Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-06-12 / 24. szám

Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 199. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a P apai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiiiméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. ISMÉT egy iskolai év közeledik a befejezéshez. Egyes gondok megszűnnek, hogy új, talán nagyobb gondoknak adjanak helyet. A szülőknek a mai nehéz megélhetési gondjai mellett a legsúlyosabb tehertétele gyermekeinknek taníttatása. Hogy ezen kötelezettségének meg tudjon felelni, vállalni kell a legteljesebb lemondás és nélkülözés súlyos terheit. Minden megpróbáltatást, nélkülözést szívesen vállal a szülői szeretet, csak megtalálja gyermekei jövőjében a megérdemelt jutalmat. Ma azonban ebben van a szülőnek legnagyobb gondja, ugyanis ha eleget tett gyermekével szembeni tanítási kötelezettségének és nagy áldozatok árán gyermekét oda juttatta, hogy neki diplomát juttatott, akkor előáll a mai kor legnehezebb problémája: az elhelyezkedés nehézsége, sőt majdnem teljes kilátástalansága. Nem elégséges ma tehát a szülő részéről az, hogy gyermekét kitaníttatja, óvja, gondozza, hanem mindezek után, mikor már abba a korba jut, hogy az élet fáradalmaitól megtört szülein segíteni volna köteles, a szülőnek újból csatasorba kell állani és a voltaknál sokkal nehezebb akadályokat leküzdeni. Most már nem elégséges a lemondás, a nélkülözés, hanem meg kell kezdődnie a kilincselésnek, a protekciók felhajszolásának, a könyörgéseknek és végnélküli kérvényezéseknek, hogy a diplomás ifjú munkaterületet kaphasson, hogy családot alapithasson és esetleg hozzátartozóiról gondoskodhasson. A napilapok hasábjai, az államférfiak és politikusok nyilatkozatai telve vannak az ifjúság nehéz problémáival. Szóval van ilyen probléma, sőt azt mondhatnánk, hogy lényegében minden baj kútforrása erre a kérdésre vezethető vissza. Az ifjúság elhelyezkedése, a nagyfokú munkanélküliség szüli az elégedetlenséget, ezen keresztül veszti el a hitét, hazafiasságát és a törvényekbe, az államrendbe helyezett bizalmát az ifjúság, amelynek példaadó fáklyaként kellene az élet viharaitól már megtépázottak sorai előtt haladni, beléjük új életet és reménységet önteni. Ezen keresztül veszítik el az idősek is minden bizalmukat és reménységüket. Ez a melegágya a meglevő államrendbe vetett bizalom megingásának, ez vezeti az ifjúságot és rajta keresztül sok idősét is a mellékutakra, honnan a kibontakozást várják. Ez táplálja a különféle szélsőségeket, amelyeknek legnagyobb erőssége a fiatalság problémájának kihangsulyozásában van. Ha rendet, az ország nyugodt és békés fejlődését, az ezeréves alkotmány fenntartását kívánjuk, akkor irányítsuk figyelmünket erre az egy kérdésre és igyekezzünk az ifjúság nehéz problémáját megoldani, mert ha ezt a kérdést valamiképen meg tudjuk oldani, akkor nemcsak a szülők válláról vesszük le a terheket, hanem hazánk békés fejlődését és felvirágozását is elősegítjük. —y —yA magyar Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda 1937. évi kimutatása szerint Argentínába 67, Braziliába 38, Kanadába 351, Chilébe 2, Kolunbiába 3, Mexikóba 5, Uruguayba 47, USA-ba 928, Venezuelába 4, San Salvadorba 1, Panamába 1, Santa Dominicaba 5, Afrikába 5, Ausztráliába 3, Palesztinába 18, összesen 1478 magyar vándorolt ki. Foglalkozás szerint a kivándoroltak a következőképpen oszlottak meg: 8 pap, 27 orvos, 2 mérnök, 8 műszerész, 6 tanító, 29 tisztviselő, 20 magánzó, 1 bányász, 12 borbély, 2 gumi, bőr, toll fogl., 15 élelmezési, 3 építő, 11 faipari, 4 fémipari, 192 földműves, 5 vasúti soffőr, 20 szerelő, 47 gyárimunkas, 40 kereskedő, 1 nyomdász, 59 ruházati, 2 iparművész, 4 kárpitos, 2 vegyész, 7 vendéglős, 7 vasmunkás, 8 főisk. hallgató, 11 ékszerész, 1 ügyvéd, és 328 háztartási alkalmazott. Vármegyék szerint a kivándorlók száma volt: Abaujból 56, AradCsanád—Torontálból 26, Baranyából 9, Bácsból 10, Békésből 14, Biharból 3, Borsod—Gömör és Kishontból 93, Csongrádból 1, Fejérből 