Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-02-27 / 9. szám

2 PAPA ES mm 1938 február 27 Kettős jubileum Bensőséges szép ünnepség szín­helye volt február 19-én este a Ker. Munkásegyesület helyisége. Szalay Lajos, az egyesület titkára és a szak­szervezetek vezetője ekkor töltötte be életének ötvenedik, titkári műkö­désének 25-ik esztend jét. E^ől az alkalomból barátai és tisztelői, vala­mint az egyesület vezetősége meg­hitt ünnepséget rendeztek tiszteletére és szeretetük minden jelével elhal­mozták. Az ünnepség a Magyar Hiszek­eggyel vette kezdetét, majd Németh József apátplébános, elnök meleg szavakkal méltatta Szalay titkár ér­demeit, aki 25 év óta becsületes sze­génységben, de tőrhetetlen hittel és meggyőződéssel követte elveit s ezért csak elismerést és tiszteletet érdemel­Meg vagyok győződve arról — fe­jezte be szavait az apátplébános —, fiogy Szalay titkárban sohasem fo­gunk csalódni, bármily nehéz idők köszönlsenek is ránk, mert inkább mártírja lesz az ügynek, mintsem hogy megtagadni tudná azt az esz­mét, melyet eddig követett. Ezután Lillin József, a keresztény szakszervezetek országos főtitkára a szervezett munkástábor üdvözletét tolmácsolta, majd Szabó Ferenc a dohánygyári munkások nevében kö­szöntötte fel és egy diszórát nyújtott át munkásíársai szeretetének jeléül. Schneider Géza az egyesület, Beschó­ner Alajos a textilipari műveze'ők, Horváth Lajos a vasutasok, Polgár József a szövőmunkások, Lóskay György a keresztény iparosok, Pálo­vics János a földmunkások, Magyari István a keresztény munkásifjuság nevében mondottak üdvözlő szavakat és megbecsülésük jeléül virágcsokrot és több értékes ajándékot adtak át az ünnepeltnek. Végül Grátzer János ügyv. elnök emelkedett szellemű be­szédben fejezte ki elismerését és az Úristen áldását kérte a ker.-szoc. eszmék fáradhatatlan harcosára. Az énekkar Tóth Ferenc tanító vezény­lésével üdvözlő énekszámot adott elő. Az üdvözlő beszédekre Szalay La­jos mélyen megilletődve válaszolt­Hálát, adott a jó Istennek, hogy meg­engedte neki, hogy betölthesse 50-ik esztendejét. Megköszönte az egye­sület és szakszervezetek vezetőinek hűséges ragaszkodását és szerencse­kivánataít. Életem delelő pontján — mondotta beszéde további részé­ben —, ha Isten megtart, tovább szolgálom munkástestvéreim, hazám ás egyházam érdekeit. A jövőben sem leszek más, mint eddig voltam. A közjót szolgáltam eddig, s azt fogom szolgálni mindig. Legnagyobb örömöm, ha segíthetek a szenvedés keresztje alatt roskadozó munkás­testvéreimen. A Jópásztor példáját akarom követni, aki juhaiért az éle­tét is feláldozta. A lélekemelően szép ünnepség a Himnusz akkordjaival fejeződött be. A ferences Ili. rend tombolajátéka A ferences harmadik rend azt a megbízást kapta és vállalta az eucha­risztikus világkongresszust előkészí­tő bizottságtól, hogy elkészíti azt a baldachint, amely alatt a pápa kö­vete a szentségi körmenetben az Oltártszetséget viszi. A mére'eiben és művészi kivitelé­ben is nagyszerű díszmenyezet költ­ségvetése 4.000 pengő, hogy méltó legyen az Úr Jézusnak hódolati aján­dékul. A legméltóságosabb Oltári szentség titkára vonatkozó gyönyörű jelképek díszítik majd. Az