Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-01-29 / 4. szám

^ Pápa, 1839 január 29., vasárnap ARA: 16 FILL&R. XXXVI. évfolyam, 4 szám. POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASftRNAP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Teleíon : 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő : ÖR. «S«Y GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Nemzeti összefogás A legutóbbi évek legdivatosabb és legtöbbet hangoztatott jelszava a nemzeti összefogás volt. Minden kormány bemutatkozásakor, majd a későbbiek során is ennek szükségességét hangoztatta, ennek jegyében indította meg munkáját és ezen jelszóval igyekezett a közvéleményt a maga oldalára állítani. A sokat hangoztatott nemzeti összefogás, annak ellenére, hogy annak szükségességét mindenki belátta és azt mindenki kívánta, eddig soha olyan értelemben, mint azt szerettük volna, meg nem valósulhatott. Nem akarjuk kutatni, hogy ezen sikertelenségnek mik, vagy kik voltak az okozói, hisz ez nem is fontos azon szomorú tény mellett, hogy szükségünk lett volna rá és mégsem lett meg. A nemzeti összefogásra soha nagyobb szükség nem volt, mint ma. Ennek szükségességét látja ma mindenki; miniszter, képviselő, polgár. Ma is látunk törekvéseket, amelyek ezen nemzeti összefogás megteremtését célozzák, azonban még nem láthatjuk, hogy ezek a törekvések meghozzák-e a nehezen várt eredményt, ami után mindannyian anynyira vágyódunk, ezt a jövő fogja megmutatni. A magyarság általában nehezen tudta magát beleélni az egység gondolatába. Mindig voltak kérdések, amelyek táborokra osztották anélkül, hogy ez a zavart állapot kifelé nem a legteljesebb egység formájában jelentkezett volna. Tudtunk egymással szembe állani, egymás ellen harcolni, de ha az egyetemes magyarság érdekeiről volt szó, eltűntek-a válaszfalak, elcsendesedett a harci zaj és egy emberként állottunk egyetemes érdekeink védelmére. A múltban míg sorsunk jól ment és nem fenyegetett bennünket különösebb veszély megengedhettük magunknak azt a luxust, hogy egymással marakodjunk, ma azonban ennek meg kell szűnni, mert a bajok, veszélyek már fejünk fölött tornyosulnak és ezek a bajok olyan nagyok, hogy ha kellő idtben nem teszünk ellenük semmit, a magyarság létét fenyegethetik. Az egész világ állig felfegyverkezve, a folytonos békét vágyó nyilatkozatok mellett is, az ujabb világfelfordulás veszélyével kell számolni. Egy világfelfordulás hazánkat sem kiméli meg, hisz itt vagyunk Európa kellős közepében, hol sokkal nagyobb az a súrlódási felület, ami a bajt kiváltja. Ha egy ilyen felfordulás bennünket készületlenül ér, az életünket és létünket semmisítheti meg, Nemcsak az úgynevezett háborús veszélyek teszik szükségessé a nemzeti összefogást hanem az öldöklő gazdasági verseny, ami az egyes államok között szemük élőit lezajlik. A pénz és gazdasági érdek nem ismer barátságot, szimpátiát, a p-nz halad a maga törvényei szerint azon az úton, amely neki a legmegfelelőbb. Könyörületre és barátságra ezen a téren számítani nem lehet, ha a helyzet úgy kívánja a pénz könyörtelenül átgázol mindenen, ami más téren megbecsült és szent volt. Gazdasági téren tehát nem számíthatunk senki barátságára, csak a magunk erejére és ügyességére. Erőt azonban csak úgy tudunk felmutatni, ha nem külön utakon járunk, ha nem százfelé húzunk, hanem minden erőt egy célra Összpontosítunk hazánk sorsának jobbrafordítására, ezt is csak a nemzeti összefogás teremtheti meg. A nemzeti összefogás szükségességét leginkább kívánatossá teszi az a körülmény, hogy az Anschluss folytán szomszédaivá lettünk egy 70 milliós népnek, amely a maga politikai és gazdasági törekvéseit elsősorban a közvetlen szomszédjai felé irányítja. Tudatában annak, hogy egy hatalmas nép szomszédjai "bizonyos vonatkozásban nem vonhatják ki magukat ennek hatása alól, mégis a magyarság teljes gazdasági és politikai függetlénségét csak úgy tarthatja fenn, ha egységes testként védelmezi legszentebb érdekeit. Nemzeti összefogásra van tehát szükség, hogy a kívülről jövö törekvések ellen az ezeréves magyar szabadságot és önállóságot továbbra is fenntarthassuk. Minden vonatkozásban szükség van tehát a nemzeti összefogásra, ami