15, Győr—Moson—Pozsonyból 11, Hajdúból 14, Hevesből 69, KomáromEsztergomból 6, Nógrád—Hontból 28, Pestből 27, Szabolcs—Ungból 251, Szatmár-Ugocsa-Beregből 62, Szolnokból 5, Somogyból 18, Sopronból 3, Tolnából 53, Vasból 26, Veszprémből 86, Zalából, 17, Zemplénből 109 A pápai mezőgazdasági szakiskolát végzett gazdák körének közgyűlése Pünkösd vasárnapján ünnepe volt városunk mezőgazdasági szakiskolájának. Az évekkel ezelőtt és a legutóbb végzett gazdák gyűltek össze ez alkalommal, hogy az ősi „Alma Mater" falai között emlékezzenek a régi szép időkre, hogy a mult szép emlékeiből új erőt gyűjtsenek a jövő gazdasági küzdelmeihez. Az ünnepség reggel 9 órakor szent mise hallgatásával kezdődött, majd az iskola tanári testülete, az „öreg gazdák" és a mezőgazdasági szakiskola jelenlegi tanulói a m. kir. honvéd huszár emlékműhöz vonult, ahol kegyelettel tette le koszorúját a hősi emlékműre, mialatt a tanulóifjúság diszmenettel tisztelgett a néma emlékműnek. A szép kegyeletes ünnepség után a mezőgazdasági szakiskolában ünnepélyes közgyűlés volt, melyet társas ebéd követett. A közgyűlés elhatározta, hogy évről évre Pünkösd első vasárnapján tartja meg összejövetelét. Koperniczky István igazgató javaslatára a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy az iskola hősi halottait márvány emlékmtáblán örökíti meg, melyet az iskola falán helyeznének el. Az iskola igazgatósága ezúton is felkéri azokat, akik tudnak oly hősi halottakról, akik a pápai m. kir. mezőgazgasági szakiskolát végezték el, hozzák az iskola igazgatóságának tudomására. Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a közgyűlés az igazgató azon javaslatát is, hogy az egyesület hivatalos lapja a „Gazdanevelés" mely minden tagnak tagdíja fejéban járni fog. A közgyűlést követő társas ebéd után sokáig együtt maradtak a részt vevők barátságos eszmecsere keretében megvitatva a fontosabb gazdasági kérdéseket. Egy régi könyv itatóspapirrá sárgult lapjait forgattam a minap. A könyv cime: „Közönséges törvényszéki polgári magyar törvény", tudós szerzője pedig Sziemenics Pál, a „Törvény Doktora, a Pozsonyi Akadémiában a Közönséges és Fenyitő Törvényszéki Polgári Magyar Törvénynek Királyi Tanítója, Tek. Pozsony Vármegyének TábJa Bírája", A négy kötetes mü több, mint száz évvel ezelőtt: 1823-ban jelent meg és korszakos jelentősége abban állott, hogy ez volt az első magyar nyelvű jogi szakkönyv, amely az akkor érvényben volt magyar jogot egész terjedelmében rendszerekbe foglalta és lehetővé tette a magyar jog megismerését az egész magyar nép számára, tehát azok számára is akik latinul nem tudtak. Mint a tudós szerző az előszóban maga mondja: azért fogott hozzá „a Haza Törvényének magyar nyelven való kidolgozásához, hogy anyanyelvünk terjesztésének segédeszközeit, mellyek közé a közéletre szükséges tudományokat esmértető könyvek főképen tartoznak szaporítsa". Száz éve még nem igen voltak könyvkiadó vállalatok és különösen nem olyanok, amelyek magyar nyelvű tudományos mű kiadására vállalkoztak volna. A szerző tehát kénytelen volt előbb előfizetőket gyűjteni kinyomatni szándékolt müvére és a mü bizony csak akkor kerühetett sajtó alá, amikor annak megjelenését kellő számú előfizető jelenkezése lehetővé tette. Szlemenics munkájának nagy jelentőségéi és kiválóságát bizonyítja, hogy müvére 243 előfizető jelenkezett, akiknek jegyzékét az akkori idők szokása szerint a szerző művében közzé is tette. Ez a szám a mult század elejei viszonyokhoz képest igen tekintélyesnek mondható. Az persze, hogy a 243 előfizetőnek majd nem a fele: 110 Bécsben lakott, ha nem is meglepő, de minden esetre jellemző azon időkbeli kulturviszonyainkra nézve. Az a tény, ellenben hogy a 243 előfizető között nem kevesebb mint tizenhét pápai nevét találjuk, eléggé jellemzi azt az igen jelentős és előkelő pozíciót, amelyet Pápa városa a mult század elején Magyarország életében — és pedig elsősorban kulturéletében — elfoglalt Kulturhistóriai szempontból érdemesnek tartjuk e helyen megörökíteni 9 magyar kivándorlás adatai