Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-09-04 / 36. szám

FOLLTIIII KETILIP. - MEGJELENIK MINDEN INSLRNNP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 199. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos : a P ápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: 91. NAGY GYÖRGY, Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Az iskolai év a legközelebbi napokban ismét megkezdődik. A falusi kislakások belsejében a gondos anyai kezek állítják össze a holmikat, az apák pedig a tandíj összekuporgatásán fáradoznak. Új gondok és reménységek támadnak, amely reménységek valóra válása még a messze távolban van. Bármennyire is költséges a tanítás és lehetnek az elhelyezkedésnek legyőzhetetlen akadályai, a szülő mégis csodálatos kitartással, lelki és anyagi erejének tökéletes kihasználásával törekszik arra, hogy gyermekeit taníttassa. A gyermek legtöbbször nem is tudja értékelni azt az emberfeletti áldozatot, amit érette meghoznak és legtöbbször előre nem látható akadályok és nehézségek miatt a gyermekhez fűzött remények sem válhatnak valóra. Az élet különféle nehézségeket gördít a tanulóifjúság útjába. Ezeket a nehézségeket a legtöbb esetben csak az tudja legyőzni, ki kellő komolysággal és lelkiismeretességgel indul neki az életnek. Ma az élet nehézségei már az iskola padjában kezdődnek. Ma már vége van a gondtalan tanulóéveknek, mindaz ki életének célját az iskolán keresztül kívánja elérni, kénytelen a fiatalság gondtalanság levetni és kellő komolysággal az élet ezen kezdő lépését megtenni. Százszázalékosan megfelelő tanuló ifjúságra van ma szükség. Ezt felismerték az összes számottevő országok és gondoskodásuk legfőbb tárgya az ifjúság nevelése. Az ifjúságé a jövő és amelyik népnek ifjúsága nincsen, vagy ifjúságát nem neveli megfelelően, annak a népnek nincsen jövője, vagy az nagyon kilátástalan. A magyarság súlyos helyzetének is egyik legfőbb okozója, hogy a szörnyű világháború ifjúságának legszebb virágát letörte. A mai ifjúságnak ezt a hiányt kell pótolni. Az ő vállaira nehezednek a jövő súlyos gondjai. A mai fiatalságnak kell a jövő gondjaival megküzdeni és olyan lesz ez a jövő, amilyen lesz az ifjúságunk. Félre tehát minden fiatalos könnyelműséggel, gondtalansággal. Minden ifjú, ki az iskola padjait elfoglalja, kell, hogy férfinek* érezze magát és úgy menjen az iskola falai közé, mintha harctérre menne, hol hazájáért életét kell áldoznia. Az iskola ma már nem játszóhely, időmúlasztó intézmény, hanem maga az élet, annak minden bajával és keserűségével, hol komoly munka folyik, amely munka ránk nézve a legbecsesebb, mert hisz itt nyernek alapot a jövőre fiaink, itt szereznek felkészültséget az élet bajainak leküzdésére és az iskola által vállnak alkalmazás arra, hogy ezen sok bajban szenvedő hazának méltó fiai lehessenek, akik majdan, ha a sors rájuk kerül, kellő felkészültséggel és magyar bátorsággal állhatnak oda ezen ország kormányrudjához, hogy ezt a népet egy szebb és boldogabb magyar jövendőbe vezessék. Felülvizsgálják az iparigazolványokat Lapunk korábbi számaiban közöltük, hogy a kormány rendeletet adott ki, melyben utasítja az I. fokú iparhatóságokat, hogy a további intézkedésig sem iparengedélyeket, sem iparigazolványokat ne adjon ki. A kormány ezen intézkedését a gazdasági élet elég nagy nyugtalansággal fogadta és többféle kombináció keletkezett arra vonatkozólag, hogy mit rejt magában ezen kormányintézkedés. Jó forrásból nyert Egyházközségi közgyűlés értesülésünk szerint a kormány az összes iparjogositványok felülvizsgálatát tervezi. Az iparjogositványok felülvizsgálatára rövidesen sor kerül. A revízió során megállapítják, hogy az ipar jogosítvány tulajdonosa rendelkezik-e megfelelő képesítéssel, illetve az engedély kiadásának egyéb feltételeivel és az állampolgársága rendben van-e. A kormányintézkedés rugói tehát az iparvédeiemben keresendők. A róm. kat. egyházközség az elmúlt vasárnap délután népes közgyűlést tartott. A közgyűlés volt hivatva dönteni az üresedésben levő polgári fiúiskola tanári állás betöltése kérdésében. A közgyűlést Németh József apátplébános, egyházi elnök nyitotta meg és határozatképesség megállapítása után ismertette a pályázat előzményeit, a beérkezett pályázatokat. Az elnöki előterjesztés után dr. Csarmasz Ferenc új pályázat kiírását javasolta,, ami mellett Varga János ugyancsak felszólalt. Kraft Elkobozzák ezután a kontárok szerszámait Azok az iparosok, k;k tanoncokat s segédeket tartanak, kik fizetik a s kféie súlyos adókat, nem tudták olyan olcsón a munkákat elvállalni, mint azok, kik tanoncokai és segédeket nem tartanak, kik ezenfelül nem járulnak hozzá a közkiadások fedezéséhez. Az iparosok ezen súlyos baja a háború elölt nem jelentkezett, csak a háború után. Ha a háborúutáni iparoskongresszusok jegyzőkönyveit vizsgáljuk, egyet sem találunk olyant, amelyikben ne volna szó ezen nagy sérelemről. Legújabban a debreceni országos iparoskongresszus foglalkozik a kontárkérdéssel és ott annak teljes megszüntetése érdekében azt javasolják, hogy a hatóságok szerezzenek érvényt azon már pár évvel ezelőtt kibocsátott kormányrendeletnek, amely lehetővé teszi, hogy a megbüntetett kontártól a mestersége folytatásához szükséges szerszámok elkobzását. Külföldön ez a módszer igen hatásosnak bizonyult a kontárkodás megszüntetésére, sőt már nálunk is alkalmazták mellékbüntetésként legutóbb egy városban. Az iparosok most arra kérték a kormányt, hogy tegye kötelezővé minden esetben a kontárkodás miatt megbüntetett iparos szerszámának elkobzását. A város 1939. évi József és vitéz Karcsay Béla javasolták a szavazás megejtését, a meghirdetett pályázat alapján. A közgyűlés többsége a szavazás lefolytatása mellett foglalt állást. A szavazás során a kisebbségben maradtak tartózkodtak a szavazástól, így összesen | leadtak 43 szavazatot, amelyek kivétel nélkül Veszeli László enyingi polgáriiskolai tanárra estek, ki így egyhangúan meg lett választva. Az előjelek szerint a választást megfellebbezik. Lapunk hasábjain már beszámoltunk, hogy a város 1939 évi költségvetési előirányzata elkészült. Ezen beszámolónk csak nagy vonásokban ismertetie a költségvetés egyes főbb tételeit és közöttük azt is, hogy a pótadó a mult évihez hasonlóan 50 százalék lesz. A hét folyamán megjelent nyomtatásban a végleges költség előrányzat. A költségvetéshez fűzött polgármesteri és számvevőségi indokolásból kiiűnőleg, az 1939. évi költségvetés sem engedi a tervezett mértékben azokat az elgondolásokat megvalósítani, amelyek már évekkel ezelőtt programmba vétettek, mert még mindig elég súlyosak a város tartozásai és a személyi kiadások foglalják le a jövedelmek nagy részét. Már szükségessé vált volna a városrendezési tőrvény alapján a város vízszintes és magassági felmérése, azonkívül a mai idők szociális követelményeinek is fokozottabb mértékben|kellett volna eleget tenni, ezekre azonban még mindig nincsen kellő fedezet. A korlátozott keretek meltett is gondot kíván fordítani a város fejlesztésre és szociális követelményekre, így üzembe helyeztettetik a Zimmermann utcai gyermekmenedékház, kibővíttetik a Kertvárosi gyermekmenedékház. Szociális szempontból különösen nagyjelentőségű intézkedése a városnak, hogy a kifízetéses városi szerződéses alkalmazóiak és munkások családi pótlékára beállított összeget a költségvetésben újabb 1000 pengővel emelte. A köllségvetés szükségleti oldalán emelkedés állapítható meg, aminek oka főkép a személyzeti kiadások emelkedésében keresendő. A város a jövő évben kénytelen egy mérnököt és egy írnokot felvenni, de ez volna az emelkedés legkisebb oka, a kiadások emelkedését a nyugdíj kötelezettségek növekedése idézte elő. A város 41 nyugdíjasnak összesen 68542 P nyugdíjat és 14 kegydíjasnak 5886 P kegydíjat fizet ki. A személyi járandóságok a költségvetés 44*6 százalékát teszik ki. A költségvdtés egyes fejezetei a következőképen oszlanak meg: az általános igazgatás a szükségletnek és fedezetnek 44 9, a közegészségügy