Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-01-29 / 4. szám

^ Pápa, 1839 január 29., vasárnap ARA: 16 FILL&R. XXXVI. évfolyam, 4 szám. POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASftRNAP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Teleíon : 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő : ÖR. «S«Y GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Nemzeti összefogás A legutóbbi évek legdivatosabb és legtöbbet hangoztatott jelszava a nemzeti összefogás volt. Minden kormány bemutatkozásakor, majd a későbbiek során is ennek szüksé­gességét hangoztatta, ennek jegyében indította meg munkáját és ezen jel­szóval igyekezett a közvéleményt a maga oldalára állítani. A sokat han­goztatott nemzeti összefogás, annak ellenére, hogy annak szükségességét mindenki belátta és azt mindenki kívánta, eddig soha olyan értelemben, mint azt szerettük volna, meg nem valósulhatott. Nem akarjuk kutatni, hogy ezen sikertelenségnek mik, vagy kik voltak az okozói, hisz ez nem is fontos azon szomorú tény mellett, hogy szükségünk lett volna rá és mégsem lett meg. A nemzeti összefogásra soha na­gyobb szükség nem volt, mint ma. Ennek szükségességét látja ma min­denki; miniszter, képviselő, polgár. Ma is látunk törekvéseket, amelyek ezen nemzeti összefogás megterem­tését célozzák, azonban még nem láthatjuk, hogy ezek a törekvések meghozzák-e a nehezen várt ered­ményt, ami után mindannyian any­nyira vágyódunk, ezt a jövő fogja megmutatni. A magyarság általában nehezen tudta magát beleélni az egység gon­dolatába. Mindig voltak kérdések, amelyek táborokra osztották anélkül, hogy ez a zavart állapot kifelé nem a legteljesebb egység formájában jelentkezett volna. Tudtunk egymás­sal szembe állani, egymás ellen har­colni, de ha az egyetemes magyar­ság érdekeiről volt szó, eltűntek-a válaszfalak, elcsendesedett a harci zaj és egy emberként állottunk egye­temes érdekeink védelmére. A múltban míg sorsunk jól ment és nem fenyegetett bennünket külö­nösebb veszély megengedhettük ma­gunknak azt a luxust, hogy egymás­sal marakodjunk, ma azonban ennek meg kell szűnni, mert a bajok, veszé­lyek már fejünk fölött tornyosulnak és ezek a bajok olyan nagyok, hogy ha kellő idtben nem teszünk ellenük semmit, a magyarság létét fenyeget­hetik. Az egész világ állig felfegyverkezve, a folytonos békét vágyó nyilatkozatok mellett is, az ujabb világfelfordulás veszélyével kell számolni. Egy világ­felfordulás hazánkat sem kiméli meg, hisz itt vagyunk Európa kellős köze­pében, hol sokkal nagyobb az a súr­lódási felület, ami a bajt kiváltja. Ha egy ilyen felfordulás bennünket készületlenül ér, az életünket és létün­ket semmisítheti meg, Nemcsak az úgynevezett háborús veszélyek teszik szükségessé a nem­zeti összefogást hanem az öldöklő gazdasági verseny, ami az egyes államok között szemük élőit lezajlik. A pénz és gazdasági érdek nem ismer barátságot, szimpátiát, a p-nz halad a maga törvényei szerint azon az úton, amely neki a legmegfelelőbb. Könyörületre és barátságra ezen a téren számítani nem lehet, ha a hely­zet úgy kívánja a pénz könyörtelenül átgázol mindenen, ami más téren megbecsült és szent volt. Gazdasági téren tehát nem számíthatunk senki barátságára, csak a magunk erejére és ügyességére. Erőt azonban csak úgy tudunk felmutatni, ha nem kü­lön utakon járunk, ha nem százfelé húzunk, hanem minden erőt egy célra Összpontosítunk hazánk sorsának jobbrafordítására, ezt is csak a nem­zeti összefogás teremtheti meg. A nemzeti összefogás szükséges­ségét leginkább kívánatossá teszi az a körülmény, hogy az Anschluss folytán szomszédaivá lettünk egy 70 milliós népnek, amely a maga poli­tikai és gazdasági törekvéseit első­sorban a közvetlen szomszédjai felé irányítja. Tudatában annak, hogy egy hatalmas nép szomszédjai "bizonyos vonatkozásban nem vonhatják ki ma­gukat ennek hatása alól, mégis a magyarság teljes gazdasági és poli­tikai függetlénségét csak úgy tarthatja fenn, ha egységes testként védelmezi legszentebb érdekeit. Nemzeti össze­fogásra van tehát szükség, hogy a kívülről jövö törekvések ellen az ezer­éves magyar szabadságot és önálló­ságot továbbra is fenntarthassuk. Minden vonatkozásban szükség van tehát a nemzeti összefogásra, ami utáni vágy él is mindnyájunk