel. A bölcseség próbaköve a nagy választás volt. Népünk vezérei választottak az egymással szemben álló országok között; s bár ezerfelől is, semleges helyről is, sőt itthon is annyiszor lehetett hallani, hogy a tekintély-államok nem fogják birni sem idegekkel, sem anyagi eszközökkel, hogy az „Idő tábornok úr" a demokrata országok fegyvertársa, stb. Magyarország a válságos időben is hiven kitartott szövetségesei mellett. S hogy milyen bölcsen választott, mutatják az események. Az önmérséklet bizonysága, hogy eddig nem nyultunk fegyverhez ősi jogaink és igazságunk érvényesítésére. Pedig, ha kihúzott kardunkkal bánni is akartunk volna, tán nem lett volna okunk megbánni... Türelmünket pedig tán épp az csodálja legjobban, akinek majd fizetni kell érte. Cine mintye, tartsd emlékezetben: ez volt valaha keleti szomszédaink által föllázitott erdélyi jövevénylakosságunknak jelszava. Cine mintye: mi is észben tartottuk, hogy Magyarországot nem ismeretlen természeti erők játéka vagy öntudatlan törvényszerűsége, nem az u. n. véletlen, nem más népek kegyelme vagy önzése, hanem faji életereje, Szent Istvántól öröklött alkotmánya, ezeréves történelmében éppoly gyakran, mint fényesen nyilvánuló vitézsége állította bele s tartotta meg abban a Ká patmedencében, melyről az utóbbi években oly gyakran esett szó, s melyet tagadhatatlanul maga a jó Isten is egységes országnak teremtett. Ezt a történelmi és természetes igazságot Trianon is nem hogy feledtette volna, de még inkább ébren tartotta lelkünkben. Igazságunk kiküzdése nem megy simán. Tudjuk. Az igazságnak mindig sokat kellett és keíl harcolnia. De él bennünk Eötvös József báró hite: „Valamint tagadhatatlan, hogy egyes nehézségek legyőzhetetlenek, ugy bizonyos, hogy oly célok, melyeket józanul választánk, sőt melyeket választanunk kellett, helyzetünkhöz képest, mindig el is érhetők, csak az szükséges, hogy arra jó utat válaszszunk." (Gondolatok.) Már pedig mi jó utat választottunk: az igazságét. Dr. Magyarász Ferenc 0. Cist. Rövidesen megkezdik a Bakonyér szabályozását A képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén az elnöklő Hamuth János polgármester ígéretet tett arra, hogy személyesen fog eljárni a Közigazgatási Bíróság elnökénél és kérni fogja, hogy a Bíróság a Bakonyér ügyében mielőbb hozza meg döntését. A hét folyamán kérdést intéztünk e tárgyban Hamuth János polgármesterhez, akitől azt a választ kaptuk, hogy a Közigazgatási Bíróság elnöke teljesen átérezte az ügy sürgős voltát és ígéretet tett annak azonnali elintézésére, ami annyit jelent, hogy két héten belül meglesz a végső döntés és így a Bakonyér szabályozása úgyszólván haladéktalanul kezdetét veheti. A Közigazgatási Bíróság ítélete a fennálló törvények értelmében végső fokon meg fogja állapítani a partbirtokosok hozzájárulási kötelezettségét, ez ellen további jogorvoslatnak már helye nincs, de a fülünkben csengenek Németh József apátplébánosnak és Ólé Sándor református lelkipásztornak a szavai, akik mindketten amellett szálltak síkra, hogy ne az árvíz által már két ízben is sújtott partbirtokosok, hanem az egész város fizesse meg a szabályozás költségeit. Az egyházak vezetőinek ezen intő szavai mellett nem mehetünk el szó nélkül, mert a szigorú joggal szemben a méltányosság is ezt a felfogást támogatja. Mi ugyanis a helyzet? A Közigazgatási Bíróság meg fogja állapítani, hogy