Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-01-22 / 3. szám

?m és egyes ember, vagy társadalm i lét.g. Most csak a teljes magyar nép­közösség, az egyetemes magyar élet számit. Ennek a népközösségnek életét pedig nem szabad egyéni, el­ferdült elgondolások szerint beállí­tani, hanem csak abban a meg;isz­titott, emelkedett, igazságos főifogás­ban, ahogyan a miniszterelnök a nemzet egyeteme elé tárta. A Magyar Élet Mozgalmának nincs szüksége vezérekre, de szüksége vhi minden gondolkodó egyra, minden dogos kézre, minden egye; akaró magyar szivre. Most minden magyar tehetségét a köiös munkába kell elli­tani. A Magyar Élet Mozgalom orszá­gos mozgatom, ép acért a kibontott zászló ala t a helye minden magyar polgárnak, Eisősoiban azoknak, akik hivatásuknál fogva a n-;p vezeíői s mindazoknak, akiknek Isten többet adót?, hogy embertársaik javára fel­használják. Itt a helye az Ifjúságnak. A Magyar Élet Mozgalom etsősor tan őket várja. Hisz ők az erjesztő kovász, a "endftő erő, mely meg­fereirti a győzelmet. De bele kell kapcsolódniok az élet vérkeringésébe azoknak, ak k eddig az élet mosto­hái, száműzöttjei és kivetettjei voltak. Ha mindnyájan egyek leszünk, megindulhat az ősi magyar földön az új magyar élet. Akkor majd cl fü­ník a nyomor, nem lesz irigység, gyűlölet, hanem több lesz az igaz­ság, szeretet és megértés. Több lesz és jobb lesz a magyar kenyér Nap­sugarasabb, boldogabb és biztatóbb lesz a Magyar Élet. (—nyi) 9 munMsÉ gyermeknevelési segélje A krrmány egy nagyjelentőségű törvány javaslattal siet ez ipari munkások helyzetén javi-ani. A tőrvény szerint az 1939 január 1-től kezdve minden olyan vállalat mely 20 munkásnál többet foglalkoztat köteles munkásaik gyermekeinek ne­veiésehez hozzájárulni. A járulékok kivetése és beszedése céljából az iparügyi miniszter Budapest szín­helyei nyolc szakmai csfládpénz­tart állított fel. Ezek a következők: I sz. szakmai családpénztár a vas km és gépiparra a II. sz. a kő, a föld, az agyag, a* azbeszt, az üveg és az építőiparra a III. f-z. a fa, csont, a papír és sokszorosító iparra IV. sz. a fonó, szövő és a ruhá­zati iparra V. sz. a bőr, a sörte, a szőr, a toll és a vegyészeti iparra VI. sz. az élelmezési iparra, VII. sz. a bányászatra, a kohászat­ra és a közhasználatú viramos művek­re. Az iparügyi miniszter ügykörébe taitozó, de a fent említett ipari fő­csoportok a!á nem eső iparágak a III. sz. pénztár kőiébe tartóinak. Végül a VIII. sz. családpénz>ár­hoz -artoznak a kereskedelmi szakmák. A segélyek összege nem nagy ha­vonként csak pár pengő többletet jelent a munkások háztartásában, mé­gis könnyebben fúdja a munkás gyermekeit cipővei ruhával iskola­szerekkel éllátni mint eddig. Reméljük, hogy nemsokára a ro mánoktól és a szerbektől is kapunk vissza területeket, és akkor a na­gyobb kereslet folytán ipari és ke­reskedelmi vállalatainak tisz'a nye­resége is nagyobb lesz mint nap­ja nkban és nagyobb gyermekneve­lési segéiyi túdnak munkásaiknak fizetni. I \m JaiHfá f 22 M. É. M. A Msgyar Élet Mozgalom zászlóját kibontották. Imrédy Béla miniszter­elnök elmondotta, hogy