Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-03-07 / 10. szám

Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasébmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VIISARNflP Középút Ezt hallja az ember vallási dolgokban, kultúrában, gazdasági életben és politikában. A leghelyesebb út a középút, az a téves és kényelmes jelszó kezd az emberiségben úrrá lenni. Gyávaság és meghunyászkodás rejlik ezen jelszó mögött, ami sohasem hozza meg a kívánt eredményeket. A világban két áramlat küzd egymással a Krisztus- és Antikrisztus tana, vájjon lehet-e ezen két világáramlat között az arany középútat megtalálni. Nem. Mert csak egy igaz út van. Krisztus követése, aki erről az útról letér, az már rajta van az istentelenség, vallástalanság útján. Nagyon szeretnek a mai emberek a vallási közömbösséggel kérkedni és ezt egyes céljaik elérésénél a más vallásúak elctt útlevélként mutogatjuk. A bolsevizmus elterjedése és az istentagadás elismerése kiváló bizonyítékai a vallási közömbösség kihatásainak. Mennyi papi és egyébb életet, mennyi templomot, kultúrkincset lehetett volna megmenteni, ha az emberiség jórésze vallási tekintetben nem az arany középút kényelmes álláspontjára helyezkedik, hanem férfiasan ki mert volna állani vallása mellett és hitet tett volna Krisztus mellett. Amilyen káros kihatása volt az arany középút teóriával a vallási életben, épen olyan káros ezen elv követése a kultúrális és gazdasági életben. Határozott irányt kíván az élet egy művésztől, mert ha müveiben ilyen határozott irányt nem mutat, hanem mindazokat az irányokat követni akarja, amiket elődei, vagy kortársai mutattak, akkor már eltűnik a művészet és maga az alkotó is. A gazdasági élet sem engedi meg az arany középút követését, hanem határozott irányt követel. Bármennyire akarna valamely gazdasági téren működő egyén valamely kereskedelmi, vagy egyéb gazdasági problémát a saját és mások érdekeinek teljes és hiányialan figyelembevételével megoldani, abból csak folytonos , elégedetlenség származhatik. A gazdasági élet vezérelv az önérdek elsősorbani kielégítése és amennyiben ez már ki van elégítve, úgy jöhet csak számításba a mások, vagy a köz érdeke. Középút itt nincsen, hanem határozott célkitűzés és határozott keresztülviteli szándék, aki nem azt az útat követi, azt az élet elsodorja és határozatlanságának lesz áldozata. Ugyanez áll a politikában és sohasem lehet jó politikus az, aki minden párt elveit helyesnek tartja, azt mind követni akarja. Minden párt programjában lehet valami jó és követni való, ennek ellenére mégsem lehet minden politikai alakulatot követni. Határozott irány kell itt is kiválasztani azt amelyik egyéni lelkiismeretüek szerint legjobbnak tartunk Istenünk, hazánk és ember társaink szempontjából. A politikai arany középutasok Isten és Haza és Ember fogalmáról elfeledkeznek, náluk előtérbe lép az önzés, saját egyéni érdekeiknek szolgálata. Akit pedig ez a gondolat ural az politikai kalandor. A politika is határozott irányt követel, határozott irányt abban is, hogy a politika vallási tekintetben is eleget tegyen kötelezettségeinek. Hiába szegődik egy képviselő valamely helyesnek vélt politikai irányzat képviselőjévé, ha emellett minden körülmények között vallási törvényeit nem követi, akkor Istenének árulója. A jó politikus, pártjának minden megmozdulásánál elsősorban azt vizsgálja, hogy ez megfelel-e vallási érzületének, ha nem, akkor legyen bátor neki ellentmondani. Gerinces és határozott férfiakra van szükség, kik nem a kényelmességet, megalkuvást keresik, hanem kik kitűzött céljaik mellett minden körülmények között kitartanak. Az Ipartestület közgyűlése A pápai Ipartestület február 28-án tartotta a Levente-Otthonban évi rendes közgyűlését, melyen több mint kétszáz iparos jelent meg. A közgyűlést Hajnőczky Ferenc elnök a Hiszekeggyel nyitotta meg, üdvözölte a Kamara képviseletében megjelent Marschal Béla kamarai alelnököt és a