Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-02-07 / 6. szám

Szerkesztőség: Horlhy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Cséky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY QYÖEGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill POLITIKII HETILAP. - MEGJELENI MINDÉI VISlRIIP. Kereszt Az ujabb kor divatja lett, hogy mindenféle társadalmi mozgalom, politikai megmozdulás cégéréül a Krisztus által megszentelt keresztet választják. Krisztus egyszerű fakeresztje volna hivatva eszerint a politikai pártoknak, társadalmi megmozdulásoknak többé-kevésbbé nemes, de legtöbb esetben egyéni és önző céljait a nemesség, szépség és önzetlenség patinájával bevonni. Ezeknek az akcióknak a következménye, hogy Krisztus keresztje a szivárvány minden színeiben pompázik, zöld, kék, piros és egyébb szinü lett az egyszerű barna fakereszt. De eltért egyszerű és szívünkbe zárt formájától is, mert ágait kiforgatják, kampósakká váltak az egyes ágak, a végeit nyilakkal, horgokkal és minden más cifraságokkal ékesítik. Miért van szükség a kereszt megreformálására, miért kell azt különféle szinüvé átfesteni ? Ezredéveken át jó volt a maga nemes egyszerűségében Krisztus egyszerű fakeresztje, amely szimbóluma volt Krisztus nagy áldozatának, amit az emberiségért hozott. Ehhez a barna fakereszthez járultak a világ milliói könnyeiket kiönteni, enyhülést szerezni és bajaikat letenni Krisztus lábaihoz és kérni a Megváltót, hogy adjon a könyörgőknek jobb sorsot, boldogságot és bűnbocsánatot. Az emberiség milliói évezredeken át meg is találták Krisztus egyszerű fakeresztjében azt, amit benne kerestek és így miért volt szükség a kereszt átfestésére, különféle formára való átalakítására. Nem egy leltári tárgy a kereszt, amit óvnunk kell a sötét enyészettől, amit szépítenünk, újítanunk kell, ez a világ kereszténységének soha el nem tűnő és meg nem szüntethető szent szimbóluma, ami a világ végezetéig azon formájában, ahogy azt Krisztus felfeszítése által felszentelte, mindig megmarad. Tekintsünk Krisztus keresztjére most a nagyböjt beköszöntével, tegyünk magunkban lelkiismeretvizsgálatot, hogy úgy élünk-e és politizálunk-e, ahogy nekünk azt a kereszt tanítja. Nem használjuk-e fel Krisztus szent keresztjét cégérül saját piszkos kis ügyeink palástolására. Nem elég a keresztet magunkra tűzni, cégérül előttünk hordoztatni és minden lépésünket annak árnyékába takarni, hogy ne lássék annak hátsó gondolata. A kereszt nem cégérnek való, hanem annak szivünkben keli élni, belülről kell gondolatainkat, tetteinket és egész egyéniségünket mozgatni és irányítani. A kereszt nem alkalmas arra, hogy palástolja bűnös szándékunkat, hanem ez a hitünk és törhe.etlen meggyőződésünk. Ha a keresztet ennek tekintjük, akkor életünk Krisztus élete lesz, kit nem az önzés vezetett tetteiben, hanem az egész világ emberiségének megváltásáért áldozta fel életét az egyszerű barna fakereszten. Helyi írók és szerzők estje A Leveníe Egyesület dicséretes vállalkozásban fogott bele, mikor is bemutatta nekünk a város íróit, előadóit, zene- és dalszerzőit. Ez az első lépés szerencsésnek volt mondható, meri a közönség képet nyerhetett arról, hogy mennyi tehetség rejtőzik városunkban, kik eddig a nagy nyilvánosság elől el voltak zárva, kik közül sokan kikívánkoznak e szűk keretek közül és h vatva vannak arra, hogy törekvésüket szélesebb körben megismerjék. Sajnos, hogy ezen kultúrmegnyilatkozás a legmozgalmasabb farsang közepébe esett, mikor az emberek ideje túlságos mértékben igénybe van véve s ez bizony meg is látszott az estélyen, mert sokak hiányoztak, olyanok, kiket ilyen alkalmakkor látni szoktunk. Ennek ellenére is díszes és nagyszámú közönség gyönyörködött helyi művészeink alkotásaiban és előadásában. Kiemelkedő eseménye volt az estnek az ugyancsak pápai származású Kékes Irén budapesti énekművésznőnek szereplése. Kékes Irént még pápai lakos korából ismerjük, már ekkor is volt alkalmunk kellemesen szárnyaló hangjában gyönyörködni. De azóta sokat fejlődött, hangja megerősödött és tisztultabb lett, előadóképessége pedig a tökéletességig fejlődőit. Nagy utat leit meg a volt pápai kislány, míg a főváros elismert énekművésznőjévé küzdötte fel magát, aminek gyümölcsei teljes