Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-05-28 / 23. szám

POLITIKÁÉ HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VFLSÜRNFLP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DSS* NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmilliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. m mm mm Pünkösdi Irta: Dr. MAGYARASZ FERENC O. Cist Az ember ősi, öröklött és állandó alaptermészete mindenütt ugyanaz ugyan, de megnyilatkozásaiban mégis szüntelenül változik, és pedig nemcsak kívülről lefelé, vagyis a külső körülmények hatására, hanem belülről kifelé is, vagyis saját egyénisége is telítve van új meg új együtthatókkal, melyek lesznek és vesznek, jönnek és mennek, hol a saját akaratunkból, hol öntudatlanul, sőt akaratunk ellenére is. Alaptermészetünknek egyik velejárója a saját elégtelenségünknek érzése. Nincs az az ember, aki ne érezné, hogy erőinek minden megfeszítése sem biztosíthatja céljának teljes elérését. A leghősibb elhatározás verőfényét is kíséri a kislelkűség árnyéka, kivált ha a külső körülmények igen megnehezülnek. Ezt az igazságot a maga egész termékenységével, egyben azonban teljes súlyával is érezzük mostan, amikor az egyház pünkösdi ünnepe és az ország képviselőválasztása így összeesik egymással. Ez utóbbi ezer és egy oknál fogva sohasem volt oly komoly, oly életbevágó és bízvást hozzá tehetjük: nemcsak a képviselőknek meg a pártoknak szempontjából oly bizonytalan, mint a mostani; és pedig nemcsak azért, mivel ez lesz az első általános titkos választás, hanem azért is, mivel in confuso, homályos sejtelem alakjában mindnyájan érezzük, hogy a jövő országgyűlésre oly föladatok várnak, melyeknek megoldásától a parlamentnek, sőt magának a nemzetnek jövendője függ. És ez a bizonytalanság a legnyomasztóbb érzés, rosszabb akár a veszteségnél, akár a fájdalomnál. Sőt Aqu. Sz. Tamás megkockáztatja azt a merészen hangzó mondást, hogy mivel csak akkor félünk, ha még meg van a szabadulásnak egy szikrányi reménye: a bitófa alatt álló elítélt már nem is fél a haláltól. (I. II. 42. 2.) Ennyire, igaz, még nem vagyunk. Kétségbeesnünk se okunk, se jogunk nincsen. De ami a kétségbeesésen innen van: a magyar jövő kialakulása bizony igen kétséges és ez a bizonytalanság gyötrően súlyosul a lélekre. Tudja-e valaki előre a választás eredményét? Megmondhatja-e valaki, hogy azoknak az urnáknak kísérteties sötétsége mit tartalmaz? Ragaszkodást-e ősi alkotmányunkhoz, közjogi rendszerünkhöz, nemzetiségünkhöz és nyelvünkhöz, nemzeti kultúránkhoz, társadalmi egyensúlyunkhoz, felekezeti békénkhez, termelésünk és fogyasztásunk pozitív mérlegéhez, megélhetési viszonyainknak bár nehéz, de nern meddő szintájéhez, külföldi összeköttetéseink termékeny nyugalmához, szóval az országnak mai rendjéhez ? Vagy vihart, mely mindeme földi áldásnak és békességnek ellenkezőjével sujt le ránk? Ám legyen, vitassa bár valaki a jövő lehetőségek szerencsésebb voltát és a jelen állapotoknak az egész vonalon szükséges megváltoztatását; egy bizonyos: a mai rendnek megváltoztatása, a mai törvényhozó munkásságnak megbénítása ugrás a sötétségbe, a meglévő biztos javaknak kicserélése bizonytalan lehetőgekért, a költő szerint a bírhatónak eladása álompénzérí. Ebben a gyötrő bizonytalanságban nekünk nem azt az archimedesi pontot kell keresnünk, amellyel a jelen világot kiemelhetjük sarkaiból, mert ha kiemeljük, hátha belehull a semmiségbe, hanem azt a szilárd alapot, amelyre a bizonytalan jövőt biztosan építhetjük. És ezt az alapot megláthatjuk mindenekelőtt a mai kormánynak — nem programmjában, mert minden programm csak annyit ér, amennyit meg tudnak belőle valósítani — hanem éppen alkotó tevékenységében, mely megadta és megadja neki a jogot, hogy a mostani választáskor az egész nemzet bizalmára appellálhasson. De mivel az isteni