lelkében és ennek megvalósítására úgy látszik a legalkalmasabb az idő is. Komolyan akarni kell tehát a nemzeti összefogást és akkor az meg is valósítható, de ekkor félre kell tenni minden egyéni érdeket, haragot, féltékenykedési és mindent ami ben­nünket széjjel választhat, csak egyet kell erős hittel akarni, a magyar egységet, az elkövetkezendő nehéz napokra. ffieijiít diái! bsphaf jelest az űj gimnáziumi rentítirfás Ingyen te] a szegény falusi gyermekeknek A belügyminiszter az ingyen tej akciót megyénk egész területére ki­terjesztette. Az akció serán a megye minden községében az arra íászoruló terhes és szop ató anyák valamint a csecsemők és gyermekek egészen a 12 éves korhatárig ingyen tejben fog­nak részesülni olymódon, hogy az anyák és a gyermekek 6 éves korig a tavaszi félévben naponkint fél iifer tejet, a 6 életévtől kezdve az iskolás gyermekek ptdig napi negycdüíer ingyen fejet fognak kapni. Az ingyen tej akciót az alispán irányítja ki a t szú főoivossal tartott értekezlet u'án ki is adta már a jegyzőknek utasítá­sát, hogy írják össze azokat kiknek az orvosok javasolják a tejet. Az idei februári bizonyítványok az általános osztályzatban gyengébbek 1 sznek mint a muhban voltak ami­nek nem a tanulók lesznek az okózói, hanem az éleibe lépő „Új gimnáziumi rend'arlás." A fenti rend­tartás erélyes megszigorításokat tar­talmaz, különösen a magaviselet el­bírálása és a magaviseleti érdemje­gyek megbíráldsa körül. Aki ellen csupán egyetlen egyszer kifogás me­rül fel, vagy akit a tanár megintett, veg*/ megdorgált már nem kaphat jelest magaviseletből. Akinek viszont magaviseletből nincsen jelese az a többi tantárgyból is lemondhat az egyesről. Az előmeneteli osztályzatok megállapításáról szóló paragrafusok szerint, továbbá csak az lehet je'es diák, aki állandóan tudja az egész­tananyagot és aki minden segítség nélKül tanul. Sokkal könnyebb ezzel szemben megbukni. Akinek például Írásbeli dolgozatai közül 50 o/°-ék elégtelen, annak hiába van ekámennyi egyes meg kettes felelete, hiába jó a többi dolgozata, más jegyet mint elégtelent nem kaphat a bizonyítvány­ban. Az új rendelet rendkívül meg­nehezíti a fanárok munkáját. A rend­tartás behozta a gimnáziumban eddig ismeretlen, kiiünő rendű tanulók státuszát. Kitűnő tanuló az, akinek minden tantárgyból jelese van. Az ipari magánoktatáshoz miniszteri engedély szükséges Az iparügyi minisztérium felállá­sával a kormány az iparoktatási ál­lami feladattá tette és megszüntette azokat a különféle ipari magánisko­lákat, tanfolyamokat, amelyeket enge­dély nélkül tartottak fenn. A minisztérium egyidejűleg meg­felelő összeget állított be az állami költségvetésbe és így biztosította olyan államilag engedélyezett és a kereske­delmi és iparkamarák ál al rendezett továbbképző szaktanfolyamok tartá­sát, amelyek úgy az önálló iparosok, mint a mestervizsgára készülő segé­dek részére kidolgozott tanítási rend alapján megadják a továbbképzés iehetőségét. A különböző szabászati és varró iskolák fenntartói a felvéd egyetlen feltételének, a tandíjnak be­fizetését kívánták csupán és minthogy szakmabeli képesítést nem nyújtottak a résztvevők iparigazolványt sem tudtak szerezni. A rendelet nem álla­pítja meg, hogy hány személy részére szükséges miniszteri engedélyt nyerni az oktatást nyújtónak és így tulaj­donképpen már egy személynek ké­pesítéséhez kötött iparban tanonc­szerződés nélküli tanítása is tanfo­lyam feníaitásának minősül. A mi­niszteri engedély nélkül fenntartott ipari tanfolyam kihágást képez. m n • Ul isyféaes írdareneiei@l A járdák elkészítését s azok költ­ségeinek fedezést a belügyminiszter az ország minden községére nézve egyformán szabályozza a nem ré­gen elkészített minta-szabályrende­letében. A rendelet kimondja, hogy a köz­ségi gyalogjá?dák építéséről és azok jókarban tartásáról a község gondos­kodik. Ha az ingatlantulajdonosok többsége járda építést kér, az építést csak akkor szabad megkezdeni ha a költségekre van kellő fedezet. Egy méternél keskenyebb járdát nem szabad épiteni. Az építési költség felét a község, felét az ingatlantulaj­donosok viselik. Ha az űlcának csak egyik oldalán létesítenek járdát a hozzájárulás összegének kétharmadát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom