Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)
1939-07-02 / 28. szám
POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvérosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY, Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmilliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. 9 magyar élet ringó kalászai ismét betöltötték ezt az áldásthozó magyar földet. Egy év munkájának gyümölcse érett meg és a föld jutalmazza azokat, akik nehéz hónapokon keresztül szeretetteljes gondossággal ápolták, művelték, kik nem sajnáltak tőle anyagi áldozatot, munkát, időt, sőt semmit, ami érték és megbecsülendő. Az áldott magyar föld most sem lesz hálátlan, megfizet mindazon jóért, amit az emberektől kapott. A földbe még soha nem kellett csalódnunk, mert ha voltak is időnként rosszabb esztendők, a végeredményben mindig ez adta a tulajdonképeni életet, ez tette lehetővé a bajok, nehézségek leküzdését és ez segített ki bennünket a már végső pusztulásnak látszó nehéz helyzetünkből. A magyarság össze van forrva a földdel, ettől el nem szakitható. Ezer esztendőn keresztül gondoztuk, ápoltuk és szép magyar vérrel öntöztük drága kincsünket, de ehhez mindenkor és minden körülmények között ragaszkodtunk. A lét vagy nemlét kérdése nálunk a föld, mihelyt ehhez hűtlenek leszünk, elvesztünk. Jöhetett az országra bármilyen nehéz idő, letiporhattak bennünket a végsőkig, új életet kaptunk a földtől és napunk újra felvirradt. Ma is nehéz időket élünk, körülöttünk minden a túlfeszített nyugtalanság és bizonytalanság állapotában van, egyik napról a másikra országok semmisülnek meg, népek tűnnek el az ismeretlenségbe, hogy helyet adjanak másoknak, de mi ezeresztendőn keresztül álljuk a vihart és kitartunk minden viharon és vészen át. Ezt mind a magyar földnek köszönhetjük. A föld iránti szeretetnek ma fokozott mértékben kell meglenni, mert ez fog most is a nehézségeken bennünket átsegíteni. A földet kell hogy szolgálja mindenki, ezért kell a fegyverkezés, — hogy ezt megvédhessük, — ezért dolgozik a lateiner, iparos és kereskedő. Hazánk jövőjét nem a diplomáciai mesterkedések, nem is egyedül a magyar kard félelmetessége, iparunk, kereskedelmünk fejlettsége, a művészetekben és tudományokban való jártasság adja meg, hanem a föld. Lehetünk mi kiválók mindenben, legyünk a harcban a legvitézebbek, mégis mindent elveszítünk, ha a magyar földet elhagyjuk. Ez jelenti a multat és jövőt, ez adhat reményt arra, hogy megcsonkított hazánk határai ismét sértetlenek lesznek; kapcsol össze mindazon véreinkkel, kik idegen uralom alatt élnek. Nem lesz haza, nem lesz magyarság többé, ha ezt a földet idegen kézre engedjük jutni. Nem lesz vonzerő, ami a távollevőket haza csalogassa, mert enélkül nincsen család, haza és semmi, ami kedves és értékes lehet számunkra. Nem lesz, amiért küzdeni, szenvedni érdemes elveszítjük a célt, az életet és mindent. Szeretettel nézzük a magyar kalászok magasba szökkenését és jóleső érzéssel hallgatjuk a kasza suhogását, mert mindezek adnak erőt a jövő nehézségeinek leküzdésére és ez táplálja szivünkben a reményt, hogy a magyarság újra nagy lesz és törhetetlen hittel mehetünk az újabb ezerfesztendő felé. Káuzli Dezső nagyprépost gyémánfmiséje Az elmúlt hét keddjén a veszprémi egyházmegye ritka jubileumot ült. Ekkor töltötte be Káuzli Dezső nagyprépost áldozópapságának hatvanadik