Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-08-14 / 33. szám

POliflill HEIILBP. - MEGJELENIK MINDÉ! H VGSŰRNflP Szerkesztőség: Laptulajdonos Horthy Miklós Fő-utca 21. telefon. 199. j Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. : a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. i j Feielős szerkesztő: £»Rt. IS AGY GYÖRGY, i Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre i 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábj miliméier a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Mementó!... légi biztonság! Iria: Nemes Martsa Dániel ny. ezredes, Légoltalmi Liga elnöke. Egy német város mozgalmas főterén, egy óriási kőkockán egy nagyított, kéttonnás repülőbomba áll... A Mementó. Az elmúlt világháborúban és az azt követő időben a szárazföldi és a vizihaderők mellett egy új, félelmetes fegyvernem keletkezett — a repülő. Ezzel a fegyvernemmel a jövő háborúja egy egészen más, új képet nyer, mert a jövőben nemcsak a hadrakelt sereg, hanem az egész ország, annak minden egyes lakója kénytelen lesz az ellenséggel küzdeni. Az egymással hadban álló felek nemcsak a hadsereget, hanem az egész ország anyagi és erkölcsi erejét, ellenálló képességét igyekeznek az ország minden pontján összeroppan tani, azért, hogy a végső győzelmet kiverekedjék. Ma már egy hadsereg sem győzhet a harctereken akkor, ha a végső győzelem előtt az anyaország összeroppan. Hogy ezt az összeroppanást elkerülhessük, életbevágóan fontos csonka országunk légi biztonságának a megszervezése. Ez a légi biztonság az ország összlakóságára nézve életkérdés. Ezt éppúgy tudja a támadó, mint tudnia kell mindazoknak, akik légvédelemre rendezkedtek be. A győzelem az áldozatkészség, az összetartás, a fegyelem, az erkölcsi és az anyagi erők összefogásának a kérdése. A jövő háborújában az országban visszamaradt szeretteinket nem fogjuk biztonságban tudni, ha önfeláldozó munkával, pénzáldozatokkal és alapos kiképzéssel az anyaország légi biztonságát a lehetőség szerint a legjobban és a legkörültekintőbben meg nem szerveztük. Az ország egész lakosságának meg kell értenie, hogy a háborút jövőben az Összlakosság a saját bőrén fogja érezni. Már régen elmúlt az ideje annak, hogy a küzdő sereg mögött az életet a könnyebb oldaláról szemlélő nemkatonák békén meghúzódhassanak, a hátországban magukat a mindennapi nyugalmas munkának, vagy talán a vagyon- és a pénzgyüjtésnek szenteljék. A jövő háborújában a visszamaradottakra roppant nagy és súlyos kötelességek hárulnak. Ezeknek elmulasztása, vagy helytelen megalapozása nemzetünk sírját áshatja meg. Ebben a háborúban ugyanolyan életveszedelemben forog a megtámadott saját országában védekező polgár, mint a harctereken harcoló hadrakelt sereg. A háborút viselő nemzet egyetlenegy tagja sem élhet biztonságban. A bomba nem válogat, egyaránt sújt katonát, polgárt, asszonyt, gyereket, egészségeset és beteget. A jövő háborúja mindenegyes polgárától önfeláldozást, munkát és a legnagyobb áldozatkészséget követel. Ebben az áldozatban mindenkit anayi felelősség terhel, amilyen mértékben társadalmi állása, vagyoni helyzete, egyéni tulajdonsagai és képességei kötelezik. Ezt a munkát már most, békében a legalaposabban kell előkészíteni és megszervezni. A hadüzenetek idejét multák. Ma a háború máról-holnapra meglepetésszerűen nyakunkba szakadhat és jaj nekünk, ha készületlenül talál! Csonka hazánk különösképen a repülőtámadásokkal szemben veszélyeztetett. Fekvésénél, lakosságának sűrűségénél és egyéb adottságánál fogva a légitámadásokra rendkívül érzékeny. Sűrűn lakott városaink oly közel feküsznek az ellenséges határokhoz, hogy vadászrepülőkkel nem védhetők, mert mire a vadászrepülőknek ideje lenne a kellő magasságba felszállniok és a harcot az ellenséges bombázókkal felvenniök, az ellenséges bombázók már a csonka ország szívében dobhatják le a halált és a rémületet hozó gyilkos bombájukat. Trianon óta eddig még számottevő harci repülőgépeink nincsenek. Az ellenséges kis entente viszont körülöttünk négy-ötezer első vonalbeli támadó repülőgéppel rendelkezik. Csehország Oroszországgal szerződéses viszonyban áll. A Szovjet repülői részére a Felvidéken 32 repülőterei rendezett be. Ezekről a repülőterekről az országunk szíve 15—20 percnyi távolságra fekszik. Pápa városát például egy ellenséges támadó repülőcsoport 3—5 perc alatt megközelítheti. De ha egyszer majd mégis lesz kellő számú repülőgépünk és egyéb légethárííő eszközeink, még ezekkel sem tudjuk teljesen megakadályozni, hogy ellenséges támadó repülőgépek városaink felett meg ne jelenjenek és itt bombájukat ledobva halált, gyilkolást, borzalmat, rémületet és kárt kelteni akarva, városainkat, településeinket megtámadják. Ilyen sorozatos és nagy tömegben nappál és éjjel végrehajtott támadásokkal törekszik az ellenség az ország összlakosságát megfélemlíteni, ellenálló képességét