Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-01-23 / 4. szám

Pápa, 1938 január 23., vasárnap. ARA S 16 FILLÉR. XXXV. évfolyam, 4. szám. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. í'eiefonszám : 189. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptutajdonos: a Pápai Beivárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DÍ. N Ad Y GYÖRGY. Előfizetési ér: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb' miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fii] Efpféni- és népakarat Sokan szeretik ezt a két egymástól nagyon távol álló fogalmat egynek venni és azt állítani, hogy a népakarat teljesen fedi az egyéni akaratot Mennyire tévednek az ezen hitben levők és mennyire nincsen fogalmuk azon elválasztó ellentétekről, amik ezen két fogalom között vannak. A legutóbbi idők leginkább alkalmasak, hogy ezen két fogalom közötti mérhetetlen küíömbséget kimutassák. Egyes diktaturás berendezkedésű országok szeretik magukat úgy feltüntetni, mintha ők volnának a legtökéletesebb alakulat, amely a népakaratot legjobban kifejezésre juttatja. A nap-nap után !átható tömegfelvonulások, az egymásután tartott népszavazások, parádék mind azt látszanak bizonyítani, hogy a hatalom a népakarat folytán uralkodik, minden a legteljesebb harmóniában van, amit felül lesznek, az a nép legteljesebb tetszésével és jóváhagyásával találkozik. Mindazok, kik ezen tetszetős és megtévesztésre alkalmas külszíni játékokban hisznek, elfeledkeznek arról, hogy mi hozza létre ezen legteljesebb népakaratot kifejező megtévesztő jelenségeket. A valóságban hü népakarat csak az egyéni akarat teljes és szabad megnyilvánulásából jöhet létre. Ahol az egyén szabad akarata befolyás alatt van, ott nem is lehet igazi népakaratról beszélni. Őszinte népakarat kifejezője nem lehet az, ahol az egyén akarata ezerféle módon van befolyásoknak kitéve. Az irányított sajtó, a nap-nap után tartott tömegfelvonult sok, gyűlések, hangzatos szólamok, mozi, rádió, mind azt célozzák, hogy az egyéni akaratot befolyásolják és úgy hozzák létre a hatalomnak tetsző népakaratot és ha ezek az eszközök a közvélemény befolyásolására még nem elégségesek, akkor jön az enyhe, majd szigorú terror, ami biztos eszköz az egyén akaratának elfojtására. Minden hatalom törekszik a népakarat legalább is látszólagos megszerzésére 6 ezt a legtöbb esetben csak az egyéni akarat elnémításával teheti. Mégis van egy terület, ahol az egyén teljesen szabadon ^nyilváníthatja akaratát s ez a vallás területe. Az egyház senkit sem befolyásol akaratában, mindenkinek lelki ismeretére bizza, hogy mit tart helyesnek és jónak és tettei fölé egyedüli ítélőbírónak a lelkiismeretet teszi. Egy népnek a vallásához való ragaszkodása tehát tisztán az egyéni akarat kifejezője, amihez ha hü marad, sohasem fog hamis látszatban keveredni, hanem legbensőbb énjének, akaratának lesz kifejezője. Ezt a bevált formát kellene a világi hatalmaknak is követni s akkor nem lesznek hatalmasok és elnyomottak. Mindenben tehát az egyház tanítását követni, mert ez juttatja kifejezésre az annyira kívánt valódi népakaratot. —y —y. Bencés gimnáziumok élete a mult iskolai évben Dr. Kocsis Lénárd főigazgató érdekes adatokkal számol be Csonkamagya?ország hat bencés gimnáziumának 1936—37. iskolai évi belső életéről. A beszámolóból kiíünőleg a hat gimnáziumban 97 bencés és 25 világi tanár láája el s íanüás*. A világi tanerők száma az elmúlt évben 3-al szaporodott, kik főként a rajz és testnevelés tanítását látják el. A hat gimnáziumban vizsgát tett összesen 2667 tanuló, ebből 167 mint magántanuló. A tanulók száma az egyes gimnáziumok között a következőképen oszlik meg; Budapesten 524, Esztergomban 459. Győrött 671, Kőszegen 274, Pápán 378, Sopronban 361. Egy-egy osztályra átlagosan 50*5 tanuló esik, ami még mindig íúlzsúfotttá teszi az iskolákat. A tanulmányi előmenetel az öszszes iskolákban kitűnőnek mondható, általános jeles osztályzatot nyesi a tanulók 16*24 százaléka, jót 33*26, elégségest 41*73 százaléka, bukott 8 77 százalék. Érettségi vizsgálatot tett a hat gimnáziumban 227, Pápán 31. Kitüntetéssel érett 28, jelesen 31, jól 73, egyszerűen érett 86. Külön emlékezik meg a beszámoló az elszakított Komárom bencés gimnáziumáról, hol 653 tanuló végzett, ebből magyar 655, csehszlovák 5, német 3. állandóan fejlődik a pápai kórház Városunk egyik büszkesége az írgalmasrend pápai közkórháza. A legutóbbi években végrehajtott átajakítási, modenizálási munkálatok a pápai kórházat a Dunántúl egyik legjobban felszerelt és leglátogatottabb kórházává tették. A kórház jóhírnevének legfőbb előmozdítói a kórház szakorvosai, kik a betegségek minden terén fővárosi követelményeknek megfelelően állanak a betegek rendelkezésére. A kórház forgalma jóhírnevének megfelelően évről-évre emelkedik, most már nemcsak a városból keresik fel, hanem messze vidékről is Pápára jönnek gyógyulást keresni. A kórház forgalmának legteljesebb bizonyítékai az alább közölt számszerű adatok: Az 1937 évben a kórházban fekvő beteg volt 2559, ebből férfi 1163, nő 1396. A fekvő betegek közül gyógyultan távozott 1736, javulva 550, gyógyulatlanul 115, visszamaradt ez évre 77, meghaltak 77-en. A bejáró betegek száma 5459 volt, úgy hogy az összes kezelt betegek száma meghaladta a 8 ezret. Az ápolási napok száma 39092 volt. A kórház még most is állandóan fejlődik, nincsen év, amelyben valamely új felszerelést ne szereznének be, hogy a betegellátást még tökéletesebbé tegyék. A közelmúltban beszerzett egy szivvizsgáló készüléket (elektrogén diográf), amelylyel a szív működését precízen meg lehet állapítani, egy törvég illesztő (disztrakciós) készüléket és egy árnyékmentes műtőlámpát, amik a kórház fejlődésének ujabb bizonyíték. Pár szó közgazdaságunk állapotáról Mindig szerettem a különféle statisztikák számai között kutatni. F. hó 18-án délután a Magyar Statisztikai Évkönyv adatait nézegettem. Fent említett statisztikában sok figye'emre méltó adatra bukkantam. Az 1932-es év adatai szerint hazánk földterülete művelési ágak szerint hektáronkánt a kővetkezőképpen oszlott meg. Szántó 5,503.345, kert 109.020, rét 668.790, legelő 997.173, erdő 1,095.799, nádas 30.494, szőlő 211.853, földadó alá nem eső terület 598.063. — Semmi sem állandó. Minden mindig változik. Módosult az idők folyamán a fent közölt művelési ágak területi megoszlása is. Az 1936 évi felvétel szerint a szántó terület 5,616.772, a kerté 116.517, s rété 657.681, a gelőé 973.819, az erdőé 100.873, a nádasé 30.368, a szőlőé 207.197, a földadó alá nem eső terület nagysága pedig 604 813 hektár lett. Ha az 1932 és 1936-os statisztikákat összehasonlítjuk, úgy azokból egyrészt a közigazgatásra nézve káros, másrészt pedig Örvendetes tényeket láthatunk. Az aggályos tünetek nézetem szerint a következők. A szántó területének 5,593.345 hektárról 5.615.772 hektárra való 60*3 százalékos növekedése. Szerintem a gazda főjövedelem forrását nem a gabonaneműek, hanem a haszonállatok eladásából meríti, tehát létérdeke, hogy felhagyjon az egyoldalú szemtermeléssel. Szomorú tünet az is, hogy a rét területe 668.790 hektárról 657.681 hektárra, a legelőé pedig 997.173 hektárból 973.819 hektárra csökkent. A fenti nagyarányú 34.500 hektáros területkisebbedés az állatállomány számának apadását fogja maga után vonni, amiből pedig a trágyázás elégtelensége s végül a terméshozam apadása következik. Megdöbbentő jelenség az is, hogy a földadó alá nem eső terület 598.063 hektárról 604.883 hektárra, vagyis 6.800 hektárral emelkedett. A fenti nagykiterjedésű terméketlen terület egyrésze mocsaras, a másik nagyobb része pedig szikes. A mocsaras területeket le kell csapolni, a szikes területeket pedig szik* teleníteni. Az utóbbi feladat nehéz és költséges, de nem lehetetlen. — Örvendetes jelenség az, hogy a kert területe 109.020 hektárról 116.547 hektárra, vagyis 7,000 hektárral növekedett. Köztudomású tény, hogy a