szépségükben most mutatkoznak. Kékes Irén művészetét, énektudását és előadóképességét e lap hasábjain keresztül kellően méltatni nem tudjuk. A fiatal énekesnők egyik Iegtehetségesebbike ő, ki különösen a magyar nóták terén ér el maradandó sikereket. Hangja kellemesen szárnyaló és szívet melegítő, előadása bájos és közvetlen, ment minden mesterkéltségtől. A közönség minden egyes számát harsogó tapssal jutalmazta és nem tellet be számai hallgatásával. A bemutatkozó zeneszerzők közül elsősorban meg kell emlékeznünk dr. Hermann Lászlóról, kit mint zeneszerzőt már régen előnyösen ismerünk. Kékes írén által előadott két megzenésített Petőfi költeménye azonban úgy Játjuk, minden eddigi alkotását felülmúlja. A hangok és szípek harmóniája uralja a zenéf, minden akkordja méltó kifejezője a vers szövegének. Ment a szerzemény a mesterkéltségtől és erőltetéstől, dallamai kellemesek és megkapók, amellett a zenetechnika követelményeit sem hagyja figyelmen kívül. Hermann László tehetsége a bemutatott szerzeményeiből kiíünőleg meghaladják e város kereteit és megérdemelnék, hogy országosan hirdessék a tehetséges zeneszerző nevét. Hatvani Lajos mint zeneszerző ezúttal ismét előnyös oldaláról mutatkozott be, a Kárpát Dalkör által tökéletes kidolgozásban előadott szerzeményei a legszebbek, de a többi darabjai is dicséretre méltóak. Hatvani Lajos neve már túllépte e város kereteit, mint zeneszerzőt országosan is ismerik, bemutatott zeneszerzeményei csak kis ízelítőt adtak kiváló tehetJ ségéről. Nyáry Ferenc bemutatott szerzeményei Őszinte sikert arattak, népköltő ő, ki a versen és saját maga által készített zenén keresztül juttatja kifejezésre gondolatait. Szerzeményei a népköltészet keretein belül mozognak, mint ilyenek is egyszerű, de szép gondolatokat foglalnak magukba, zenéje kellemesen fülbemászó és alkalmas arra, hogy a nép közkincsévé váljon. Szép számmal vonult fel az estélyen a pápai költőgeneráció. Elsősorban meg kell emlékeznünk Zsilinszky Margitról Pápa közismert és jónevű költőnőjéről. Bemutatott versei a női lélek finomságának kifejezői, telve színekkel és közvetlen bájjal. Pápai Tóth Géza fáradhatatlan dallos, költeményei érzéssel telitettek, néhol a fájdalom jut bennük kifejezésre, verstechnikája tökéletes. Szalay Károly bátor hangú költő, élénk színekkel ecseteli megfigyeléseit és érzéseit. Verselése könnyed és megkapó. Már korábban kellett volna megemlékeznünk Medgyasszay Vince és Schöck Gyula költészetéről. Medgyasszay Vince összegyűjtött költeményei a legutóbbi hetekben hagyták el a sajtót és mindazok körében, kiknek alkalmuk volt szépségükben gyönyörködni őszinte tetszést aratott, a magunk részéről mi is méltattuk ezt a verseskötetet, így ezúttal vele bővebben nem foglalkozunk. Az estélyen előadott költeményeket az előadók átíérzéssel és költői lendülettel szavalták. Schöck Gyula költészete nem annyira közismert, ami szerénységének tulajdonítható. Ismertetett költeményei telve vannak hittel és emberi érzéssel, mindegyike megkapta a közönség szívét és elismerést váltott ki. Az estély keretébe mutatkozott be Fáber Kovács Gyula egy elbeszéléJésével. Szerző a könyörtelen hétköznapok éleiéből vette elbeszélésének tárgyát, igyekszik az életet a maga sivár valóságába elénk tárni. Az események előterjesztése egy kissé riport izű, hiányzik belőle a meleget adó szín. Stilusérzéke kiváló és éles megfigyelőnek bizonyul. Tóth Endre felolvasásában a mult és jelen egyes jelenségei között von szellemesen párhuzamot, összehasonlításai találóak és emellett derűt keltők, szívesen halgattuk. Sándor Pál a Nótapör c. egyfelvonásos irredenta korképével szerepelt a műsoron. Maga a darab gondolata nem uj, az összes irredenta vonatkozású színdarabok gondolatvilágával egyező, amellett azonban sok egyéni vonás és szín fedezhető fel benne. A tökéletes rendezés érdeme is, hogy a darab gördülékeny és figyelmetlekötő volt. A közönség hálás tapssal jutalmazta a szerző, rendező és szereplők munkáját. Külön meg kellene még emlékeznünk a szereplőkről, kiknek mindegyike apró szerepében is kiválót nyújtott. Az előadók közül Zámbó István tünt ki énekszámaival, tiszta és meleg csengésű hangjában kitűnően élvezhettük az előadott dalokat. Eötvös Ella átérzéssaí szavalt, dr.