Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-07-10 / 28. szám

POLITIIRI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VISIRNIP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 199. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: &R. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill Politikai szélcsend A parlament ülésszakának szünetével politikai szélcsend uralja a belpolitikai helyzetet. Ez a nyugalmi állapot már a parlament nyári szabadságának megkezdése előtt bekövetkezett, az összes politikai frakciók várakozó álláspontra helyezkedtek és várták, hogy az Imrédy-kormány mit valósit meg a gazdasági és politikai programjából. A várakozó álláspont ugy látszik állandósul, a józan belátás kerekedett felül és általánosságban a legtöbben helyesnek tartják, ha az alkotó munka mellé állanak és kalandos vállalkozásokkal nem teszik lehetetlenné az ország jólétéi célzó törekvések megvalósítását. Szükség volt erre a nyugalmi állapotra magának az országnak és az egyének szempontjából is. Még hónapokkal ezelőtt a tervnélküliség, tanácstalanság és teljes bizonytalanság érzése uralta a lelkeket. Senki sem tudta, sőt félt tudni, hogy mit hoz a holnap, a gazdasági törekvések megszűntek és mindenki a legsötétebb színekben látta a jövőt. Egy ember kellett és egy erős kéz, aki ezt az áldatlan állapotot megszüntette és újra visszaadta az emberek önbizalmát, munkakedvét és a jövőbe vetett hitét. Nem kellettek ehhez a helyzetváltozáshoz falrengető alkotások, mindent elnémító kényszereszközök alkalmazása, csak a törekvéseknek, elgondolásoknak körvonalozása, az értelmetlenségek félre nem érthető tisztázása és az ezek után még mindig elégedetlenkedők gyenge figyelmeztetése. Lényegében tehát a világos beszéd, a cselekvésre való komoly elhatározás elég volt arra, hogy ezt a zavaros helyzetet megszüntesse és helyet adjon a komoly munkának és vissza adja az önbizalmat. A belpolitikai nyugalmi helyzettel szemben áll a legteljesebb külpolitikai zűrzavar. Európa egén az összetorlódott felhők még nem akarnak oszladozni, mindenki attól fél, hogy egyik napról a másikra valahol vihar keletkezik és felborítja a világ békés egyensúlyát. A bizonytalanság, a legteljesebb kétségbeesés érzése vett erőt a lelkeken és senki sem tudja, mit hoz a jövő. Népek és államok állanak egymással szemközt, féltékenységgel, rosszindulattal néznek egymás felé, anélkül, hogy ennek ; inditó okát tudnák. Ebben a külpoI litikailag kaotikus helyzetben • csak | tapogatolódzások történnek, amelyek | csak kisebb súrlódási felületek eltüntetésére alkalmasak, anélkül, hogy gyökeres helyzetjavulást eredményezhetnének. Aminthogy hazánk belpolitikai helyzete tekintetében az őszinte szó, a cselekvésre irányuló komoly akarat meghozta a nyugalmi állapotot, úgy a külpolitikai helyzet zavartságát is megszüntetné. A világ külpolitikáját intézők tehát folyamodjanak ezen magyar orvossághoz és megszüntetik a beteg Európa lázas állapotát és kritikus helyzetét. iparengedélyhez ftütiii a bop- és söpnagylieresféedést A kereskedelemügyi miniszter leiratot intézett a kereskedelmi és iparkamarákhoz, melyben véleményt kér a bor- és sörnagykereskedés engedélyhez kötése ügyében. Eddig a bor- és sörnagykereskedés szabadipar volt, a törvényes előfeltételek fennforgása esetén bárki gyakorolhatta. A most felvetődött tervek szerint ez a jövőben megszűnne és a bor- és sörnagykereskedés gyakorlása iparengedélyhez lenne kötve. Az új rendelkezés szerint ilyen engedélyek kiadásánál a folyamodó megbízhatóságán felül vizsgálnák eddigi ténykedéseit és megfelelő jogalap hiányában az iparhatóság az engedély kiadását meg is tagadhatja. A kereskedelemügyi miniszter mielőtt ezen nagyfontosságú rendeletét kiadná, természetesen kikéri az érdekeltségek véleményét is. Az egész bor- és sörpiac nagy érdeklődéssel tekint ezen nagykihatású rendelkezés elé. Gyenge forgalom az országos vásáron A Július 5 és 6-án megtartott országos vásár nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A vásár forgalma lényegesen alatta maradt a szokottnak, aminek oka nagyrészben az elterjedt és a környéken még mindig meglevő száj és körömfájásnak és a nagy munkaidőnek tulajdonítható. A vásárról elmaradtak a bakonyi községek, így Bakonykoppány, Szűcs, Fenyőfő és ezeken túl fekvő községek, elmaradtak a sopronmegyei vevők is. Felhajtottak 919 szarvasmarhát, 754 lovat és 1386 sertést. Ebből eladtak 330 szarvasmarhát, 167 lovat és 667 sertést. A kereslet általában tartózkodó vol?. Az árak csökkentek, egyedül a jármasökör és borjastehén tartotta meg az árát. Sertéseknél főként a malacokat keresték, hizott sertés nem is került piacra. A felhajtott sertésállományt főként malacok tették ki. Külföldi vásárlás nem történt, a vásárlások a helyi szükségletet elégítették ki. Belföldre elszállítottak 2 vagon marhát. A belső vásár egyáltalában semmit sem ért, észre sem lehetett venni, hogy vásár van, egy heti vásár nagyobb forgalmat jelent. Gabona közraktár létesül Pápán Városunk agilis polgármesterének régi terve, hogy Pápán gabona közraktár létesüljön, ennek érdekében már több lépést is tett, tárgyalt több céggel a közraktár felállítása érdekében, azonban fáradozásai eddig nem sok eredményre vezettek. A tárgyalások sikertelensége sem vette el polgármesterünk kedvét, hanem tovább kereste a lehetőségeket, ezen fontos intézmény megvalósítása érdekében. A legutóbbi napok tárgyalásai végre meghozták a kivánt eredményt, ugyanis az Országos Központi Hitelszövetkezet hajlandónak nyilatkozott, hogy Pápán a közraktárt felállítja. Remélhető tehát, hogy ezzel a város [ rövidesen egy újabb ás a gazdasági életre nagy kihatással levő intézménynyel szaporodik, amely intézmény nagyban elősegíti a város lakossága gazdasági helyzetének is a jobbrafordulását. Ezzel kapcsolatban érdeklődtüuk, hogy a város vezetősége hol is kívánná a közraktárt elhelyezni, mire ; megtudtuk, hogy a kiszemelt hely a | Kálvária-temető mellett fekvő rét. Ez I a hely látszik a legalkalmasabbnak, mert a vasúthoz közel fekszik és vasúti sinpár is vezet keresztül a réten, ami pedig előfeltétele az ilyen intézménynek. Életbelép a szőlőmárkázás Egy ország gazdagságát nem területének nagyságáról, sem lakói túlsűrflségéből, hanem abból lehet a legbiztosabban megállapítani, hogy mekkora az évi ki- és bevitele. Azok az államok anyagilag a legjobban állók, melyeknél a kivitel jóval felülmúlja a behozatalt. Ha a különböző államok ki- és behozatalai közötti arányt vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy hazánk* kivitele jóval kevesebb más államok kivitelénél. Mi külföldre búzát, árpát, rozsot, kukoricát szállítunk nagyobb mennyiségben szőlőt, barackot, szilvát, körtét, cseresznyét, hagymát, paprikát aránylag kevesebbet, pedig az előbb felsorolt nem a gabonaneműek közé tartozó terményeink jóságra minden más állam terményeivel felveszik a versenyt. Nagyon fontos, hogyha mi külföldre terményt szállítunk az minőségileg a legkifogásíalanabb legyen. Mert ha silány, rossz minőségű terményeket exportálunk, azt érjük el vele, hogy a külföld a jövőben nem vásárol tőlünk, ami pedig elsősorban az ország túlnyomó többségét alkótó gazdáinkat tenné tönkre. A külföldre szállított termények minőségének minden hamisítástól való megóvását szolgálja a különféle termények márkázása, ami alatt azt értjük, hogy a legszebb s legjobb gyümölcspéldányokat kiválogatjuk s azokat címkével ellátjuk és ízlésesen csomagolva küldjük eí rendeltetési helyeikre. Még e hó folyamán megjelenik a földmívelésügyi miniszter rendelete a szőiőmárkázásról, aminek igen nagy jelentősége lesz a magyar szőlőkivitei fejlődésére. Az exportra alkalmas szőlőket gondosan kiválogatják s állami árujeggyel ellátott csomagolásban fogják külföldre szállítani. A jövőben a rendelet szerint a csaszla-szőlő kivitele megfog szűnni. A szőlőmárkázást az idei kiviteli idényben már alkalmazni fogják s remélem, hogy nemsokára elérjük azt, hogy semmiféle terményünk márkázás nélkül nem hagyhatja eí az ország területét. A márkázáson kívül még nagyon fontos volna, ha az ország egyes vidékein azon versenyeznének, hogy melyik tud jobb és szebb terményt