megtörni, anyagi és erkölcsi erejét felőrölni és ezzel magának a győzelmet kierőszakolni, országunkat megsemmisíteni. Trianon elvette országunk nagy részét. Elrabolta hegyeinket, a légvédelmi szempontból is hatásos védelmet nyújtó hegygerinceinket. Megsemmisítették repülőgépeinket. De megmaradt élniakarásunk! Megmaradt az erkölcsi erőnk) Megmaradt az a megrendíthetetlen bizodalmunk, hogy megtudjuk védeni magunkat ! Nem engedjük, hogy apáinkat, anyáinkat, gyermekeinket védettlen állapotban ellenséges bombák gyilkolják. Védekezzünk az utolsó csepp vérünkig. Az ellenséges légi hatást kivédeni, meggátolni és csökkenteni a légvédelem hivatott. A légvédelem aktiv és passziv. Az aktiv tevékenység kizárólag és kifejezetten katonai. A passziv (polgári) légvédelem a légoltalom. Ez a légoltalmi szervezet az, amely a polgárságnak és a hadrakeli seregből itthonmaradottaknek, tehát magának az egyénnek az életét, vagyonát és épségét hivatott megvédeni. Ez a szerv az, amely mindazon óvőrendszabályokat és berendezéseket létesíti, amelyek szükségesek az élet és a vagyon megvédésére. A légoltalom szervei oktatják és nevelik a polgári lakosság nagy tömegeit a légitámadások elleni szervezkedésre. Ennek a legfőbb feladata az ország lakosságát légiveszély esetén is a fegyelmezett és nyugott munkára ösztökélni. A légoltalom megszervezése a légoltalmi közületek: városok, községek, ipartelepek és fontos állami intézmények kötelessége. Ezekre a közületekre hárul a légoltalom előkészítése és fejlesztése. Ez az úgynevezett hatósági légoltalom. A hatósági légoltalom munkássága, illetve hatásköre a házak kapujánál megszűnik. A házak (épületek, háztömbök) kapujától kezdve a lakosság önvédelmét a legfontosabb polgári szerv a Légoltalmi Liga veszi át, amely a légoltalmi hatóságok (katonai és polgári) munkájába bekapcsolódva, a házakon belül a lakosság önvédelmét szervezi és az ehhez szükséges felvilágosító, oktató, nevelő és fegyelmező nehéz munkát végzi, illetve végrehajtja. Tehát az épület és a lakóház, a benne élőkkel együtt a végső és legfontosabb egység, amelyen a légoltalom súlya fekszik. A Légoltalmi Liga és ezek szervei által végzett odaadó, fáradtságot és megalkuvást nemismerő áldozatkész, alaposan átgondolt munkája az, amellyel az összlakosság életét és vagyonát megvédi és ezáltal az ország biztonságát megalapozza, az összlakosságba biztonságot és önbizalmat fejleszt. Minden polgárnak elsőrendű kötelessége a Ligával összefogva a légoltalmi munkát megszervezni, nemzetünknek ellenálló erejét a végsőkig fokozni, hogy a jövő esetleges viharaival szemben a Liga egyik fontos pillérje és hathatós eszköze legyen országunk és szebb jövőnk reménységének. A Légvédelmi Ligára a legfontosabb honmentő feladat vár. A Liga munkájában hazánk mindenegyes polgárának résztvenni kötelessége. Göring vezértábornagy 1935 szeptember 14- én megtartott Liga gyűlésen a beszédét a következőkkel zárta be: „Csak balga emberek lehetnek azok, akik a légoltalmat félvállról tekintik és ügyefogyottan buták, akik annak a magasztos feladatát nem értik meg." Tehát: Mementó! Az „Összetartás" cimü Budapesten megjelenő nemzeti szocialista hetilap augusztus 7-i száma bizonyára pápai forrásból eredő hosszú cikkben foglalkozik a Hangya Pápa és Vidéke Keresztény Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezet 1934. január havában bekövetkezett csődkérdésével és úgy állítja be az események ismertetését, mintha a csőd az én személyemben rejlő okok miatt következett volna be. A pápai választó kerület közönségének tartozom annak a bejentésével, hogy a cikk elejétől végig egész terjedelmében a valótlanságok hosszú sorozatát tartalmazza és ezért rágalmazás vétsége címén feljelentésemet 1938. augusztus 6-án, a cikk megjelenése napján a budapesti királyi ügyészséghez elküldtem. Tisztelettel arra keli kérem választó kerületemnek minden jóhiszemű polgárát, várja meg ítéletének megalkotásával azt az időt, amíg a független bíróság előtt módom lesz megcáfolni A „HANGYA" bukása a cikk tényállításait, én viszont kötelességemnek fogom tartani, hogy a megindított sajtóper lefolyásáról választó kerületem közönségét részletesen tájékoztassam. Most semmilyen formában nem kívánok eléje vágni az eseményeknek és sem cáfoló nyilatkozzattal, sem egyébbel nem akarok biró lenni a magam ügyében, mert azt teljesen tárgyilagos fórum kezébe tettem le, amikor a budapesti büntető bíróságra bíztam a valóság megállapítását és az ítélet kimondását. Anélkül tehát, hogy saját nyilatkozataimmal a közvélemény befolyását megkísérelném, ezúttal mindössze arra szorítkozom, hogy szórói-szóra leközlöm itt azt a két levelet, amelyeket ebben a kérdésben a legilletékesebbek írtak. Az első levelet Balogh Elemér a budapesti Hangya az időben volt vezérigazgatója írta Dr. Schandl Károly nyugalmazott államtitkár úrhoz az OKH vezérigazgatójához, ak i