összeget a két csonkaországi ferences rend­tartomány harmadik rendi községei toborozzák össze. Anyagbeszerzésre máris jelentős összeg szükséges. A pápai ferences III. rend e célra tombolajátékot rendez f. hó 27-én délután 2 ó;akor a plébánia-isko !a tornatermében (bejárat a Grófi-út felől !). Azért kellett ilyen korára tenni, hogy a szép számban össze­gyűlt nyereménytárgyak sorsolása a í vasárnapi szentségimádást befejező 6 órai ájtatosságig megtörténhessék. Azért is korán kell végezni, hogy a katolikus nők pápai csoportja nyu god^an előkészülhessen az ugyanott este fél 8-kor kezdődő s nagysze­rűnek ígérkező dalos színjátékára. A játékra engedélyezett jegy már a hét elején elfogyott. A nagy érdek­lődéssel szemben hálás igyekezettel iparkodott a III. rend az előkészí­tésben is és az újabb jegyek kia­dásához szükséges engedély beszer­zé ében is megfelelni. Ha vasárnapig megérkezik az engedély akkor a fá­radhatatlan terjesztőknél és a sek­restyében bármikor, a sorsolás he­lyén pedig egy órától kezdve kap­hatók lesznek a jegyek. A ferences III. rend e helyen is háiás köszönetét fejezi ki azért a nagylelkű támogatásért, mellyel a terjesztésben is és a hozzájárulásban is kikí megmutatta finom érzékét a nemes cél irányában. A bencés cserkészek ünnepségei A bencés gimnázium 159. sz. Corvin Mátyás cserkeszcsapata febr. 20-an rendezte meg szokásos evi ünnepélyét. Dcleiőit 11 órakor szép­számú Közönség, a városbeli cser­készcsapatok képviselje es az in­tézet lanan kara jelenlétében. Dr. Dobrovich Ágoston igazgató Kende Belát és dr. Kövesdy Viktort szer­vező* bizottsági tagúkká avatta. A cserkészjetvényt a cserkészmunka jeientőségérói szóló beszéd kíséreté­ben nyújtotta át az új szervező bi­zottsági tagoknak, akiknek nevében dr. Kövesdy Viktor mondott köszö­netet és tett fogadalmat a magyar cserkészek eszméi mellett. ILana t lőbb a cserkész apródok tettek ígé­retet, majd az új cserkészek fos;a­dalomtétele következett, akiknek Bo­rossay Jusztin parancsnok adta át a jelvényeket. Az avatás előtt a parancs­nok beszélt a cserkészekhez a foga­dalom jelentőségéről s a felemelően szép ünnepség a Himnusz hangjai­val fejeződött be. Délután zsúfolt nézőtér előtt zaj­lott le a vidám műsor. Bevezetés­ként és az előadás szüneteiben az intézet szalonzenekara Sümegh Lot­hár bencés tanár vezényletével adott elő néhány kedves zenedarabor. Dr Dobrovich Ágoston igazgató a cser­készet 25 éves munkájáról beszélt. Közvetlen, meleghangú előadása nyo­mán még az is megszerette a cser­készetet, aki eddig nem is ismerte. Az intézet cserkészei Kiss Szera­fin : Katedrakulcs című ifjúsági víg­játékát adták elő. A kitűnő előadást sokszor szakította meg a közönség elismerő tapsa, vagy vidáman kirob­banó kacagása. A kitűnően pergő előadás szereplői közül ki kell emelni Szokoly Honor, Schneider Erzsébet, Szólás Tibor, Tocsik Károly és Cser Sándor játékát, amellett valamennyi szereplő jól megállta a helyét. A rendezésen, a jó betanítá­son, a zökkenő nélkül lefolyt egész ünnepségen meglátszott, hogy a csa­pat parancsnoka hozzáértő kézzel vezetett le mindent s hogy agilis munkatársai voltak. Az előadás szü­netében a cserkészmamák