gondviselésben nincsenek véletlenek, és mivel onnan fölülről tekintve az sem véletlen, hogy a választás meg a pünkösdi ünnep összesik: emberi gyarlóságunk tudatában, jövő sorsunk bizonytalanságának aggodalmában forduljunk a jó Istenhez és kérjük az ő Lelkét elménknek és akaratunknak, hogy ezt a választói jogot szent kötelességnek ismerjük és így is teljesítsük. Kérjük elménk számára az értelem, bölssesség, tanács és tudás pünkösdi ajándékát, hogy üres ígéretek maszlagjától meg ne szédüljünk, az igazság búzáját a hamisság ocsujától megkülönböztessük és a jelöltben a rátermettséget, az önzetlenséget, a komolyságot és lelkiismeretességet megismerhessük. És kérjük akaratunk számára a lelki erő ajándékát, hogy meggyőződésünktől soha el ne tántorodjunk. Igen, tekintsük ezt a választást onnanfülülről, az istenfélelemnek és a jámborságnak szemével, mert ez az a pünkösdi szem, amely a választásban meglátja az Isten és emberek előtti felelősséget. A választás titkos, de a felelősség nyilvános, a választás lezajlik, de a felelősség megmarad: így, ezzel a pünkösdi lélekké! lépjünk a választási urnához! a Hősök emlékünnepe az alsóvárosi temetőben Folyó hó 21-én vasárnap volt a világháborúban elesett hősök emlékünnepélye az alsóvárosi temetőben, dacára a sötét fellegeknek és a csöpögő esőnek. A katonaság, a hatóság, a különböző hivatalok, az iskolák növendékeinek s nagyszámú közönség jelenléte mellett. A Himnusz eléneklése után, Sass Imre, a Károlyi színtársulat tehetséges színművésze szavalta el drámai erővel s izzó magyar lelkesedéssel, a „Jelentés" című hazafias költeményt. A nagyhatású, művészies szavalat után, az állami tanítóképző énekkara énekelt. Az ének elhangzása után Varga László ref. gimnáziumi tanár tartotta meg emlékbeszédét. Beszédét azzal kezdte, hogy már régóta megünneplik a világháború hősi halottainak emlékét, de a mostani ünnepünk más, mint az elmúlt év ünnepei voltak, Mert már visszakaptuk megszált területeink egy részét. Kassa s egyébb felszabadult városainkban magyar katonák járnak, a szél a magyar trikolórokat lobogtatja. Területünk egy részét csak azért tudtud visszaszerezni, mert a világháború hősi halottainak önfeláldozása lelkesítette katonáinkat. Ha a mostani fiatal nemzedéket is az önfeláldozás példája lelkesíti, ugy miden reményünk meg van arra, hogy teljesen felszabadulunk a trianoni rabbilincsek szorítása alól. De a teljes felszabadítást csak úgy tudjuk megvalósítani, ha felhagyunk a széthúzással, az egyenetlenkedéssel, ha minden magyar egy táborba tömörül. S végül azt hangsúlyozta, hogy a mi mostani emlékünnepünk, a hála ünnepe. Varga Lászlónak gondolatokban gazdag, a megjelentekre mély hatást keltett beszéde után a hatóságok, intézmények s a különféle tanintézetek szónokai koszorúzták meg a hősök emlékkeresztjét. Végül a Hiszekegy eléneklésévei a lélékemelő hazafias emlékünnepély véget ért. Nagyon jó hatással volt a terményekre az eső Hradek Dénes a várm. kir. gazd. felügyelőség vezetőjének legutóbbi jelentése szerint április hónapot általánosságban száraz, szeles időjárás jellemezte s ez a növényzet fejlődését kedvezőtlenül befolyásolta. Az őszi gabonák közül a rozs a szárazság miatt nem tudott kellően megbokrosodni és fejlődni, alacsony, ritka maradt. A legutóbbi jótékony esők a kalászok növekedését elő fogják segíteni. Az őszi búza kielégítően fej ődött, a szárazságot is jobban bírta, mint a rozs. Az elmúlt napokban leesett bő csapadék ezekre a főterményekre felbecsülhetetlen értéket jeleni. Az őszi árpa fejlődése is kielégítő. A tavaszi gabonafélék a szárazság miatt hiányosan keltek és fejlődésükben megálltak, sínylődtek. Ugyanez áll a kapásokra (répa, burgonya, tengeri), az őszi, valamint a tavaszi takarmányfélékre is. A rétek, legelők fűnövényzete szintén gyengén fejlődött, csak a szál-