Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-07-07 / 27. szám

POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MIKOEI4 VASÁRNAP. XHVIfi. évfolyam, 27. szám Felelős szerkesztő: Dr. BUDAY FERENC Pápa, 1940 július 7., vasárnap Magyar asszonyok; magyar leányok! Most, amikor az édes haza napnap után szólítja fiait és igénybe veszi szolgálatukat, nekünk magyar nőknek is komolyan át kell gondolnunk, hogy képességeink és értékeink közül melyekkel szolgálhatnánk katonáinkéhoz legalább is hasonló mértékben. Nézzük meg, mit áldoz fel az édes haza oltárán a férfi, a katona. Leteszi kaszáját, kapáját, gyaluját, tollát és egyéb kenyérkereső szerszámát., . búcsút vesz szeretteitől, szép, fiatal feleségétől, gyermekeitől, testvéreitől, talán beteges, öreg édesanyjától . . . család, otthon, virágos udvar, gyümölcsös kert, falu vagy város, az imára hívó harang és mindaz, ami testi-lelki pihenést, felüdülést jelent számára, pillanatok alatt már csak a képzeletét gyönyörködteti, a valóságban mind megannyi áldozat az édes haza oltárán. Elindul a magyar katona védeni a gyermekeket, a nőket, az öregeket, a betegeket. .. az édes hazát. . . viszi az életét... ha kell, áldozatul az oltárra. Magyar asszony- és leánytestvérem fel tudjuk fogni a magyar katona áldozatának nagyságát? Értjük-e, hogy mi az élet és mit jelent mindent az édes hazáért áldozatul hozni? Pillantsunk a lelkünkbe és ha ott nem találnánk méltó értékeket, önneveléssel igyekezzünk magunkban minél előbb kialakítani a példaadó magyar nő egyéniségét, mintaképét. A jó isten legyen a tanúja szent fogadásunknak, mely kezünkbe adja a letett kenyérkereső szerszámokat, hogy folytassuk azoknak a munkáját, akik értünk küzdenek, akik bennünket védenek. Őrizzük meg számukra az édes otthon, a családi tűzhely szentségét, hogy por ne lepje, szine ne fakuljon, hogy az mindig kristálytisztán ragyogjon. A hűség legyen erőforrásunk és az a szent kötelék, mely lankadatlan kitartásra serkent, megacélozza jellemünket, segít leküzdeni a kísértéseket, elviselni a szenvedéseket, megpróbáltatásokat, mely gyengéd szeretettel megvéd, megőriz és ápol minden apróságot, ami a boldog viszontlátást és a megelégedett életet biztosítja. Tartsuk távol magunktól, hajlékunktól az idegen tekinteteket, a koptató, hervasztó, idegen kezek érintését. Talmi örömök nem méltók hozzánk 1 Édes hazánk történelme sok kiváló magyar nőről, nagyasszonyról emlékezik meg névszerint is, akik mint hitvestársak, mint anyák, vagy mint háziasszonyok voltak kiválóak. Ezeknek a példája kötelez bennünket. Dolgozzunk, alakítsuk önmagunkat, gondoljunk, gyűjtögessünk, legyünk fogékonyak minden iránt, ami lelkünket fejleszti, szellemünket gazdagítja, jellemünket alakítja. Főképen a hűség, az erkölcsi tisztaság, az áldozatkészség, a kötelességtudás azok az erények, amelyek az otthont megszentelik, melyek a nőt közvetve, az országépítésben munkatárssá avatják. Isten nevében, imádságos lélekkel munkálkodjunk, naponkénti lelkiismeretvizsgálással figyeljük a növekedést, mert nekünk magyar nőknek lélekben kell hősöknek lennünk. Ezt várja tőlünk az édes haza. Magyarok Nagyasszonya, égi pártfogónk, minden erénynek tökéletes példaképe, tekints reánk, könyörögj érettünk I A Vöröskereszt kér! A harcterek poklában, a fogolytáborok reménytelenségében, a bombázott városok zűrzavarában csak egyetlen reménytkeltő jel van, ami elviselhetővé teszi az emberi szenvedést, ami táplálja a kétségbeesett ember hitét, és ez a Vöröskereszt. Ahol megjelenik, enyhíti a haldoklók utolsó perceit, gyógyítja a sebesülteket, vigasztalja a szenvedőket, áldás fakad a nyomában mindenütt. A magyar Vöröskereszt a világháború vérzivatara óta még nem kért, s ha most a magyar társadalomhoz fordul, ez a kérés követeléssé, az adakozás pedig kötelességé válik. Nem alamizsnáért, hanem hathatós támogatásért, nem fillérekért, hanem pengőkért fordul hozzánk, hogy megszerezhesse azokat a milliókat, amelyre hivatása betöltéséhez elengedhetetlenül szüksége van. Adakozzunk a magyar Vöröskereszt