áldozat; készségéből kitűnő büffében beszél­ték meg a vendégek az üunepség fénypontjait. Az önzetlen, szeretetei végzett jó munkát a nagy erkölcsi és anyagi siker biztosítja. Tudja-e hogyan lehet könnyen vagyont szerezni? Váltson törzsbetétet a Pápai Keresztény önse­gélyző és Hitelszövetkezetnél Korvin-utca 3. amely 1938. év január hó 1-vel megalakítja a XXVIII. évftársulatát. (Három- és öt éves időtartammal.) Már heti 50 filléres befizetéssel is 130 P-t gyűjthet magának. Tetszésszerinti törzsbetét jegyezhető. A törzsbetétek havi részletben is törleszthetők. A jegyzett törzsbetétek ará­nyába kölcsön igényelhető. BBvabb Velvlligasltás ayarhatS ai Dxletórák alatt d. a. óráig. Még vidáman ropják a táncot. A csör­gés sapkás, bolondos farsang azon­ban utolsó napjait éli. A még látható farsangi álarcok hamarosan lomtárba kerülnek. Mert itt van már a ham­vazok szerdája, amikor az Egyház a por és hamu kísérteties szavaival lép az emberi agykoponyához, meg­hintvén azt a mulandóság jelével a hamuval, ami valamikor szintén tűz volt és láng, mint az ember is va­lamikor csont volt, szerelem és velő —, hogy emeljük fel elménket a mulan­dósághoz, mint elkerülhetetlen sor­sunkhoz és gondoljuk meg, hogy egy­szer mi is hamu leszünk. A hamu egy grandiózus szónok. Nagy és kemény szónok ő. Amit ő nex cathedra u beszél: az mind rend­kívülien tanulságos, szivet összerázó, lelket összefázó, véresen megdöbbentő és velőkig ható . . . A hamu hirdeti nekünk, hogy mi is indulunk lefelé, — a férgek közé. A báléjszaka után, a konfettik arany­zápora után elénk lép a kaszás-em­ber, a nevető koponyás, a fehérlepe­dős, hogy elmondja gyöngéd szónok­latát, akik azt hiszik, hogy a földön van a végnélküli örökkévalóság. Akárkik is vagyunk a hamutól nem -ment meg semmi. Ha akarunk, ha nem — ki kell költöznünk ebből az álnok, de azért nekünk olyan igen kedves világból. Elmegyünk a gyö­kerek alá penészesedni, hogy aztán a férgek csemegéje legyünk. A velőnk is megborzad, ha arra gondolunk, hogy a testünk a férgek konfettije iesz: ez a kényesen nevelt, széltől óvott, bőséges pástétomokkal, drága italokkal táplált test ? Ugy van: a férgek eledele lesz ez a tejben, vaj­ban fürösztött, selymekbe pólyált, fel­ékszerezett, kigyürüzött, csipkékkel cifrázott test. . . Azt a csipke illat­felhőbe burkolt babát, aki után ha tarkán, mint Isten páva-madara vé­giglejt a korzón, utca hosszait bámul az éhes férfiszem . . . azokat az at­ropintól csillogó szemeket, azokat a szamócapiros ajkakat, azokat a sikos­pajkos nyelveket —• mind megemész­tik a férgek. De csak a testet, a lelket azt nem. Mert a lélek az Úr elé megy, a leg­főbb Kúria elé, kitől nincsen feljebb­vitel Azért most megkérdezem, elmél­kedtünk e igazán, komolyan, meg­rendülve, a saját lelkünk szentséges értéke felől ? Vége a farsangnak, már fújnak a böjti szelek, hull a hamu homlo­kunkra, itt az idő, hogy ne felejtsük el: csak egyszer élünk és csak egyet­lenegy lelkünk vanl (-nyi.) A jó keret emeli a képet: ke* retextesien a Keresztény Nem* zeti Nyomdában Pápa, Ciáky-n 31., ahol olciónéi pontosan ké­szülnek a lesszebb képkeretek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom