Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-11-06 / 45. szám

közelebbi állomása a mi városunk, amely szintén meleg szívéhez nőtt. Ellátogat hozzánk, hogy gazdag tar­solyából elénk hintse új és örök kincseit. Nem is csinálunk tisztele­tére nagy parádét, csak karunkat tárjuk feléje őszinte öleléssel csak a lelkünket röpítjük feléje magyar szeretettel: Isten hozott közénk 1 Felhívás a Közönséghez! Mint ismeretes a „Magyar a Magyarért" címen megindult vá­rosunkban is a gyűjtés a felszaba­dulásukra váró felvidéki kifosztott magyar testvéreink felsegélyezésére. Az eddigi felajánlások eredménye nem mutatja azt a készséget, mint ami Pápa város közönsége széles rétegétől remélhető lenne és meg­felelne annak a lendületnek, amellyel e nemes akciót megindítottuk. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy nem annyira a pénzbeli támogatást — bár ezt is köszönettel vesszük — mint inkább a ruhanemüek felaján­lását kérjük. Elhordott ruhadarab­jaink, — ilyen mindenkinél akad — látszólag csekély értékűek, mégis nagyobb értéket képviselnek 1 —2—5 pengős adománynál. Ismételten felhívjuk tehát városunk nemesszívű hazafias adakozó közön­ségét, hogy ezekben a nehéz napok­ban siessen segítségére magyar test­véreinknek. Nézzünk széjjel szekrényeinkben, bizonyára akad ott egy-egy elhordott ruhadarab, amit egyáltalán nem, vagy csak ritkán hordunk,|"bocsássuk ezt készséggel az akció rendelkezésére. Adjunk, nehogy szégyenkezve kelljen ott állnunk más városok hasonló akciói mögött. A Magyar a Magyarért A MANSz által nyugtázott Ado­mányok : Pápai Hitelbank 300 P, dr. Pongrácz József 20 P, egy tál étel 5 pengő. Természetbeni adományok: Székely Jánosné főintéző neje 1 pár félcipő, Koblaneh Tivadar jószágfelügyelő: Egy öltözet férfi ruha 2 nadrággal, 4 drb női gyapjú felső ruha, 1 fél­hosszú női felsőkabát. Dr. Pongrácz Józsefné: Egy öltözet férfi ruha, férfi ifig, 4 pár harisnya, egy női téli kabát, női gyapjú felső ruha, nyári ruha, leányra kiskabát, szvetter, prém­sapka, 2 gyermekblúz, kötény, gyer­mek cipő, fehérnemük. B 373 undák, kabátbélések, szőrmézések, pelerinek, boák stb. legolcsóbban b e s z erezhetők orváth Ferenc szűcsnél, fzéchenyi-u. Z. Könnyű fizetési feltételek! 30 í Halló, halló itt új festékkereskedési I! Mindennemű szakmábavágó árut, MÁV kencét, padlóolajat, lakkot, zománcot, por-, olajfestéket, káliszappant, viaszféléket, mintákat, hengereket, keféket, ecseteket, Sikuritot és egyéb vegyi dolgokat is tartok raktáron. — Nb. támogatásukat előre is köszönöm. 1IEC7EITP rjJffPflP Jót és olcsót is kaphat!!! ByyáyUllÜ I MMh Jók i Mör-u> 56. sz. (Udvarban) Qyásziinnepély a Hősök-emlékművénél az alsóvárosi temetőben November hó 1-én, kedden dél­után 3 órakor rótta le a város la­kossága soha el nem múló háláját a hősi halottak emlékmüvénél. A ta­nítóképző-intézet növendékei eléne­kelték a Himnuszt. A Himnusz akkordjainak elhangzása után Kerényi József hittanár megemlékezett a világ háború dúló csatáiban elesett 700 000 magyar hősi halottról s azt fejtegette gondolatokban s költői hasonlatok­ban gazdag emlékbeszédáben, hogy a hősi h ílottak tiszteletére felállított kereszt szimbolizálja Magyarország közeli feltámadását az igazság dia­dalra jutását a hamisság feleit és a hazaszeretetet. Felemlítette, hogy nincs olyan iniernacionálisan gondolkozó ember, kinek lelkében fel ne csil­lanna a hazaszeretet isteni lángja, ha látja azt, hogy hazája a golgota tövises útjain kénytelen járni. Kerényi Jóisef nagyhatású beszéde után Mécs Lászlónak „Hiszek a vér­szerződésben" cl tű halhatatlan köl­teményét szavalta el Hock László, a bencés gimnázium VII. oszt. tanu­lója messze hangzó érces hangján hazafias meggyőződéssel. Hock László szavalata után a város, a hadirokkan­tak, a tanítóképző-intézet, a mező­gazdasági szakiskola növendékei he­lyezték el koszorúikat a hősök em­lékművére. A Hiszekegy eléneklése után a gyászünnepé'y végétért. Visszatért a Felvidék! dakozzunk magyar testwéreink felsegélyezésére! A Felsődunánfuli Mezőgazdasági Kamara munkája a visszacsatolt Felvidéken A Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara területe a Felvidék vissza­csatolásával jelentékenyen megnö­vekszik. Ezen területek mezőgaz­dasági foglalkozású lakósainak a gondozása és érdekvédelme, továbbá azoknak hazánk gazdasági életébe való bekapcsolása az illetékes ténye­zők feladatán kivül a Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamarára is jelenté­keny feladatot ró. Hogy a kamara ezen fontos feladatának minél tökéle­tesebben megfelelhessen, a vissza­csatolt területen kirendeltséget állít fel, hogy a visszacsatolt területek mezőgazdasági lakosságával az érint­kezést közvetlenül és minél nagyobb mértékben felvehesse. Ezekre való tekintettel a kamara a visszacsatolt felvidék viszonyainak haladéktalan megismerése után részletes terv alap­ján mezőgazdaság fejlesztési és ér­dekvédelmi munkáját megkezdi. A legsürgősebb feladatok közé sorolja a kamara az elmaradt őszi vetések és talajelőmunkálatok elvégzésének, az értékesítési, fogyasztási anyagok és termelési eszközök beszerzésének az elősegítését. Ugyancsak törekszik arra, h gy a vetési és talajelőkészí­tési munkálatokhoz szükséges mun­kaerő minél előbb rendelkezésre álljon. ) 934/1938. Rrverési hirdetmény Kup község a tulajdonát képező korcsmát és szatócsüzletet 1939. évi január 1-től számított 6 évre nyilvános árverésen a kupi községházánál bérbeadja. Kikiáltási ár 300 P, bánatpénz 50 P, A bérbeadás ideje 1938 novem­ber 12 délután 3 óra. Feltételek a községi bíró lakásán és a pápakovácsii körjegyzői hiva­talban megtudhatók. Kup, 1938 október 20. Elöljáróság. Ruhakereskedők javítási jogá­ra vonatkozó rendelkezések ér­telmezése. A m. kir. Iparügyi mi­niszter űr leiratában közölte kama­ránkkal, hogy a nadrág rövidítése, vagy hosszabbítása, a női, vagy férfi felsőkabát újjának, vagy aljának rövi­dítésé, vagy hosszabbítása úgyszintén a férfi zakkókabát, valamint a női­ruhák aljának, vagy ujjának rövidí­tése, vagy hosszabbítása az 1922. évi XII. tc. 47. §-ának az 1936. évi VII. tc. 16. §-ával beiktatott 4. be­kezdéseben foglalt rendelkezések al­kalmazása szempontjából nem leköt­hetők olyan alárendelt jelentőségű kisebb igazításnak, melynek elvég­zése szakismeretet nem igénye'. Az előadottakra tekintettel az említett munkánkat az idézett törvényhely érteimében kereskedő és személyzete nem végezheti el • •• snaaweeamaar* »s»«»»*»iiea« *•<»&>>»<»*i».iaKniai» Villanyerővel újjá festem régi, kopott retiküljét, bőrkabátját, cipőjét és egyéb bőrtárgyait minden színre GYŐRI bőrdíszműves 4 P&js, lessuih Lajos-u 22, •RtgiBJt Rézgálíc ára. Az Áreüenőrzés Országos Kormánybiztosa által ki­adott körrendelet szerint több buda­pesti rázgálicgyárral kötött megálla­podás szerint a rézgálíc gyári árát 1938 november 1-től 1939 október l-ig q-ként 51 50 P-ben állapította meg. A rézgálic gyárak kötelesek a rézgálicot 1 q vagy annál nagyobb tételekben történő vásárlás esetén helyt gyártelep vagonba rakva, zsákba vagy hordóba csomagolva a közvet­len hozzájuk forduló gazdák részére a fenti gyári áron kiszolgáltatni. A törvényesen megállapított 4 szá­zélék fázisadó és a szállítási költség a vevőket terheli. A rézgálic ára az átvételkor készpénzben fizetendő. A rézgálic kereskedői ára 1 q-nál nagyobb tételekben történő vásárlás esetén q-ként 53 50 P-ben, 1 q ki­sebb, tehát kg-os tételekben pedig porlás címén 1*5 fillér hozzászámí­tásával q-ként 55 P-ben állapíttatott meg. A kereskedői árhoz a gyári ár után fizetendő 4 százalék fázisadó és a fogyasztás helyéig tényleg fel­merült szállítási költség is hozzá­számítható. A rézgálicnak a törvé­nyes fázisadó és a tényleges szállí­tási költség hozzászámííásával meg­állapított helyi ára a kereskedők üz­letében ki lesznek függesztve. 81 egyszerű és legmodernebb ki­vitelben úgy készen, mint ren­delésre PESDLNÉi. Főiskola-utca 7. Mindennemű berendezési cikkek! Könnyített fizetési feltételek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom