Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-01-10 / 2. szám

•••BHnnnmnn&flUBnHH POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEK VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. LapMajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: »R. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévr. 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill 9z árrombolás Irta: Szeghalmi László dr. Az utóbbi évek kézművesipari és kisipari problémái közül egy sem birt olyan jelentőséggel, mint az árrombolás kérdése. A megfogyatkozott munkaalkalmak, az áralakulásra kiható kereslet és kínálat örök törvényeinek megfelelően az árak kezdettek leszállani. Ez az árleszállás azonban a kézmüvesiparosság körében káros visszhangot keltett, mert a kézművesiparosság jelentékeny része túllépve a normális árleszállás határait, saját gazdasági megsemmisülését sem véve figyelembe, oly árakon vállalt munkát, mely árak már nem csak a gazdasági individum létét veszélyeztette, hanem az egész termelési rend gazdasági boldogulását és fejlődését kétségessé tette. Az árrornHölás veszélye nem egyedüli magyar jelenség. A defláció idejében, a gazdaságilag kimerült és elszegényedett országokban egyformán felütötte fejét. Németország és Ausztria szigorú intézkedéseket tettek az árrombolás leküzdésére. Németország ezen a téren egészen a személyes szabadság elvonásáig ment. A Harmadik Birodalom ugyanis végső esetben elzárással bünteti azokat az iparűzőket, akik tudva, áron alul vállalnak munkát. Az árrombólás elleni védekezés főleg abból indult ki, hogy az irreális ároni munkavállalás nem számol az iparűzőt terhelő kiadásokkal (regie), sőt igen gyakori esetben még a felhasználandó nyersanyag árát sem veszi figyelembe. Az ilyen munkavállalásokból hiányozván a komolyság és a realitás, természetes, hogy nem is zárulhat oly eredménnyel, amelyből a munkavállaló köz- és egyéb kötelezettségeinek megfelelhetne. Káros tevékenységével pedig elveszi a munkaalkalmat azok elől, akik reális ajánlatukkal köz- és egyéb kötelezettségeiknek pontosan eleget tudnának tenni. Az ipari érdekképviseletek állandó kérelmére, kormányzatunk programjába vette az árrombolás kérdés megoldását. A közszállítási Szabályzat már felveti az irreális ár fogalmát és felhívja a munkát kiíró hatóságokat, hogy a munkák vállalatba adásánál az ajánlattevők árainak realitására legyenek figyelemmel. A Közszállítási Szabályzat, valamint a flnyakönyvi statisztikai adatok az 1936. évről Születtek: az 1936. évben összesen 441-en. Helybeli: 402, vidéki: 39, Hitfeieke2et szerint: rk. 323, ref. 49, ev. 34, izr. 35. Nemek szerint: fiú 206, leány 235. Élve született: 421, halva 20. Származás szerint: törvényes 388, törvénytelen 53. Ikerszülés 5. (Az irgalmasrendi kórházban 87-en születtek). Meghaltak: 330-an. Helybeli; 294, vidéki: 36, Hitfelekeiet szerint: rk. 226, fef. 38. ev. 41, izr. 25. Egy éven aluli: 57, hét éven aluli: 15, hét éven felüli: 258. Heveny fertőző betegségben : 3, idütt fertőző betegségben : 22 Erőszakos halál: 15. (Az irgalmasrendi kórházban 74-en haltak el). Házasságot kötött: 158 pár. Hitfelekezet szerint: mindkét fél rk. 86, ref. 7, ev. 5, izr. 23. Vegyes házasság : 37. (Ebből a születendő gyermekek vallására nézve 26 esetben jött létre megegyezés, még pedig a rk.-ok javára 12, a ref-ok javára 9, ev-ok javára 5 esetben). kari tisztesség védelmére szervezett ipartestületi szék azonban nem tudta beváltani azokat a reményeket, amelyeket az árrombolást leküzdeni óhajtó kézmüvesiparosság hozzájuk fűzött. Az időközben tovább terjedő árrombolás leküzdésére a Bornemisza Géza iparügyi miniszter által életrehívott új iparnovella a kereskedelmi és iparkamarák kebelében három tagú bizottságot állított fel, mely három tagú bizottság az ipartestület elöljárósága által eléterjesztett panaszokban dönt és az árrombolókra 100 pengőig terjedhdtő pénzbírságot szabhat ki. Nem kívánunk az új iparnovella ismertetett rendelkezéseinek gyakorlata elé vágni, de úgy gondoljuk, hogy a törvényhozó szelleme úgy töltené be igazi elhivatottságát, ha a kötelező irányárak rendszere is törvényesen biztosíttatna. A mai rendszertelen árkalkulációk mellett ugyanis rendkívül nehéz a munkavállalással kapcsolatos reális árat meghatározni, miután hiányzik az az irányár, amelyet a pályázat benyújtásánál, vagy munkavállalási ár megállapításánál az ajánlattevő figyelembe vehetne, illetve amely megkönnyítené az ajánlat elbírálójának munkáját. Tudatában vagyunk annak, hogy a gazdasági élet szabadságába való beavatkozás és merev irányárak felállítása egy gazdaságilag tarthatatlan állapothoz vezetne, éppen ezért arra kell törekednünk, hogy az irányárak a gazdasági élethez simulékonyak legyenek. Elgondolásunk szerint az egyes városok, községek, vagy járások területére szakmánként megállapítandó irányárakat oly bizottság állapítaná meg, amely bizottságban a termelők és a fogyasztók paritásos alapon foglalnának helyet, elnöke pedig a hatóság kinevezett képviselője lenne. Az irányárakat a bizottság az egyes szakmák helyi termelési viszonyainak és a közönség fogyasztó képességének figyelembevételével több kategóriában állapítaná meg., amely kategóriák irányárai az iparűző munkájának minőségével, üzletének helyével síb. lenne arányban. A bizottságok a megállapított irányárakat az idők folyamán előálló gazdasági eltolódásoknak megfelelően módosíthatják, illetve a megállapított irányárakat újból tárgyalás alá venni kötelesek, ha ily irányú kérelem az érdekelt termelők, vagy fogyasztók részéről felmerül. A kötelező irányárak bevezetése megkönnyítené az árajánlatok elbírálását végző hatósági közegek munkáját, reális árkalkulációra szoktatná a kézművesiparosságot, ami a fogyasztóközönség részéről a kézműves készítményei iránti bizalmat növelné, s végül hatályossá és eredményessé tenné az új iparnovellának az árrombolás leküzdésére irányuló intézkedéseit, mert csak az irányárak be nem tartóitól kellene a kamarai bizottságnak a kalkulációt bekérni és szakértőkkel átvizsgálni. Az árrombolás eredményes leküzdésére a kötelező irányárak felállítása a legeredményesebb út. A háború alatti és közvetlen utánni hatósági ármaximálás, az alkalmazottak szociális érdekeit szem előtt tartó minimális munkabérek megállapítása és számos egyéb, a közérdek kötelező parancsából fakadó kormányzati intézkedések azt igazolják, hogy a gazdasági élet minden törvényszerűségébe átmenetileg be lehet és be kell avatkozni akkor, ha azt egy társadalmi osztály léte és fennmaradása megkívánja, mert az állam adóalanyát képező individum boldogulása minden közgazdasági theóriánál és szabálynál többet jelent. Emelkedett az ipari munkások száma Az ipari termelés alakulását legpontosabban az összes iparokban foglalkoztatott munkások létszáma mutatja, amennyiben az ipar több munkást foglalkoztat, úgy a termelés is emelkedik. Már az elmúlt év folyamán bizonyos javulás volt észlelhető egyes iparágakban, ez a javulás az 1936. évben tartósnak bizonyult, sőt további javulás tapaszíalható. A Magyar Munkaadó Blokkhoz beéikezett jelentések szerint az öszszes iparágak 1935-ben 153.812 munkást alkalmaztak, 1936-ban pedig 167.235 öt, tehát 13 423 fővel többet. Ez százalékban kifejezve, majdnem 9 százalékos emelkedésnek felel meg. Ha ezen számhoz viszonyítjuk a termelés mennyiségét, úgy az ipari termelésnél ugyancsak 9—10 száza ékos emelkedéssel lehet számolni, ami örvendetes jelenség, j Az egyes iparágakat tekintve, az alkalmazott munkáslétszám emelkedése a legszembetűnőbb az építőiparban, hol 100 százalékos a gyarapodás. A textiliparban a munkáslétszám egy év alatt 50 ezerről 55 ezerre emelkedett, ami 10 százalékos javulásnak felel meg. Magyarországon a textil ipar foglalkoztat legtöbb munkást. A gyáriparban is 20 százalékos javulás mutatkozik. Kisebb jelentőségű változások íapasztathaíók a bőr-, nyomda-, üveg- és faiparban. A jegyzőképzés meghosszabbítása A belügyminiszter legutóbb kiadott közigazgatási tanfolyamokról szóló rendelete arról intézkedik, hogy a jegyzőképzés ideje egy félévvel meghosszabbodott, vagyis négy félévre emelkedett. A tanfolyam mostani hallgatói még három félévig tanulnak, de a februárban beiratkozó jegyzőgyakornokok már négy féléves tanfolyamon vesznek részt. Ezen új beiratkozóknak felvételi és orvosi vizsgát is kell tenniök. Ezenkívül a tananyag is bővül.