javára, mert aki a Vöröskeresztet támogatja, az önmagáról és családjáról gondoskodik, aki pedig kivonja magát az adakozás alól, a nemzet, az összesség ellen követ el bűnt. Városi közgyűlés Csütörtökön délután városunk képviselőtestülete gyér érdeklődés mellet tartotta meg rendes, majd ezt köveiőleg rendkívüli közgyűlését. Az 1939. évi zárszámadást a közgyűlés hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadta s ezzel a rendes közgyűlés véget is ért. A képviselőtestület ezután áttért a rendkívüli közgyűlés 23 pontból álló tárgysorozatának letárgyalására. Nagyobb érdeklődést csak az OTI székház építésének céljára szolgáló telek átengedése és az Irgalmasrend kórházának fertőző osztállyal való kibővítésére szolgáló összeg megadása váltott ki. Az OTI székház céljaira a város az Árok-utcában levő 480 öl telkét adományozta azon kikötéssel, hogy ott az OTI legalább 250.000 pengő költséggel székházat köteles egy éven belül építeni. Az Irgalmasoknak 50.000 pengőt szavazott meg a közgyűlés a fertőzőosztály kibővítésének céljaira. Az elnöklő polgármester igazán mély szociális és emberi érzéstől áthatott indítványt terjesztette elő, hogy a jelenlegi járványkórház az igen súlyos állapotban lévő tüdőbetegek részére legyen átalakítva, akik sem a kórházba, sem a szanatóriumba már fel nem vehetők, hogy ezek a szerencsétlenek ragályos betegségüket ne terjesszék tovább. A városi tisztviselők mellékilletményei és dr. Tömör Béla külön munkaátalánya tárgyában a közgyűlés a polgármesteri indítványt elfogadta. A Grünwald-féle telket a Pápai Hitelbanktól 37.000 pengőért a város megvette. A Pápa-felsőgörzsönyi út építésére 1667 pengőt szavaztak meg. A villamosmű alkalmazottai 1 havi fizetésüket kapják jutalmul. A köztisztasági és hirdetésügyi szabályrendelet hatálybalépését 1940. augusztus 3. napjában állapította meg. Az Igal-őreghegyi iskola telkének a kincstár részére történő örökhasználatba adását jóváhagyta. A gyámpénztár 1939. évi zárszámadását, az Irgalmasrendnek a gróf Esterházy Pál-féle alapítvány 1937— 1938. évi zárszámadását, az alapítványi pénztár 1939. évi zárszámadását, egyes városi követelések törlését a közgyűlés minden vita nélkül egyhangúlag elfogadta. Tudomásul vette a közgyűlés dr. Csoknyay János tiszti főügyésznek 1940. julius elsejével, dr. Pápai Lajos állatorvosnak 1940. június elsejével és Kálovits József kézbesítőnek 1940. julius elsejével való nyugalomba vonulását. A tiszti főügyész, amíg utóda megválasztva nem lesz, hajlandó az ügyészi teendőket ellátni, miről a közgyűlés örömmel értesült. A közgyűlés hozzájárult, hogy Hamuth János polgármester szabadságát tetszése szerinti időben vegye ki. Árvaszéki kültaggá a lemondott Répássy Gyula helyére dr. Takács Lajost választották meg. Láng Károly fizetési előleg elengedése iránti, valamint Hackl Károly és társai vámőröknek kegydij felemelése iránti kérelmét a közgyűlés elutasította. Illetőségi ügyek elintézése után a közgyűlés véget ért. Legkisebb gazdasági munkabérmegállapító bizottság megalakítása. A Teleky kormány szociális programmjának egyik legfontosabb alkotása az 1940. évi XV. tc., amely a legkisebb gazdasági munkabérek megállapításáról intézkedik. A tőrvény hatálya alá esnek a mező- és erdőgazdaság, az állattenyésztés, a halászat, a kert- és szőllőmüvelés, a gyümölcstermesztés és méhészet, valamint az ezekkel összefüggő és leginkább e gazdasági ágak saját nyerstermékeinek feldolgozásával és eladásával foglalkozó mellékiparágak. A törvény a gazdatiszteket kivéve minden egyéb gazdasági munkavállaló mindennemű munkabérmegállapító bizottság által adott és a főldmívelésügyi miniszter jóváhagyásával megszabott irányelveket, így a vármegyei munkabérmegállapító bizottság a kötelező irányelvekben foglaltaknál a munkavállalókra nézve kedvezőtlenebb legkisebb munkabéreket nem állapíthat meg. A törvény 1940 évi június hó 1-ével hatályba lépett. A törvény értelmében Veszprémvármegyében a vármegye főispánja a bizottság elnökévé Halmy Nándor ny. m. kir. gazdasági felügyelőt nevezte ki AftA 16 F!LL££t