Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-01-16 / 3. szám

Pipa, 1938 január 16., vasárnap. ARA b 16 FiLlÉR. XXXV. évfolyam, 3. POLITIKAI HEflLJIP. - MEGJELENIK MINDEK VISfiRNAP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. feiefonszárn: 189. Kiadóhivatal: Cséky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptutajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kor. Felelős szerkesztő: ©R. KttQV QYŐBö* Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévfe 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb* miliméter a hirdetések között 4 fili., a szöveg között 5 fiM Ünnepek után Elmultak a várva-várt ünnepek, ismét visszaestünk a hétköznapok szürkeségébe. Itt vannak a lucskos, sáros s sötét esték. A villanylámpák reménytelenül erőlködnek. Az utcákon vigasztalan, ólmos csend fekszik. Sietve, kedvtelenül csetlik-botlik előre, akinek feltétlenül menni kell. Máskor is így volt az ünnepek után. Azonban az emberek behúzódtak a meleg szobába s ott vidám beszélgetés, borozgatás, kvaterkázás mellett várták, maid csak jobbra fordul az idő így volt ez régen, a békesség éveiben. Mostaniban már hiába néz be az ember az ablakokon. Egyre ritkábban látni az asztalok körül megelégedett, gondtalan arcokat. És évről-évre kevesebb lesz azoknak a száma, akik bizni tudnak abban, hogy az elmúltnál jobb lesz a mostani esztendő. Ki tudná megjósolni, hogy mit rejteget az 1938-as esztendő magyar és katolikus szempontból? Béke lesz-e, vagy háború ? Tovább vonszoljuk-e Trianon bilincseit, vagy beteljesül régi álmunk? Jut-e ebben az esztendőben minden magyar család asztalára kenyér, vagy tovább zuhanunk a nyomorúság lejtőjén? És ebben a magyar szentévben mi katolikusok rádöbbenünk-e történelmi hivatásunkra ? És ha ráeszmélünk, elszégyeljük-e magunkat, látván mostani helyzetünket? És ha elszégye.

1tük magunkat levonjuk-e véres ko molysággal, nem a szavak, hanem* te ttek komolyságával a dicső múltnak és a sivár jelennek a tanulságait? Lucskos, sáros s sötét esték. Ülök az Íróasztalomnál. Gondolkodom. Gondolataimban egyszercsak megjelenik előttem a most megnyílt magyar szentév kapuja. Nézem ezt a kaput s kezem ezt írja a kapura Katolikus Nagymagyarország! Lehet-e szebb programmot adni szentebb célt kitűzni ebben a ma gyar szentévben? Melyik hát a legsürgősebb feladat a katolikus Nagymagyarországért indított harcban? Menteni a népet minden áron, ez legyen a programmja mindenkinek nagyoknak és kicsinyeknek egyformán, akiknek a nemzet, vagy az Egyház életében bárminemű vezető helyük van, mert igen nagy a testi ?s lelki nyomorúság. A Quadragesimo Anno-ban a Szentatya kezünkbe adta a mai nyomorúságból kivezető új gazdasági rendszer irányelveit. Nem új gazdasági rendszert, mert hisz annak megteremtése nem az Egyház feladata, de megadta azokat az evangéliumi pilléreket, melyek nélkül igazságos, szociális gazdasági rendet felépíteni nem lehet. Krisztus és az ő helytartója kimondottan a szegény nép mellett áll, elitéli a kizsákmányolást, követeli a tisztességes megélhetést és atyai szeretettel figyeli a nép minden megmozdulását. Ne szünjünk meg ezt hirdetni! Hisz ellenfeleink valósággal beégették évtizedeken keresztül az alsóbb néprétegek lelkébe, hogy az Egyház a gazdagokat pártfogolja. A háború előtt végzetes hiba volt, hogy a magyar néppel és munkásosztállyal édeskeveset törődtek azok, akiknek törődniők kellett volna. A háború után, kiváltképpen az utolsó esztendőkben dicséretes munka indult meg, mind a nemzet, mind az Egyház vonalán. Egyenlőre azonban még nagyon szük körben gyűrűzik mind kettő. Pedig nemcsak a tömegeknek van szüksége a nemzet és az Egyház segítségére, de fordítva is: az Egyháznak és a nemzetnek is ugyanolyan szüksége van a tömegekre. Nehéz helyzetben van a nemzet. A megélhetésért, kenyérért s Nagymagyarországért folytatoit harcban fontos külföldi barátaink szimpátiájának megtartása, de legalább ugyanolyan fontos az is, hogy külföld egy a Nagymagyarországért minden áldozatra kész, lelkes magyar népet lásson. Nehéz helyzetben van a magyar katolicizmus. Fel akar jutni a régi magasságokba? Vissza akarja szerezni jogos helyét a magyar nap alatt ? Ez az út a tömegen keresztül vezet. Mert, ha öt millió hithű magyar zárt sorokba áll az Egyház mögött, nem lesz az országban olyan hatalmasság, aki mást merjen ak arni mint amit mi akarunk. Ha minden erőnket népünk anyagi és lelki bajainak a megszüntetésére fordítjuk s ha testvéri szívvel, segíteni kész szeretettel odaállunk a tömegek mellé, akkor nem álom, hanem valóság lesz: a katolikus Nagymagyarország! (—nyl ) Nem kell házadót fizetni; ha a lakó nem fizet Régi panasza már a háztulajdonosoknak, hogy sok lakó otthagyja a lakást anélkül, hogy házbérüket megfizetnék s az adói ebben az esetben is kénytelenek megfizemi. Ha megkérvényezik is az adó elengedését, akkor sem kapnak semmi engedményt. Az elment lakón sem tudnak semmit behajtani, mert az a legtöbb esetben oly szegény, hogy nem rendelkezik olyan ingósággal, amely a törvények szerint lefoglalható lenne. Most jelent meg a pénzügyminiszter azon rendelete, ameiyik közli a háztulajdonosokkal, hogy azon esetben, ha lakbérüket a lakók nem fizetik és ezt a háztulajdonos jelenti, • s egyben kérelmezi az adó eltörlését, úgy a lakbért minden esetben kötelesek törölni. Az adótörlést a lakó elköltözése utáni 15 napon belül kell bejelenteni, mert ellenkező esetben a kérelmet nem veszik figyelembe. Kevés az építkezés Pápán A város fejlődésének egyik legjobb fokmérője az építkezés, ami sajnos nagyon szomorúan áli városunkban. A város műszaki hivatalától nyert adatok szerint összesen 49 lakóház épült az elmúlt évben Pápán. Ebből 1 kétemeletes, 1 egyemeletes, 6 földszintes villa és 41 kisebb lakóház. Épült ezenkívül egy iskola a Kertvárosban, továbbá a repülőtér, 4 raktár- és szárnyépület, 1 növényház és az utcán látható két óraállvány. Ugyanilyen szomorú képet mutatnak a tatarozásokról, lakásbővítésekről kapott adatok. Összesen kiadott a város 144 építkezési engedélyt, ebből lakásbővítés, illetve toldaléképítkezés volt 46, kisebb átalakítás (ajtó, ablak kicserélés) 15, üzletátalakítás 2, portál építés 6, konyha, mosókonyha építés 8, tetőszerkezet kicserélés és kéményépítkezés 15, j fal, kerítés építkezés 29, a többi apróbb építkezés volt. Kívánatos volna, ha ezen év fellendülést hozna e tekintetben is s ezzel az iparosság helyzetének javulása is bekövetkezne. Gazdasági és etikai reformokat A Pápa és Vidéke és ezen pár sor írója gyakran hirdették, hogv a magyar földbírtokmegoszlás aránytalan, hogy az ipari munkások bére a létminimumon alui van, hogy egyes iparágakban túshosszú a munkaidő., hogv adőzisi rendszerünk antiszociális, hogv a dolgozók nagyrás?e alacsony, sötét, nedves, födes, túlzsúfolt lakásokban kénytelen lakni, hogy a munkások ínségükre nincsenek biztosítva s nélkülözik az 1-2 hétig tertó évi fizetéses szabadságot, hogy a diplomások nagyrésze még mindig munkanélkül van, s hogy az előbb felsorolt súíyos bajokon segíteni kell gazdasági reformokkal. De a gazdasági reformok szükségén kívül hirdettük azt is, hogy a gazdasági reformok egyedül nem tudják a nép széles rétegeit a nyomortól kiszabadítani. Etikai reformokra is szükség van. Ha hazánk lakosainak egyrésze lemond a ruházkodás, bútorzat, és táplálkozás terén tapasztalható megdöbbentő fényűzésről s ha mindenki kivétel nélkül tartózkodni fog a kártyázástól, az alkoholtól és a mértéktelen doháyzástó! és a házassági háromszögektől, akkor nem sok idő múlva a gazdasági és etikai reformok segítségével megvalósul Széchenyi sóhaja, hogy „Magyarország nem volt, hanem lesz. Or -f. WAMWWWWWWAMWWWW Rendelet a esélyváltozások idejéről A kormány az 1935. évi második törvénycikkel újra szabályozta a cselédek szolgálati idejét. Az új rendelet értelmében a gazdasági cselédek szolgálati éve minden év március 31-én végződik, akár konvenciós, akár bentkosztos. Ha a gazda vagy a cseléd febr. l-ig nem jelenti ki, hogy március 31-én lejáró szerződését meghoszszabbítani nem akarja, akkor a szerződést további egy évvel kell meghosszabbítottnak tekinteni. A rendeletre nyomatékosan fel kell hivni úgy a gazdák, mint a cselédek figyelmét, mivel a rendelet még nem ment át egészen a köztudatba és hogy az esetleges perektől megóvják úgy a gazdákat, mint a cselédeket.