a partbirtokosok milyen arányban lesznek kötelesek hozzájárulni a szabályozás költségeihez, a hozzájárulás annál nagyobb lesz, minél hosszabban húzódik az ingatlan a Bakonyér mellett. Ebből pedig a legméltánytalanabb helyzetek állanak elő. Ugyanis a Bakonyér két oldalán levő ingatlanok tulajdonosainak kell megfizetni az egész szabályozási költséget, a távolabb eső ingatlan tulajdonosai azonban, akiket esetleg az árvíz szintén elöntött és akik a szabályozás által ugyancsak megmenekülnek az árvíz veszedelemtől, szabadulnak a költségektől. Világos példát nyújt erre a legutóbbi árvíz, amely elöntötte mind a Bakonyér mellett levő házakat, mind pedig az attól távolabb eső utcákat is és a szabályozásnál az lesz a helyzet, hogy Például a Pozsonyiutca fizeti a szabályozás költségeit, a Levente-utca azonban, amely ugyancsak víz alatt állott, teljesen szabadul a kiadásoktól. Hallgassuk meg tehát a méltányosság szavát és „viseljük egymás terhét". Ez nem húzza el természetesen a szabályozás megkezdésének a határidejét, mert a város bármely időpontban hozhat olyan értelmű határozatot, hogy a szabályozás költségeit magára vállalja. Kérdést intéztünk a szabályozásra vonatkozólag Csaba András műszaki tanácsoshoz, aki közölte velünk, hogy 141 kilométer hosszú a szabályozandó szakasz. Adászteveltől a Gyimóti-útig kb. 100 cm., onnét a Műtrágyagyárig kb. 20 cm. és onnét kb. 120 cm.-rel kell a medret mélyíteni. Kérdést intéztünk Csaba András műszaki tanácsoshoz, hogy a Bakonyérnek a műszaki terv szerinti szabályozása és a megépítendő duzzasztógát, olyan mérvű felhőszakadás esetén, mint a második árvíz alkalmával volt, megmentik-e a veszélyeztetett területeket az árvíztől, aki erre határozottan kijelentette, hogy a szabályozásnál a legutóbbi árvíz alkalmával lezúdult vízmennyiséget veszik számításba és még ilyen felhőszakadás esetén sem kell az árvíztől tartani, mert lehetetlen, hogy az még egyszer előforduljon. Mi örömmel vesszük tudomásul ezt a hivatalos helyről jövő megállapítást és ezt a történeti hűség kedvéért le is szögezzük, még pedig azért, mert sokfelől hallatszott olyan vélemény, hogy a Bakonyér szabályozása és a duzzasztó gát megépítése esetén is egy olyan mérvű felhőszakadás, mint a második árvíz alkalmával volt, újból csak elöntené a most víz alá került területeket, legfeljebb 10 centiméterrel kisebb lenne a víz. A Bakonyér szabályozásával természetesen a Tókert problémája még korántsem nyert megoldást. Az ottani egyéb problémákkal majd egy későbbi cikkünkben fogunk bővebben foglalkozni. Rntal István Pápán A pápai Magyar Élet Pártja nagyválasztmánya szombat délután a Griff szálló nagytermében ülést tartott, amelyen megjelent Antal István igazságügyi államtitkár, a kerület országgyűlési képviselője is. Az államtitkár hosszab beszédben tájékoztatta a választmány tagjait az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. — A német és olasz fegyverek megsemmisítő győzelme — mondotta a többek között — egy új európai rend alapjait rakja le ezen a sokat szenvedett földrészen. Ez az új rend nem az elnyomáson, a gyűlölködésen és a hazugságokon fog felépülni, hanem a népek természetes jogain, a történelmi és gazdasági erők egyensúlyán s nemzetek reális együttműködésén. Ettől az új európától Magyarország nem csupán a maga megcsonkított jogainak helyreállítását várja és reméli, de azt is, hogy