Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-12-19 / 51. szám

POLITIKAI HETILAP. MEOIELENlü MINDEN VASARNAP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 189. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptutaj cíonos : a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: S>R. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill katolicizmus A politikai élet ezen válságos idejében sokan háborgó lelkiismeretüket azzal nyugtatják meg, hogy ők vallásellenes politikai és közéleti tevékenységük ellenére jó katolikusok, mert hisz eljárnak néha napján a templomba, talán imádkoznak is s ezzel eleget tettek vallásuk iránti kötelezettségüknek. A politikai és közéleti szereplés többre kötelez ennél, jóllehet erre is szükség van, mert templom és imádság nélkül senki sem mondhatja magát jó katolikusnak. Az ember katolikus mivolta ennél sokkal többre kötelez, különösen ma, mikor a katolicizmus elleni irányzatok annyira felütötték fejüket és mindenféle tetszetős külsőkben öltöznek, hogy ezzel elaltassák a kevéssé tisztánlátók felületes aggodalmait és egyházellenes tevékenységük szolgálatába állítsák. Ezt a jelenséget látjuk ma a közéletnek minden frontján. Felvetődnek hangzatos irányzatok, amelyek nemzeti és szocialista eszméket írnak zászlójukra, a háttérben pedig egyet akarnak, az egyházat letiporni, az embereket Istenüktől megfosztani, hogy majdan a hatalom birtokában új isteneket, bálványokat adjanak az emberiségnek. Ezen irányzatok ma még nem látják elérkezettnek az időt, hogy céljaikat nyiltan bevallják, mert úgy érzik, hogy ma még a könnyen hívők tömege, ha feleszmél, ellenük fordul és kilátástalanná teheti végső céljaik megvalósítását. De nem alusznak, tervszerűen dolgoznak tovább a hatalom megszerzése érdekében, hogy annak birtokában levessék a tetszetős külsőt és hatalmi szóval kényszerítsék az őt követőkre zavaros eszméiket. Ezen istentelenek táborában találhatunk ma tekintélyes katolikus politikusokat, közéleti férfiakat, sőt egyházi személyeket is, kik talán érvényesülési vágyból elhallgatják nyugtalan lelkiismeretüket a nemzeti és szociális jelszavak hangoztatásával, az időnkénti templom látogatással, imádsággal s ezzel elősegítik az egyház ellenségeinek eltipró törekvéseit. Mikor fognak ezek a törtetők, személyes bosszútól vezéreltek felébredni álmukból, mikor látják meg az elrettentő csupasz valóságot és mikor fogják politikai, közéleti tevékenységüket is a haza szolgálata mellett, a katolicizmus szolgálatába is beleállítani. Nem katolikus tevékenység az, ha valaki a katolikusságát hangoztatja, de ténykedéseivel az egyház ellenségeit támogatja, az ilyen politikai pártok, eszmék szolgálatában él, a közéleiben is ezek érvényesülését segíti elő. Az ilyen katolikus rosszabb a nyilt ellenségnél s az ilyent a katolikusságnak ki kell vetni magából, mert a katolicizmus a templombajárásnál többre is kötelez. —y —y. Sulyok Dezső interpellációja a Házban A parlament karácsonyi szünete előtti utolsó interpellációs napjának országos érdeklődést kiváltó eseménye volt dr. Sulyok Dezsőnek, a pápai választókerület képviselőjének interpellációja. Képviselőnk nagy hatást kiváltó interpellációjában, melyet az összkormányhoz intézett, szóvá tette azon hiiészleléseket, melyek szerint Albrecht főherceg akciót kiván indítani a magyaroknak Argentínába leendő kivándorlása érdekében. Sulyok Dezső megrázó szavakkal ecsetelte a kivándorlások által a nemzet jövőjére kiható katasztrófákat. Számszerű adatokkal és logikus érvekkel bizonyította, hogy a hazának minden polgárára szüksége van, egy magyari sem szabad elveszíteni, idézheti elő. A magyar föld akar és tud is kenyeret adni véreinknek, s ezért elitéi minden olyan tervet, amely véreinknek az anyaföldtől való elszakítását eredményezhetné. A parlament figyelmét mindvégig lekötő és hazafias aggodalmakkal telített felszólalást a Ház minden oldala zajos tetszésnyilvánítással jutalmazta. Az interpellációra Széli József belügyminiszter