Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-01-22 / 3. szám

Pápa, 1939 január 22., vasárnap ÁRA: 16 FILLÉR. XXXVI. évfolyam, 3. szám fíöbfi nsss >bnj!Í5í SöH iSL -f-s­Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos : a Pápai Belvárosi Katolikus 11-90. Kör. Felelős szerkesztő: , NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 2 P. Hirdetések, miliméter a hirdetések" kozo.tt 8 P, félévre 4 P, negyedévig i Yszerint. tíes j uC a 1 szöveg közöti o f nnna Iparos nyugdíj Az egész ország közvéleménye megnyugvással veszi tudomásul, hogy a kormány elsőrendű feladatává tette a szociális vonatkozású törvények megvalósítását. Nagyon sok is ezen a téren a tennivaló, mert Európának kevés állama van, amelyik szociális téren annyira le volna maradva, mint mi. Kormányaink ezen a téren dere­kas munkát is végeznek, egymásután látnak napvilágot a szociális vonat­kozású törvények, így a legutóbbi időben megvalósult a családibér, amely az ipari munkások helyzetén kíván segíteni, gondoskodás történt a mezőgazdasági munkásságáról is és igyekeztek a tisztviselő osztály helyzetén is segíteni, a családi pót­lék felemelésével. Ezenkívül még számtalan tőrvény és rendelet jelent meg, amelyek mindegyike valamely szociális sérelmet kíván orvosolni. Lényegében tehát a törvényhozás minden társadalmi osztály helyzetén kíván segíteni, a munkáson, legyen az mezőgazdasági, vagy ipari a tiszt­viselő osztályon, azonban még min­dig van olyan kategória, amelyiknek a súlyos helyzetével még nagyon ke­veset foglalkoznak s ez a szabad pályákon mozgók kategóriája, így főként a kisiparosság, a kiskereske­reskedők, orvosok, tigyvédek és egyéb szabadfoglalkozásúak. Egy cikk keretében nagyon nehéz volna az összes szabadfoglalkozású­ak bajait letárgyalni, mert hisz annyi a baj és az orvosolni való, így ez alkalommal csak a kisiparosság hely­zetével foglalkozunk, mint amely osz­tály a szabadfoglalkozásúak közölt is talán a legsúlyosabb helyzetben van és leginkább rászorul a segítségre. Az ország egyik legszámbavetőbb osztálya a kisiparosság, mert hisz most a Felvidék visszatérésével az eddigi 300 ezres szám lényegesen emelkedett, így tehát országos érdek, hogy ezen jelentős számú társadal­mon segítsünk. A segítés szükséges­ségét és gyorsaságát indokolja a Felvidék visszatérése, hol az iparos­ság lényegesen jobb szociális véde­lemben és segítségben részesült, mint nálunk. Nem akarjuk ezért a felelős­séget senkire sem hárítani, mert hisz mi is mindent megtettünk az ország szociális helyzetének javítása érde­kében, de tálán nálunk nem állottak rendelkezésre azok az eszközök, mint az utódállamok bármelyikének. Nem hibáztatni akarunk, csak serkenteni a Felvidék példájával és úgy látjuk, hogy ez a körülmény is az elinté­zésre várók első sorába állítja az iparosság helyzetének javítását. Magának az iparosságnak is igen sok olyan baja volna, ami sürgős megvalósításra vár, ezek közül is azonban a legégetőbb az iparos nyugdíj megvalósítása. Régen az volt a helyzet, hogy egy kisiparos, ha becsületesen dolgozott, keresetét megtakarította, egy kis va­gyonkát gyűjthetett, ipara biztosította megélhetéséi, és öreg napjaira egy megélhetést nyújtó ipart adhatott át gyermekeinek maga pedig csekély vagyonkájából élvezhette az öregség megérdemelt nyugalmát. Ma ezzel szemben a teljesen munkaképes ipa­ros megélhetése sincsen biztosítva, az iparosok százai kénytelenek ipa­iparukat megszüntetni és más téren kenyerüket megkeresni. Arról ma na­gyon kevés kivételi leszámítva, szó sem lehet, hogy a kisiparos öreg­ségére kenyerét biztosíthassa, így az iparosság mai sorsa, hogy egy éle­ten át végzett munka után, szegény­házban töltse le idejét, vagy könyör­adományokból fedezze megélhetését. Ez a szomorú helyzet idézi elő azt is, hogy ma nincsen biztosítva a megfelelő iparos utánpótlás sem. Egy iparos ma csakugyan ritkán adja fiát iparra, hanem ehelyett inkább bármilyen csekély fizetéssel járó, de állandó fizetéses állásba helyezi e', csak hogy a fiút apáinak keserves sorsától megmentse. Ezen a helyzeten kell segíteni, amin vagy a gazdasági helyzet és a kereseti viszonyok feljavítása útján lehet segíteni, vagy törvényesen gon­doskodunk az iparosság öreg nap­jairól. • Kétségtelen, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben nem lehet min­dent az állam nyakába varrni és mindenre a segítséget innen várni, de ez olyan fontos érdek, ami elől kitérni nem lehet. Megoldható ez a kérdés az állam különösebb áldozata nélkül is, ha a megoldásnál számításba vesszük az iparosság által az OTI-ban történt be­fizetésekből fennmaradó azon össze­geket, amit az alkalmazottak segé­lyezése nem vesz igénybe. Maga az iparosság is meghozza a rája eső áldozatot, de ezt a kérdést tovább elodázni nem lehete, mert nem tehe­tünk ki egy ilyen jelentős társadalmi osztályt, amelyik az országnak egyik legjobb adófizetője, a végső pusztu­lásnak. A pápai választókerület ország­gyűlési képviselője az elmúlt hét szerdáján a honvédelmi javaslat par­lamenti tárgyalása során eddigi ér­tékes és országosan elismerést kel­tő beszédjeinek számát ismét sza­porította. A honvédelmi javaslathoz mint a Független Kisgazdapárt hi­va'alos szónoka szólóit hozzá, be­szédjében kifejti, hogy lehetnek az országban bármilyen heves pártküz­delmek, abban a pillanatban azon­ban, amikor Magyarország egyete­mes honvédelmi érdekeiről van szó nincs a pártok között külömbség. Hangsúlyozza, hogy a nemzeti had­seregnek, akár vérben, akár arany­ban, hajlandók mindent megadni. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a magyarság más népekkel ellentétben, mindig védekező hábo­rúkat viselt. Nyugatról a német-ró­Sulyok Dezső felszólalása a parlament honvédelmi vitájában Ugyanakkor egy külföldi lap cikke miatt is interpellált mai birodalom ellen állandóan vé­deznünk kellel?. A fegyverkezés azért is fontos, mert jól felfegyverkezett áliamok követeléseiket háborús erő­szak alkalmazása nélkül, pusztán a fegyveres készeniét erejével is érvé­nyesíteni tudják. A müncheni érte­kezlet eredménye is más lett volna, ha a tárgyalóasztal feleit nem lebeg a német kard árnyéka. Rámutat arra, hogy a jogos ma­gyar követelések csak igen kismér­tékben valósultak meg. Törhetetlen elszántsággal ragaszkodunk történel­mi határaink követeléséhez. Ha át­menetileg el is fogadjuk a népi elvet, a történnlmi jogok teljessége helyett, nem szabad elfelejtenünk, hogy jo­gos követeléseink még a népi elv alapján sem valósúítak meg teljesen. Végül bejelenti, hogy a honvédelmi javaslatot elfogadja. ííslísm qBÍB-öbí? msbbsvöi 2'jA nagyhalt IjivéttáDibeszérf yján vitéz Barthp 'MiitQly honfté&Uni'.-wi}? nisiter Sulyok Dezsőhöz-- sietett és keséi sioriang^tt^ií itteiegen gratulált az 'értékes felszólaláshoz. A honvédelmi javas'at kapcsán el­hangzott nagyjelentségü beszéd után sor kerüít az interpellációkra. Su'yok Dezső á Popolo d'ítalia c. oiasz napilapban megjelent, a magyar al­kotmány közei átalakítását bejelentő cikke miatt intéz kérdést a minisz­tereinőkhöz. Hangsúlyozza, hogy ezen felszólalását nem politikai szen­záció keltés végett és minden sze­mélyeskedési célzat nélkül teszi. Ki­fejezi háláját az olasz nép iránt és már előre visszautasít minden olyan beállítást, mintha felszólalasával az olasz-magyar barátságot akarná ron­tani. Ismerteti a kérdéses cikket, mely szerint a magyar kormány el­határozta az egypártrendszer beveze­tését. ismerteti azokat az eseményeke 4, amelyek a magyar-olasz barátságot kifejlesztették. 0 aszország sohasem kivánt barátságunk fennállása óta belpolilakai viszonyainkba beleavat­kozni és nem tette támogatását a mi belpoliiikai rendszerünktől függővé. Magyarorszagon ma az alkotmányt kigúnyolni divat. Ha valakit bizo­nyos körök nevetségessé, vagy fehe­teilenné akarnak tenni, ak-or egy­szerűen ráfogják, hogy zsidóbérenc, vagy a|koímányvédő, ami ez?n kö­rök szerint egyet jelent. Az alkot­mányvédelem, hanem az ősi magyar életformák védelme. Hivatkozik példákra, amelyek sze­rint az alkotmányvédelmet nem ke­zelik azzal a tisztelettel, mi.id ami neki kijár. A magyarság közjogi te­kintetben válaszúi elé érkezett: vagy a parlamentáris uion halad tovább, vagy fcevezeti parancsuralmi rend­szert. Ha a nemzet az utóbbi utat választja, akkor a parancsuralmát nem a miniszterelnök úr fogja meg­csinálni, hanem azok, akiknek az ilyen törekvések terén már mustjuk van. Nincsen a nemzetnek olyan problémái, amelyeket parlamentáris uton ne lehetne megvalósítani. Sötét erők vannak a háttérben, ezeket az erők nyugtalanságot keltenek és bom­lasztó hatást fejtenek ki. Kérdi a miniszterelnököt, haj'andó e nyilat­kozatot tenni a parlamentarizmus fenntartásának szükségessége mellet. Sulyok Dezső interpellációja széles körökben nagy hatást váltott ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom