Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-07-03 / 27. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDÉI VIS1RNIP. Szerkesztőség: Laptulajdonos Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 199. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. : a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: BR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill Aratás Egy év küzdelme, aggódása fejeződik be az aratás megkezdésével. A magyar róna ismét hangos lesz, az emberek ezrei tűnnek fel a földeken, hogy az áldott magyarfőid gyümölcsét beszedjék. Ünnepe ez az időszak a magyarságnak, mert egy év verejtékes munkája fejeződött be ezáltal és most láthatjuk meg, hogy mindazon reménységek, amiket a terméshez főztünk valóra váltak-e. Egy állam életében minden termelési tényező fontossággal bír és megáll az állam gépezete, ha valamely termelési tényező onnan kiesik. Hazánk gazdasági gépezete valahogy elüt egyéb államokétól, mert nálunk bármennyire is fontos tényező más termelési tényező, a fő hangsúly mégis a mezőgazdaságon van, annak helyzetétől függ a kereskedelem és ipar sorsa. Kettőzött fontossággal bír tehát nálunk a mezőgazdaság helyzete, mert ha itt visszaesés mutatkozik, ezt megérzi az egész gazdasági élet. Aratunk. A magyar föld most fizeti vissza mindazt az áldozatot, amit rája fordítottunk. Az egész magyarság aggódó lélekkel és Istenbe vetett bizalommal tekint az aratás elé, mert bizik a magyar földbe, amely sohasem csalta meg azt, aki vele szeretettel foglalkozott. Érhette ezt az országot bármiféle veszély és sorscsapás, a gazdasági összeomlások egymást érhették, egy biztos alap mindig volt, amiből a romokat újjáépíthettük, az elesetteket felemelíiettük és ez volt a magyar föld. Kettőzött fontossággal bír ma az aratás sikere, ma mikor a gazdasági életünk a legsivárabb képet mutatja. Az ipar és kereskedelem legválságosabb napjait éli, már-már az elcsüggedés és lemondás vett erőt a lelkeken s ezen szomorú kilátástalan helyzetben ismét nem volt hová tekintetünket fordítsuk, mint a földhöz, honnan már annyiszor biztatást kaptunk. Most is minden reménységünk a földbe van, mert egyedül alkalmas nehéz helyzetünkből való kisegítésre. Az előzetes terményjelentésekből kitünőleg a föld ez évben is valóra váltja álmainkat és bőséges áldásával alkalmassá tesz bennünket a további küzdelemre. Most azonban, hogy a magyar munka, az isten áldása és drága földünk valóra váltják reményeinket, ránk hárul a feladat, hogy ez az áldás a magyarság és főként a mezőgazdaság helyzetének javítására is szoruljon. Hiába ontja a föld áldásait, ha ezt mi nem tudjuk megfelelően hasznosítani. A föld valóra váltotta reményeinket, a további feladat ránk hárui, amiben eggyé kell forrni az egész magyarságnak. Félre kell tenni minden egyebet, csak egy lebegjen szemünk előtt a föld gyümölcsének elhelyezése, mert ha ez meg lesz oldva, akkor újabb erőt kapunk a további nehézségek legyőzéséhez. R fodrászipari mestervizsgálatra előkészítő' tanfolyam záróvizsgálata F. év junius hó 26-án, vasárnap este 6 órai kezdettel tartotta meg a fodrászipari mestervizsgálatra előkészítő tanfolyam záróvizsgáiatát. Vitéz Karcsay Béla ny. ezredes üdvözölte a megjelenteket s beszédében rámutatott arra, hogy a női fodrászipar állandóan napról-napra fejlődik s hangsúlyozna hogy a női fodrásznak művésznek is kell lennie, mert a nem jó ízléssel elkészített frizura a legszebb arcú nőt is elcsúfítja. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után Jamnitzky Nándor az [ ipartestület jegyzője mondott köszönetet vitéz Karcsay Béla beszédéért s rámutatott a női fodrászipar nehézségeire s végül elismerését fejezte ki Török Józsefnek és Hampel Dezsőnek a tanfolyam sikere érdekében kifejtett munkásságukért. Jászherényi László felszólalása után p tanfolyam záróvizsgálata véget ért, amelyen az ipartestület és a fodrászszakosztály több elől járósági fagja is jelen volt. A városi nőipariskola rajz- és kézimunkakiállításának megnyitása A nőipariskola rajz és kézimunka kiállítását, f. hó 26-án, vasárnap 12 órakor nyitotta meg. Bodolay Jenő igazgató üdvözlő szavai után Hamuth János polgármester a tanári kar, a növendékek és nagyszámú érdeklődő jelenlétében s elismeréssel adózott az Intézet tanári karának fontos és eredményes munkájáért s az Iparügyi Minisztérium kiküldőtjének, György Ede tanügyi főtanácsos üdvözlése után a kiállítást megnyitotta. Ezután György Ede miniszteri kiküldött megköszönte az üdvözlő szavakat s rámutatott a női ipariskola szükségességére, s köszönetet mondott a polgármesternek az iskola anyagi támogatásáért. Az iskola, s annak munkásságát feltüntető kiállítás megérdemli a város és a közönség anyagi segítségét. Kívánatos, hogy a kiállítást minél többen tekintsék meg, mert szebbnél szebb rajzokban, csipkékben báli ruhákban, kabátokban, diszvánkosokban, ingekben s zsebkendőkben gyönyörködhetünk ott. Különösen a hadirokkantak részére készített művészi zászló kötötte le a nézők figyelmét. A zászló és különféle ruhanemüek díszítései majdnem mind magyaros motívumuak. Az ingeknél különösen lehetett látni, hogy ! mennyivel szebb és jobb a kézimunka alkotása, mint a gyári tömeg áru. Az Intézet tanári kara különösen nagy godot fordít az izlés nemesítésére. Ábrákon volt szemléltetve, hogy a különféle színű alsó ruhákkoz milyen szinü felső ruha való. Az elmúlt hetekben Székesfehérváron megtartott tan- és iparügyi kiállításon az Intézet növendékeinek preciz munkái úgy a szakemberek, mint a közönség elismerését érdemelték ki. A jutalmak kiosztása és a dicséretben részesítettek neveinek felolvasása után, amelyeket Bodolay Jenő igazgató végzett el, a kiállítás megnyitásának ünnepélye véget ért, a kiállítás pedig f. hó 29-ig lesz nyitva délelőtt 10— l-ig és délután 3—7 óráig. Tábori riport. .. A bencések cs. csapata az idén is rendezett egy nagyszabású cserkésztábort amelynek keretében hazánk legvadregényesebb táját a Bükköt keresték fel. Már az indulás előtt nagy sürgés-forgás volt. Az egész városban cserkészfiúk poroszkáltak. Hátizsákok alatt roskadozó „emberkék" döcögtek a vasút felé. A rakodás nagy gyorsasággal megtörtént. A vonat élesen fütyült, a vörös sapkás tiszt a pályára lépett s a búcsúzkodások hirtelen befejeződtek. Csupa könny árasztotta a szegény pályaudvart, melyet a nevető nap forró sugárral árasztott el. A dübörgő vagonokban a fiúk lassan elfeküdtek, egyesek aludtak, vagy legalább is imitálták az alvást, mások énekeltek s közben az unalmas perceket egy kis „hazaival édesítették." Már sötét volt amikor a fővárosba értünk, ahol mindenki meglátogatta ismerőseit. A kivilágított Pest oly hatással volt, hogy éjfél után, amikor a vonat dübörögve tovaszáguldott, nem győztek ásítozni, mert a hosszan tartó alvás tökéletes ember számára lehetetlen volt. Tíz perces alvás rekord teljesítmény volt, amelyet a csomagtartóban tizenhét percre javítottak. Reggel az ébresztés nem volt nagy probléma, mivel mindenki a sík tájat szemlélte úgy, hogy az egyik őrsvezetőnk nagy buzgóságában a cukorborsót lucernának, (átkeresztelve csalamádának), a „másik" pedig egy szép kis kendermagos tyúkot túzoknak nézett. Nagy megrázkódtatások után megé keztünk szarvaskőre, ahol a kipakoiás világrekordját 4'-ről 35.3"-re javítottuk. Újabb döcögés után néhány röpke óra múlva lerakodtunk a három km. távolságban levő táborhelyre. A vidék oly szép, hogy az emberi szó ki nem fejezheti, s ezért mi sem próbálkozunk ily haszontalanul tovább fecsegni erről; csak annyit említünk meg, hogy a napi muzsikát kedves madaraink szolgáltatják, míg a világítást a kis Szentjános bogarak eszközlík nagy szívességgel. Egy kis kerek réten van a táborunk a Vaskapu mellett a Holdvilág völgyben. A kis Eger patak csörgedez a réten kanyarogva, amely sajnos kisebb mint a Tapolca. A cserkészek pompás kedvvel lubickolnak a maguk gyártotta fürdőhelyen. A talpunkat mindenhol eléri, de némely