válaszolt és kijelentette, hogy a kormánynak nincsen tudomása Albrecht főherceg ilyen irányú akciójáról. Az interpelláló képviselő és a Ház a miniszter ezen megnyugtató ki elentését tudomásul vette. Dr Sulyok Dezső ezen beszédével ismét gyarapította parlamenti sikereit. mert ez a magyarság végpusztulását Hol épül fel m igazságügyi palota 7 Lapunk mindig tájékoztatta az olvasóközönségét az új járásbirósági épület kérdésének állásáról A város vezetősége több helyet hozott javaslatban, hol kívánatosnak tartaná az új bírósági épület létesítését, az igazságügyminisztérium azonban ezeket mind elvetette s csak a mostani Korona-épület helyét tartja alkalmasnak. Mint legutóbb közöltük, az igazságügyminiszter szakközege legutoljára az Árok és Major utcák közötti tervet vizsgálta felül s tette meg véleményes jelentését dr. Lázár Andor igazságügyminiszternek. Ezen jelentés alapján a napokban érkezett le a városhoz a miniszter határozata, amely szerint nem tarja alkalmasnak a bírósági épület céljaira az Árok és Major utcák között fekvő területet sem, hanem egyedül a Szénatéren levő Korona-épület helyét. A miniszteri leirathoz csatolt mérnöki szakvélemény szerint az Árok és Major utca közötti rész azért nem alkalmas hely bíróság részére, mert ezen utcák nagyon szűkek, a térré leendő kiképzés, a téren park létesítése, az utcáknak rendbehozatala, gyalogjáró készítése, s a szükséges házak megvásárlása több mint 100 ezer pengőt igényelne, ilyen többlet kiadást a minisztérium nem vállalhat, sőt a város közönsége sem terhelhető meg vele. Nem tarja alkalmasnak ezen területet azért sem, mert az ott elfolyó Cinca miatt a talajvíz igen magas s emiatt a szükséges alapépítményezés is megdrágítaná az építkezést. Kifogásolja még azt is a jelentés, hogy a bíróság itt nem kerülne megfelelő környezetbe, az ott levő épületek miatt. Ezek szerint, mint egyedüli megoldási lehetőséget a Korona épület helyét fogadja el a miniszter és itt, ha ehhez a városi képviselőtestület hozzájárul, a tavasszal meg is kezdené az építkezést. Ez esetben is kötelezi a várost, hogy a régi épületet lebontsa, az oda vezető utakat rendbehozza, a szénapiacot helyezze el onnan és az ott levő teret megfelelően parkosítsa. Az igazságügyminiszter ezen határozata után vetődött fel a gondolat, hogy a bíróság jelenlegi épületét is megfelelően hasznosítani kellene és ezzel kapcsolatban a Fő-utca utcaszabályozását is megoldani. Hamuth János polgármester emiatt tárgyalást kezdett a vármegyével, mint az épület tulajdonosával és ajánlatot tett, hogy a város az épület tulajdonjogának átengedése ellenében a régi épületet akként alakítaná át, hogy az épületet bevinné az utcaszabályozási vonalba, s ott a szomszédos két ház kijavításával helyet biztosítana a szolgabiróságnak, az ezenfelül szabadon maradó helyiségekből pedig üzleteket és lakásokat létesítene. A vármegye vezetősége elvben nem zárkózott el ezen megoldás elől. Ezen kérdések megoldása végeredményben a közgyűlésen fog eldőlni, hol igen nagy ellenzéke van a bírósági épületnek a külterületekre való kihelyezésének, amit magunk sem tartunk helyesnek, mert ha az igazságügy miniszter a kijelölt helyeket nem fogadja e!, még mindig lehetne más megoldást találni, amely szerint a bíróság bent maradna a város belterületén. Meghosszabbították a zene-zárórát A belügyminiszter rendeletileg korlátozta az egész ország területén az összes nyilvános helyeken a zenélés idejét. A rendelet értelmében n nyilvános étkező és szórakozó, továbbá egyesületi helyiségekben a zenélés zárórája az eddig volt 1 óvával szemben éjfél utáni 2 óra. Ha azonban a másodfokú rendőrhatóság a zenélés határidejét korábbi időpontba helyezi, úgy ez a rendelkezés az irányadó. Ha valahol a rendeleten megállapított időn túl akarnak zenélni, úgy az erre vonatkozó és ezután is hatályban maradó jogszabályok rendelkezései az irányadók. A helyhatósági szabályrendeletek ezirányu rendelkezéseit ezen rendelkezés nem érinti. A rendelet dec. 10-én lépet életbe.