megjelenteket. Megnyitóbeszédében vázolta azon fontosabb eseményeket, törvényes intézkedéseket, amelyek az iparosság életére kihatással voltak. Az elnöki megnyitó után Marschal Béla kamarai alelnök a Kamara nevében üdvözölte a közgyűlést, majd beszédében a tisztességtelen verseny káros hatásait ismertette. A közgyűlés mind az elnöki megnyitót, mind Marschal Béla tanulságos fejtegetéseit zajos tapssal jutalmazta. A jegyzőkönyv felolvasása után Jamniczky Nándor jegyző terjedelmes jelentésben számolt be az Ipartestület mult évi működéséről, ismertette a főbb iparosvonatkozásu új törvényeket. Nánik Pál számvizsgáló részletesen és élvezetes formában az Ipartestület zárszámadását, Böröczky Lajos alelnök pedig az 1937. évi költségvetéselőirányzatot ismertette, majd dr. Hermann László iparhatósági biztos az új kamarai alelnököt üdvözölte. Az összes jelentések ismertetése után a közgyűlés kisorsolás folytán megüresedett 10 elöljárósági rendes és 10 póttagot választott, majd megválasztotta az ipartestületi szék és munkaügyi bizottság tagjait. Az öszszes választások egyhangúan, közfelkiáltással történtek. Elöljárósági rendes tagok lettek : Buchsbaum Lajos, Pados Ferenc, Görög Imre, Hoffer Károly, Korcsmáros József, Stern Pál, Szabó István I., Szalai István, Toch Henrik, Török Jenő; póttagok : Zotter Alajos, Dienstmann István, Bányász Lajos, Biró Lajos, Czifrik András, Dómján Imre, Jászberényi László, Ovády Zoltán, Czirfusz István, Hábly Jenő. Számvizsgálók: Bősze Jenő, Nánik Pál, Schmiedl Gyula. Ipartestületi Szék: Elnök; Karcsay Bela, alelnök; Kunt János; rendes tagok: dr. Kis Gábor, Csapó Antal, Fa László, Nóvák István; póttagok: Nagy József, Lampért Ferenc, Bősze Jenő Boros Károly. Munkaügyi Bizottság: elnök: Korcs* máros József; rendes tagok: Drach Márton, Hegedűs Zoltán, Kerekes János, Szalai István; póttagok: Süpek Pál, Biró József, Csollány Antal, Balogh Lajos. R Pápai Takarékpénztár közgyűlése Vasárnap, február 28-án tartotta a Pápai Takarékpénztár 74-ik rendes közgyűlését az intézet dísztermében. A közgyűlésen a részvényesek nagy számmal jelentek meg. Karlowitz Adolf kormányfőtanácsos, elnök közgyűlési megnyitójában vázolta a mai gazdasági helyzetet, mely a javulás útján van, annak dacára, hogy exportunkat illetőleg a külföldi valuta leértékelések miatt a deviza-valuta felárrendszert kellett bevezetni, mely rendszerrel fönntarthattuk kivitelünket és megőriztük a pengő belső vásárló erejét. Dr. Molnár Imre ügyész-titkár elismerte a mérleg és eredményszámlát, az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentését és kérte a felmentvény megadását. A közgyűlés az előterjesztéseket magáévá tette és a felmentést megadta. Az előterjesztett mérleg és eredményszámla szerint az intézet 1936. évi nyeresége a nyugdíjalapra és értékcsökkenési tartalékra fordított 28.044 P 33 filléren felül 55,153*57 P, melyből 9832 18 pengőnek a tartalékra, részvényeként 3 pengővel 12.000 pengőnek osztalékra, a nyereség többi részének kétes követelések tartalékára, jutalékokra stb. és a jövő évi átvitelre leendő fordítását a közgyűlés elhatározta. Az igazgatósági jelentésből kitünőleg az intézet vagyona az elmúlt év folyamán is gyarapodott és túlhaladja az 1 millió pengőt. Az előterjesztett mérleg és eredményszámla elfogadása után dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester Pápa megyei város közönsége és a részvényesek nevében emelkedett szólásra kiemelve az intézet közhasznú tevékenységét, vázo ta a mai súlyos helyzetet, ami a pénzintézetekre ránehezedik és elismerését fejezte ki, hogy az intézet a nehéz viszonyok között is méltónak bizonyult az iránta megnyilvánuló bizalomra, miért is javasolja, hogy a közgyűlés mind az igazgatóságnak, mind a tisztviselői karnak mondjon köszönetet. Az indítványt a közgyűlés egyhangúan magáévá tette. E* után következett 19 igazgatótanács tag 1 évi időtartamra történő választása Uj tagként került be dr. Rédey Tibor ügyvéd.