nem akar mást, mint ősi magyar fö'dön, uj megyar életet. El kell hát némulnia minden kicsi­nyes kritizáiásnsk a világos szavek utár. Csak egy teendője lehet min­den hazáját szerető magyarnak: oda­áílani a kibontott zászló alá és vál­lalni a magyar életet. Vállalni a har­cot, a munkát, a szenvedést is, mert nekünk mindig is az volt a bajurk, hogy különb magyarok akartunk lenni és különb utakon akartuk meg­valósítani a magyar életet. Közben nem vetiük észre, hogy sok értékes magyar erő, teheti ég és akarat a meddő viták, kfiti.'á gatások és pár­toskodások kődébe veszik. A magyar c let mozgalmának a íelke, Imrédy >. iniszterelnök a szo­ciális reformjavaslatok első részét már elkészítene. Érthetetlen módon azonban több kritika és gáncs érte a kormányzatot, mini a bizakodó vá­rakozás, vagy különösképen az elis­merés visszhangja. Mindenki szaval a szociális reformokról, mindenki el­engedhetetlennek tartja, hogy bizo­KATOLIKUS BÁL fii rm mnR t-i IÍ nyos egés. s ^£5, rj szellemet, az igazi magyar soisköüöfiség é zését tanuljuk meg a fejvidéki magyarság­tól, de amikor ezeknek a szép gon do'aioknak gytfeorlati megvalósítá­sára kerül rá a ser, sértődötten és paíotaforradaimat szitóan mondják, hogy miért rajtam kezdik, miéit hoz­zak én áldozatot? Ne csodálkozzunk ezek után, hogy a magyar közvélemény óriási többsége elfordul a kritikusoktól s lelkesedéssel csatlakozik Imrédy Béla Magyar É . t Mozgalmához. Szívesen csatlakozunk, mert tudjuk, ho^y a Magyar Élet Mozgalom nem párt mozgalom, mert ha párttá d g­radálnánk ezt a hatalmas éielmeg­inditást, akkor lehetne belőle moz­galom, de sohasem ksz belőle élei. Pedig szegény hazánknak úgyis sok a politikai pár ja és még több a párt­vezére. Maradjanak meg az eddigi kisebb nag>ohb pástok, hiszen az élet nem szürke egyhangúság hanem a S2inek csodál tos változata. A Magyar Élet Mozgalmának az a nagyszerű feladata: életet hozni. Nem lehet, nem szabad, hogy ez az uj moz­galom egyes embereknek, vagy réte­geknek c z előretörés és egyéni é vé­nyesülés ugródeszkája legyen. Az új mozgalomban nem számithat az Tjhaly emlékest Január 15-én, vasárnap 6 órai kez­dettel tartotta meg Thaly Kálmán J emlékestjét a pápai Jókai-kör a Nő­nevelő intézet dísztermében nagy­számú érdeklődő jelenléte mellett. Dr. Horváth Endre megnyitó be­szédjében megemlékezett arról, hogy napjainkban a reformok korát éljük, de azért figyelembe kell venni a multat is, mert építeni, ujat alkotni csak a műit figyelembe vételévei lehet. Majd üdvözölte dr. Hankiss János debreceni egyetemi professzort, ki oíyan messziről s nagyfokú elfog­laltsága ellenére is szíves v lt közénk eljönni és a többi előadókat s az emlékestet megnyitotta. Dr. Horváth Endre megnyitó szavai után dr. Ti th Endre teológia tanár tartott előadást Thaly Kálmánról mint pápai diákról s ismertette a kollégium képzőtársaságának érdem­könyvébe sajátkezüleg beírt bölcse­leti és szerelmi költeményeit. Dr. Tóth Endre élvezetes, nagy tetszés­sel fogadott előadás után dr. Cser­mák Ferenc Esztergom megvételéiö szóló kuruc éneket szavalta el igazi drámai színészre