Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-08-07 / 32. szám

POLKIIHIII HETILAP. - MEGJELENIK MINOEH VfiSflRNAP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 199. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: 9R. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill Városrendezés A kormányzat az egész ország területére elrendelte az egységes városrendezési tervek elkészítését, hogy a jövőben a városok meghatározott tervek és szabályok szerint építkezzenek. A városrendészeti tervek az egységesítés mellett is városonként kell, hogy változzanak, mert minden városnak mások az adottságai, fekvése, gazdasági és kulturális célkitűzései, amelyeket a városrendészet terén figyelmen kívül hagyni nem lehet. Bennünk pápaiakat speciálisan városunk rendezési problémái kell hogy érdekeljenek. Városunk rendezési problémáit szerettük volna szakavatott kezektől felvetni és ezek útján a nagy közönség figyelmét egyes kérdésekre felhívni. E-végett több szakemberhez is fordultunk, azonban ezek véleményüknek és elgondolásaiknak nyilvánosságra hozatala elől elzárkóztak. így magunk vetjük fel ezt a fontos és mindenkit érdeklő kérdést, nem azon szándékkal, hogy ezen cikkünkéi irányt adjunk, hanem csak azzal az elgondolással hogy ezzel megszólaltatjuk mindazokat kik városunk rendezési kérdéseivel akár mint laikusok, akár mint hozzáértők foglalkoznak és ezek véleményének meghallgatása után egy egységes és a város igényeit kielégítő városrendezési terv születhessen meg. Az iparügyi minisztérium illetékes ügyosztálya seregszemlét tartott a magyar városok fölött és ennek során megállapítást nyertek azok a főbb szempontok amelyek egyes városrendezési terveinél figyelembe veendők. A miniszteri bizottság Pápára vonatkozóan megállapította, hogy „rendszertelenül települt, de nem minden érdekességet nélkülöző város. Az új települései sivárak, belsősége túlméretezett. Lankái, vízfolyásai, régi épületei alkalmassá teszik arra, hogy festőien alakittassék át. A városias kialakításra szánt terület elhatárolása és ezzel egyidejűleg a városközpont rendezési tervének elkészítése sürgős lenne.

u A miniszteri bizottság tehát nagy vonásokban megállapította a hibákat és megjelölte azon utakat, amelyen pápa város rendezésének haladni kell. A fő hiba a rendszertelen település, ami az oka, éppen az egységes városrendezése terv hiányában keresendő. Ha azelőtt is rendelkeztünk volna városrendezési tervvel, nem történhetett volna meg hogy utcáink zegzugosak, a házak össze-vissza épültek. Az első és legfontosabb lépés tehát a tervszerű és egységes elgondoláson alapuló építkezési szabályrendelet és ehhez kapcsolódó utcarendezési terv, ami tudvalevően meg is van és az utóbbi években már eszerint történnek az építkezések. Nem elégséges azonban az utcarendezési terv, mert ennek betartásával is évszázadok eltelhetnek, mig a város városias jellege kifejlődik, ugyanis a ritkán előforduló építkezések még nem elégségesek a városi jelleg kifejlesztésére. Ezen kérdésnél nem szabad az anyagi nehézségek elől sem elzárkózni, a közületnek is meg kell hozni az áldozatot, hogy egy utcából az oda nem való házak eltávolíttassanak s ezzel a rendezés akadályai elháritassanak. A legfontosabb volna a város központjának városiassá tétele — mondja a miniszteri bizottság. A város központjának tekinthető a Fő-tér, Széchenyi-tér és a Bástya-utca által határolt rész. Itt a legfontosabb volna a Fő-tér rendezése, majd a Fő-utcának a Jókai-utcával való egy vonalba hozása, a Kossuth-utca kiegyenesitése és kiszélesítése, és végül a Kossuth-utcát a Bástya-utcával öszszekötő utcák modernizálása, városias jellegének kifejlesztése. Megállapítja a miniszteri bizottság azt is, hogy a város új települései sivárak. Ez a megállapítás nemcsak az új településre vonatkozik, hanem a régire is, mert az egész város általában sivár képet mutat és evégett szükséges lenne parkok létesítése, az utcák felvirágoztatásának folytatása és ennek a közönséggel való megkedveltetése. Egy-két gondolatot vetettünk fel a városrendezést illetőleg azzal a szándékkal, hogy ezt a kérdést a közérdeklődés központjába helyezzük. Most szeretnénk, ha a nagy közönség magáévá tenné ezt a problémát és véleményét ismertetné. Minden tervet és elgondolást lapunk hasábjain ismertetünk, mert attól reméljük egy egységes városrendezési terv kialakulását. Szeptember hó 11-én, vasárnap lesz: az Erelljjés Országzászló leleplezési ünnepségei ÉS n János vitéz" szabadtéri díszelőadása Pápa m. város Ereklyés Országzászló bizottsága Hamuth János polgármester elnökkel elhatározta, hogv az Országzászló leleplezési, illetőleg avató ünnepségeit szintén folyó évi szeptember hó 11-én tartja meg. A kinevezett rendezőbizottság máris megkezdte messzire kiterjedő működését az egésznapos ünnepségek minél fényesebb keretekben való megrendezésére. Az egésznapos ünnepségek befejező koronája lesz az este 8 órakor kezdődő „János vitéz" szabadtéri díszelőadása a M. kir. Operaház és a budapesti Városi Színház művészeivel az összes szerepekben. Az ünnepségekre nemcsak vármegyénk társadalma és közönsége jelezte máris jöttét, hanem a szomszédos vármegyékből is tömegesen fognak érkezni vendégek, valamint a székesfővárosból is magas vendégek jöttét várja a rendezőség. A „János vitéz" scénikai rendezőjének ma érkezett meg az értesítése Szegedről, az ottani szabadtéri előadásokról, hogy sok mindent fog Szegedről Pápára hozni, újszerű technikai berendezéseket, melyeket az itteni szabadtéri előadáson is alkalmazni fog. Az egésznapos ünnepségek szakadatlan láncolata szeptember 11-én, vasárnap, reggel zenés ébresztővel veszi kezdetét és a „János vitéz" szabadtéri előadásával nyer befejezést. Filléres- és kulturvonatok indításáról, minden irányból a rendezőség gondoskodik. A különvonatok a „János vitéz" szabadtéri előadásának befejezése után másfélórával, körülbelül éjféltájban indulnak vissza rendeltetési helyükre. A szabadtéri díszelőadás jegyirodája Főtér 14. szám alatt már megnyílott és állandó szolgálattal áll a közönség rendelkezésére; hétköznapokon délelőtt 9—12 óráig, délután 3—6 óráig, vasár- és ünnepnapokon délelőtt 9—1 óráig. Mindennemű felvilágosítással szolgál a jegyiroda. Munkásifjúsági parlament „Furcsa helyzet, mikor a beteg helyett más mondja el mindig, hogy mi is fáj neki" — mondott a a minapjában egy osztálya sorsával nem egészen megelégedett, új utakat kereső, világos fejű, fiatal gazda ember. Már annyit beszéltek helyettünk szociologusok, szociografusok, akik — ha még olyan nagy képességgel, jó szándékkal is, — katedrákon, szerkesztőségekben, vagy ügyvédi irodákban ülnek; most már szeretnénk, ha a magunk baját, sebeit magunk mondhatnánk el. Körülbelül ez a megfontolás és ez a hiányérzet indította a Központi Katolikus Legényegyletet arra az elhatározásra, hogy augusztus 20-án és 21-én nagyszabású tanácskozást, parlamentet tartson az iparos- és munkásifjúság számára, ahol alkalma legyen ennek az osztálynak, különösen a fiatalságnak elmondani a maga fájdalmait, föltárni osztálya sebeit, keresni a jobbulás útjait is előterjeszteni kívánságait. A központ vezetősége nagy gonddal állította össze a megvitatandó kérdéseket. A parlament munkarendje felöleli az összes égető problémát világos csoportosításban. A megvitatandó pontok a következő kérdéskomplexumok köré csoportosulnak: 1. Kenyérkérdés. 2. Önállósulás, családalapítás. 3. Továbbképzés. 4. Társadalmi helyzet. 5. Kulturális igények. 6. Szociális higiénia. 7. Társadalombiztosítás. 8. Tanonckérdés. 9. Munkaadók problémái. Ezek köré a nagy kérdéscsoportok köré csoportosuló, mintegy negyvenhárom pont adja a vita anyagát. Mindegyik pontnak külön előadója lesz, s minden előadó a legényegyletek ifjúságából kerül ki. Az ország 360 legényegylete és 40.000 tagja vitatja itt meg égető sorskérdéseit követei utján. Ott lesznek a pápai legényegylet képviselői is, sőt az egyik előadó is lesz. A témák már ki vannak osztva s nagy a készülődés. A nyári szünetet is megtörjük s rendes hétfői esteket tartunk, amelyeken a nagy parlament anyagát tárgyaljuk. Ezt két szempontból is fontosnak tartjuk. Egyrészt azt akarjuk, hogy a pápai iparos-munkás ifjúság méltón hallathassa szavát, másrészt pedig hozzá akarunk járulni