utáni vágy él is mindnyájunk lelkében és ennek megvalósítására úgy látszik a legalkalmasabb az idő is. Komolyan akarni kell tehát a nemzeti összefogást és akkor az meg is valósítható, de ekkor félre kell tenni minden egyéni érdeket, haragot, féltékenykedési és mindent ami bennünket széjjel választhat, csak egyet kell erős hittel akarni, a magyar egységet, az elkövetkezendő nehéz napokra. ffieijiít diái! bsphaf jelest az űj gimnáziumi rentítirfás Ingyen te] a szegény falusi gyermekeknek A belügyminiszter az ingyen tej akciót megyénk egész területére kiterjesztette. Az akció serán a megye minden községében az arra íászoruló terhes és szop ató anyák valamint a csecsemők és gyermekek egészen a 12 éves korhatárig ingyen tejben fognak részesülni olymódon, hogy az anyák és a gyermekek 6 éves korig a tavaszi félévben naponkint fél iifer tejet, a 6 életévtől kezdve az iskolás gyermekek ptdig napi negycdüíer ingyen fejet fognak kapni. Az ingyen tej akciót az alispán irányítja ki a t szú főoivossal tartott értekezlet u'án ki is adta már a jegyzőknek utasítását, hogy írják össze azokat kiknek az orvosok javasolják a tejet. Az idei februári bizonyítványok az általános osztályzatban gyengébbek 1 sznek mint a muhban voltak aminek nem a tanulók lesznek az okózói, hanem az éleibe lépő „Új gimnáziumi rend'arlás." A fenti rendtartás erélyes megszigorításokat tartalmaz, különösen a magaviselet elbírálása és a magaviseleti érdemjegyek megbíráldsa körül. Aki ellen csupán egyetlen egyszer kifogás merül fel, vagy akit a tanár megintett, veg*/ megdorgált már nem kaphat jelest magaviseletből. Akinek viszont magaviseletből nincsen jelese az a többi tantárgyból is lemondhat az egyesről. Az előmeneteli osztályzatok megállapításáról szóló paragrafusok szerint, továbbá csak az lehet je'es diák, aki állandóan tudja az egésztananyagot és aki minden segítség nélKül tanul. Sokkal könnyebb ezzel szemben megbukni. Akinek például Írásbeli dolgozatai közül 50 o/°-ék elégtelen, annak hiába van ekámennyi egyes meg kettes felelete, hiába jó a többi dolgozata, más jegyet mint elégtelent nem kaphat a bizonyítványban. Az új rendelet rendkívül megnehezíti a fanárok munkáját. A rendtartás behozta a gimnáziumban eddig ismeretlen, kiiünő rendű tanulók státuszát. Kitűnő tanuló az, akinek minden tantárgyból jelese van. Az ipari magánoktatáshoz miniszteri engedély szükséges Az iparügyi minisztérium felállásával a kormány az iparoktatási állami feladattá tette és megszüntette azokat a különféle ipari magániskolákat, tanfolyamokat, amelyeket engedély nélkül tartottak fenn. A minisztérium egyidejűleg megfelelő összeget állított be az állami költségvetésbe és így biztosította olyan államilag engedélyezett és a kereskedelmi és iparkamarák ál al rendezett továbbképző szaktanfolyamok tartását, amelyek úgy az önálló iparosok, mint a mestervizsgára készülő segédek részére kidolgozott tanítási rend alapján megadják a továbbképzés iehetőségét. A különböző szabászati és varró iskolák fenntartói a felvéd egyetlen feltételének, a tandíjnak befizetését kívánták csupán és minthogy szakmabeli képesítést nem nyújtottak a résztvevők iparigazolványt sem tudtak szerezni. A rendelet nem állapítja meg, hogy hány személy részére szükséges miniszteri engedélyt nyerni az oktatást nyújtónak és így tulajdonképpen már egy személynek képesítéséhez kötött iparban tanoncszerződés nélküli tanítása is tanfolyam feníaitásának minősül. A miniszteri engedély nélkül fenntartott ipari tanfolyam kihágást képez. m n • Ul isyféaes írdareneiei@l A járdák elkészítését s azok költségeinek fedezést a belügyminiszter az ország minden községére nézve egyformán szabályozza a nem régen elkészített minta-szabályrendeletében. A rendelet kimondja, hogy a községi gyalogjá?dák építéséről és azok jókarban tartásáról a község gondoskodik. Ha az ingatlantulajdonosok többsége járda építést kér, az építést csak akkor szabad megkezdeni ha a költségekre van kellő fedezet. Egy méternél keskenyebb járdát nem szabad épiteni. Az építési költség felét a község, felét az ingatlantulajdonosok viselik. Ha az űlcának csak egyik oldalán létesítenek járdát a hozzájárulás összegének kétharmadát,