valló művészettel. • Dr. Csermák Ferenc szavalata után i dr, Hankiss János debreceni egye­temi nyilv. rendes tanár tartotta meg előadását a kuruc lélek korszerűsége címén. Előadásában azt fejtegette, hogy a kuruc lelkiségre soha se volt akkora szükség, mint napjaink­ban és hogy a kuruc lelkiség jelenti a tiltakozást, az erős ellenállást az idegen eszmék ellen és meggyőző­désünknek bátor kimondását. Felem­lítette többek közölt azt is, hogy a Felvidék visszaszerzésében nagy része van Rákóczi szellemének, mert Rá­kóczi zászlója alatt történt meg elő­ször a magyar történelemben az, hogy főúr és jobbágy, magyar, tót, oláh és szlovák együtt küzdöttek az idegen elnyomás ellen s végül azzal fejezte be nagy történelmi tudásra mutató értékes előadását, hogy ha a kuruc lelkiséghez továbbra is ragasz­kodunk, úgy nem kell aggódnunk hazánk jövője felett. Dr. Hankiss Jánosnak nagy taps­3 sal fogadott előadása után az áll. Tanítóképző intézet énekkara adott elő két kuruc éneket Bánhidi Ödön vezetésével mély átérzéssel s ezzel zárult a Thaly emlékest. 4SZ0BÍS ~ MODEUN VILLA ELADÓ. Cím a kiadóhivatalban 9 közigazgatási bizottság albizottságai 1939 évre a közigazgatási bizott­ság albizottsága és azok tagjai a kö­vetkezők lettek: Fegyelmi választmány: Rendes ta­gok : Dr. ikiédy Szabó János, Szabad­hegy Elemér, Dr. Róbert Lajos és Dr. Bélák Imre. Póttagok: Dr. Schandl Károly és Tdvaszy Ferenc. Gyámügyi felebbviteli küldöttség: Hivatalból tagok az alispán, a várm. főjegyző, a várm. árvaszéki elnök, a várm. tiszti főügyész. Megválasz­tott rendes tagok: Dr. Kenessey Pongrác, Szabadhegy Elemér. Meg­választott póttag: Dr. Werner Adolf. Főispán által kinevezeti rendes ta­gok : Dr. Rott Nándor, Dr. Schandl Káioly. Kinevezett póttag: Dr. Iklödy Szabó János. Adóügyi albizottság: Hivatalos ta­gok : az alispán, a főjegyző, a tiszti főügyész, a pénzügyi igazgató és en­nek helyettese. Választmányi rendes tagok: Dr. Jókay-Ihász Miklós, Dr. Rott Nándor, Dr. Schandl Károly, Dr. Weiner Adolf. Póttagok : Szabad­hegy Elemér, Dr. Cseresnyés József. Gazdasági albizottság: Dr. Mo­hecsi Lajos, Dr. Schandl Károly, Szabadhegy Elemér, Horvith Miklós, Siierand Kálmán, Vadász József. Népoktatásügyi albizottság: Hiva­talos tagok: a tan'eiügyelő, a pénz­ügyigazgató, a2 áilamépitészeti hiva­tal főnöke. Választmányi tagok: Dr. Jókay- Ihász Miklós, Dr. Mohácsi Lajos, Dr. Roit Nándor. Útügyi albizottság: Hivatalos ta­gok: a tiszti főügyész, az államépí­fészéii hivatal főnCke. Választmányi tagok: Hunkár Béla, Dr. Schandl Károly. Kisajátítási albizottság: Hivatalos tagok: a tiszti főügyész, az áilam­épitészeti hivatal főnöke. Választmá­nyi tagok: Dr. Schandl Károly, Dr. Werner Adolf. Közegészségügyi albizottság: Hi­vatalos tagok: a tiszh főorvos és a tanfelügyelő. Választmányi tagok: Hunkár Béla, Dr. Iklódy-Szabó J; nos, Dr. Schandl Károly Törvényhatósági ipartanács. Ren­dis tag; Bokrossy Ferenc, Súly László. Póttagok: Csornai Kálmán és Pióder Károly. Találtatott pénztárca és pénz, iga­zolt tulajdonosa a rendőrkapitánysá­gon átveheú.

Next

/
Oldalképek
Tartalom