évét. Az ősz főpapot ezen ritka jubileum alkalmával az egész egyházmegyéből felkeresték jókivánatokkal, de különös szeretettel gondol rá az egyházmegye papsága, akiknek nagyrésze 42 évi rektorsága alatt, kezei alatt nevelkedett és azoknak valóságszinté összeforrott ezzel az egyházmegyével ; mint egyházi férfi követendő példakép, szívjósága és emberszeretete közismert, rendkivüli sokat áldozott jótékony és egyházi célokra. A jubiláns főpap a ritka jubileumot minden ünnepléstől távol, lelkigyakorlatos magányban kívánja megünnepelni. Mi is elküldjük mélységes szeretetünk és tiszteletünk kifejezését az ősz főpapnak és kívánjuk, hogy még hosszú ideig lehessen közöttünk. gal atyja volt. Káuzli Dezső neve Egészségügyi viszonyok a vármegyében Dr. Bélák Imre várm. kir. tiszti főorvosnak május havi jelentése szerint a vármegye egészségügyi viszonyai kielégítőek voltak, tömegeseiben leginkább a légzőszervek hurutos bántalmai fordultak elő. Ugyancsak javuló a helyzet a fertőzőbetegségeknél is, mert a megelőző havi 300 összmegbetegedéssel szemben csak 170 megbetegedés fordult elő s ezek nagyrésze az enyhébb kanyaró volt. Kedvező volt a fertőző megbetegedések kimenetele is. (23 °/o-j. i. %.) Járványosjelleggel most is csak a kanyaró lépett fel főleg Olaszfalu, Csetény, Kéttornyulak, Mezőlak és Vanyola községekben. Vanyolán az iskolát kénytelenek voltak április utolsó napjaiban bezárni. A járványok lefolyása általában enyhe kimenetelű volt. A fertőzőbetegségek számszerűleg a következőképen alakultak. Emelkedett a diftéria (1—3) a skarlatina (7—11), a pertusszisz (4—12), tífusz abolominálisz (2—4), a febrisz puerperálisz (0—2), a menigitisz (0—1), a malária (1—4) csökkent a kanyaró (267—127), a kizentéria (2—1), az* influenza komplikáta (2—1), a varicella (4—3), a tbc. (18—9), a trahoma változatlan volt (1—1). 27'2-27-5 millió mázsa bűzaés 9-1 millió mázsa rozstermésről Szólnak az előzetes becslések Ha a fenti számokat az elmúlt évek számaival összehasonlítjuk akkor azt láthatjuk, hogy az idei termés sokkal nagyobb lesz. Termésünk megnövekedésének azonban nem az intenzivebb földművelés se a jobb időjárás az oka, hanem az, hogy a volt trianoni határokon belül nagyobb területet vetettünk be búzával s rozszsal mint más években és hogy a megszállás alól 30.000 kat. holdnyi búzával s 150.000 kat. holdnyi rozszsal bevetett területet szabadítottunk fel. Hazánk lakóházai Egészségünkre nézve a legfontosabb a jó lakás. A jó lakás azért nagyfontosságú, mert a nehéz napi munkában elfáradt testünk ott piheni ki fáradalmait. Ha lakásunk sötét, ahcsony, nedves, túlzsúfolt, akkor ott gyorsan tudnak szaporodni legkisebb, de legveszélyesebb ellenségeink: a baktériumok. Ezek megtámadják szervezetünket és kifáradt testünk nem tud ellenük küzdeni, s vége lesz legnagyobb kincsünknek, az egészségünknek. Ha a modern egészségügy követelményei szerint vizsgáljuk lakóházainkat, azok között találunk olyanokat, melyek nem veszélyeztetik egészségünket, de sajnos találunk nagy számban olyanokat is, melyek ártalmasak egészségünkre. Az utóbb említett lakások közé tartoznak a cselédlakások. A cselédlakások modernizálására irányuló törekvés már régen 30—40 évvel ezelőtt megkezdődött, de a mai napig nem tudták megoldani ezt a fontos kérdést. A közeli napokban a pénzügyminisztériumban az érdekeltek bevonásával értekezlet