Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-02-14 / 7. szám

P0L1T! KHI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Cséky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fül., a szöveg között 5 fill Keresztény űnio lehetőségének gyönyörű gondolatát vetette fel Bangha Béla a Magyar Szemle folyóirat hasábjain. Minden igaz keresztény szivet megdobogtat a magyar keresztény egység gondolata. De jó lenne ! Micsoda erőt jelentene a felforgató eszmék ellen. Millió és millió keresztény testvér összeölelkezéséből újjászületnék az egész világ. Az egymás ellen elfecsérelt mérhetetlen energiák mindmind a társadalom szociális jólétének üdvös munkáját szolgálhatnák a felebaráti szeretet alapján. Az irigység és féltékenység helyett a testvéri összefogás egymástámogatásából megdönthetetlen védőbástya meredeznék minden romboló eszmével szemben, s a bástyán belül Krisztus szerint élő, Krisztus áldásától -boldog testvéri társadalom fejlődhetnék a jólét legmagasabb és legkiterjedtebb fokára. Mennyit nyernének az államok is ezzel! Hisz az igazi kereszténység csak erősíti az államot. Már Silvió Antoniano bíboros megmondta l „Minél inkább megegyezik a világi hatalom a lelkivel, s azt segíti és előmozdítja, annál biztosabb az állam fennmaradása." A keresztények uniója csak a mélyebb lelkiségen, a Krisztushoz közelebb élésen alapulhat. Ha pedig épen ez alapon bekövetkeznék, csodálatosan éreztetné építő, szilárdító hatását az állammal is. Az egység alapja Krisztus és a Krisztushoz mentől közelebb jutás az unió eszköze. Krisztus tanításának követéséből pedig élet fakad és erő árad. Azoknak, akik a csakis lelki elmélyülésből és vallásosabb életből fakadható keresztény egységtől talán féltenék az államot, annak vitalitását, Szent Ágostonnal ezt mondhatjuk: „mutassanak nekünk egy olyan sereget, mint amilyennek 5nsztus tanítása szerint kell lennie a katonának, mutassanak nekünk olyan alattvalókat, olyan férjeket, olyan házastársakat, olyan szülőket, olyan gyermekeket, olyan gazdákat, olyan szolgákat, olyan királyokat, olyan bírákat, végül olyan adófizetőket és végrehajtókat, amilyenekké a keresztény hit nevel és merészeljék még azután is az állam ellenségének nevezni." Ebben az idézetben azonban benne van az is, hogy a keresztény hitet igazán kell Csökkent az építkezés Pápán A gazdasági helyzet javulásának vagy romlásának leghűebb képét nyújtja egy-egy város területén volt építkezés. Az építőipar adja lényegében a leg öbb iparnak, a kereskedelem legnagyobb részének a megélhetését és aránylag elég tekinté'yes számú munkást is foglalkoztat. Pápa városában, mint magunk is láttuk, az építkezés már évek óta szünete!, egyik évben sem történt ténylegesen számbavehető építkezés, ami az építőipar majdnem teljes csődjéhez vezetett. Már az 1935. év nagyon szomorú képet mutatott, mégis az ez év építkezéseit összehasonlítva az 1936. évben történt építkezésekkel, további csökkenés állapítható meg. Az 1935. évben 52 önálló lakóház építésére kértek engedélyt, ami az 1936. évke n 40 re csökkent, tehát 12 vei kevesebb. Ebből egyszobás lakóház 19, kétszobás 14, háromszobás 6 és négyszobás 1, emeletes ház építése nem történt. Nagyobb toldalék építkezés, vagy önálló gazdasági épület (szin, pajta, mosókonyha, istálló stb.) építésére 32 esetben kértek engedélyt az 1835. évi 37-el szemben. Nagy voít a csökkenés az átalakítási és tatarozási munkálatoknál is, mert mig az 1935. évben 46 nagyobb, 46 kisebb tatarozási, illetve átalakítási munkára kértek és kaptak engedélyt, addig az elmúlt évben ezek a munkálatok 32 nagyobb, 29 kisebb munkára csökkent. Csatorna építése két esetben történt a megelőző évi néggyel szemben. Ugyanez a helyzet a középítkezéseknél is, ugyanis az 1935. évben 29 különféle kisebb-nagyobb középitkezés történt, addig az 1936. évben csupán 1. Megszívlelendők ezek a számok és az illetékesek figyelmébe ajánlandók, mert akármilyen nehéz is a helyzet, itt tenni kell valamit, 1gy nem lehet ezt hagyni, az iparos és munkás dolgozni, a kereskedő pedig eladni akar. élni, mert csak ez képesít erre a szentágostoni bátor kiállásra. A keresztény unió kimondhatatlanul üdvös volna. Gondolatával lehet, és kell is foglalkozni mindenirányú nagy javai miatt is. De lehetőségének első és legfőbb kriiéruma az összes keresztény felekezetekben az egyéneknek és az egyének tömegeinek egyre krisztusibb élete. Ez hozza majd közelebb a lelkeket. Ez tudja majd kiölni egyre több egyénből, s fokozatosan az egyének öszszességéből a gyűlölet, a torzsalkodás, hatalmi féltékenység elválasztó nagyon is emberi gyarlóságait, s ez tudja egyre jobban ráeszméltetni a kereszténységet a közös kincsekre, a lelkeket összekapcsoló örök értékekre. A külső veszély, pl. bolsevizmus, vagy más modern pogányság, nem lesz elég kapocs az egységre. Ez csak látszat szerint hozná össze a keresztényeket, s mindegyik félen akadnának árulók. Az egységnek egyedüli szilárd alapja a közös Krisztushoz való mentől közelebbjutás lehet csak. A kereszténység külömböző nagy táboraiban tehát először is a Krisztushoz •visszatérést keli hangsúlyozni, és a -tanítása szerinti gyakorlati életet. Akik állandóan együtt vannak Krisztus imádó szeretetében, akik közösek a mindennapi életben Krisztus tanításaiban, azok közt egyre több lesz a lelki kapocs, és egyre kevesebb erejű az emberi gyarlóságból fakadó elválasztó meg nem értés. Sajnos ettől még messze vagyunk, mert megkeresztelt ember van soksok millió, de igazi Krisztus szive szerinti keresztény ebből vájjon hány százalék? Az egész keresztény világ a nagyböjtbe lépett e napokban. Közös Krisztusunk érettünk elszenvedett áldozatának ünnepkörébe. Imádkozzunk naponkint az egységért, és munkálkodjunk is érte azáltal, hogy egyre jobban kialakítjük saját lelkünkben és a ránkbízottak lelkében közös Krisztusunkat és tanítását mindennapi életünk valóságos megvallásává tesszük. Ez az alap, amelyen az unió felépülhet s adja is az Isten, hogy épüljön! Dobrovich Ágoston Szaporodnak a kereskedelmi és polgári iskolák A háború utáni gazdasági élet mindjobban megérlelte a tudatot, hogy megfelelő előképzettség nélkül sem a kereskedő, sem az iparos helyét az életben megállni nem tudja. A nagyipar és a nagykereskedelem az öldöklő verseny folytán mindjobban felkészült a harcra, ellátta magát megfelelő diplomás szakemberekkel, könyvelőkkel és így sikeresebben vehette fel a kisiparral és kiskereskedelemmel szemben a harcot, amely foglalkozási ágak megfelelő előképzettséggel nem bírva, az üzleti versenyt sem bírták el. Mind nehezebb lelt az adózási rendszer is, ágy hogy kevés olyan kisember volt, aki ezen dzsungelben kiismerte volna magát és ez is nagy mértékben rontotta a kisemberek versenyképességét. Az illetékes szakkörök már régóta sajtó útján és szóval is hirdetik, hogy a kisipar és kiskereskedelemnek is ki kell emelkedni elmaradottságából. A mai világban nem elégséges, ha valaki iparát jól tudja, ha jó kereskedő. Több keíl, előismereteinek kell lenni, mert ezek nélkül nem versenyképes. A kisiparosnak tudnia kell a kereskede'mi törvény fontosabb rendelkezéseit, a kereskedelmi levelezést kell ismernie és annyira képeznie magát, hogy egy kalkulációt vagy egy adóbevallást ki tudjon állítani. Ezek nélkül kitartó és egészséges versenyt folytatni nem lehet. A kisiparosság és kiskereskedők úgy látszik, már legalább fővárosi viszonylatban is belátják a magasabb szellemi képesítés szükségességét és tapasztalható, hogy napról-napra többen küldik gyermekeiket középiskolákba, hol a mesterségükhöz szükséges szellemi ismereteket elsajátíthatják és csak azután mennek a gyakorlati ismereteket megszerezni. A főváros statisztikájából kitünőleg az elmúlt évben a polgári fiúiskolák és kereskedelmi iskolák hallgatóinak száma jelentősen emelkedett, mig más nem gyakorlati pályákra nevelő iskolák hallgatóinak száma csökkent. A polgári iskolákban 213-al, a felső kereskedelmikben 352-vel, az iparos'anonciskolákba 1039-el többen iratkoztak be, mint a mult évben.