Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-11-14 / 46. szám

POLITIKi! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VBSÍRNAP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszém: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszém: 157. Lapíulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY, Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill Egy esztendeje, hogy Szentatyánk az Eucharisztikus Világkongresszus Állandó Bizottságának ajánlatára, tekintettel a 900 éves szentistváni jubileumra, Budapestet jelölte ki az 1938. évi világkongresszus szinhelyéül. Azóta nagy ütemben folyik a szervezés munkája. Alkalmunk volt betekinteni a központ hatalmas irodájába. Megdöbbentünk az irtózatosan nagy arányoktól. Szinte éreztük már a megtisztelő ünnepség szédületes méreteit. 300.000 szétküldött plakát hívó szavára az egész világ mozgásba jött. Budapest világtalálkozó lesz. A hősök terén épül az Eucharisztia több emeletes magasságú oltára; Készül a 4000 áldoztató kehely is, hisz csak az éjféli szentmisén 100 ezer hívő veszi magához az Oltáriszentséget. Csak 16 ezer katona áll majd díszőrséget. 400.000 hívőt pedig a vidékről várnak. Óriási gond ennyi embernek az elhelyezése és Pestre szállítása. Az utódállamok felajánlották vagónjaikat és mozdonyaikat a forgalom lebonyolítására. Szinte beleszédülünk a a nagy arányokba, melyek keretei között fog lezajlani az Eucharisztia nagy ünnepe. A ragyogóan fényes külsőségek mellett azonban ennek a kongreszszusnak még egy nagy feladata van. Hitvallást kell tennünk az egész világ, előtt, hogy az emberi lelket a modern civilizáció anyagi teljesítményei nem elégíthetik ki, a lélek többre vágyik. A több életet csak az Eucharisztia adhatja nekünk. Be kell Dizonyítanunk ezen a világtalálkozón, hogy nekünk magyaroknak élő hitünk van s hitünknek van törhetetlen fénye, tisztasága s ereje. Ha elő tudják készíteni ezt a világkongresszust, akkor ez hazánknak nemcsak politikai propagandát jelent, hanem beláthatatlan lelki értéket is hoz. Hisz azért jön közénk Krisztus s azért adta az Eucharisztiát, hogy: Vessétek le a régit és öltsétek fel az új embert. * * * a szervező munkát s kérik a pápai hívek munkába állását a belső és külső siker érdekében. Hisszük, hogy ezen a napon az Eucharisztia mélységes szeretete az összes pápai katolikus testvéreket Krisztus táborába csoportosítja hoszszú-hosszú időre. nyi.) Merre menjünk? Ne felejtsük el, hogy a pápai nagy eucharisztikus propaganda, előkészítő nagygyűlés december 5-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz, amikor is országos nevű szónokok ismertetik Érdekes kép alakult ki Kánya Kálmán külügyminiszternek a külügyi bizottságban elmondott expozéjából. Nagynevű és mindenki által tisztelt külügyminiszterünk részletes képet gyűjtött Magyarország külpolitikai helyzetéről és egyes országokhoz való viszonyáról. Megállapította a külügyminiszter, hogy külpolitikánk továbbra is a római jegyzőkönyvön nyugszik és barátságunk változatlan Németországgal szemben. Érdekes volt azon kijelentése, hogy Anglia mind nagyobb érdeklődést mutat a Duna völgye iránt, Franciaország tartózkodását a kisantanthoz való szoros kapcsolatával magyarázza, a kisantanthoz való viszonyunk javulásának nehézségeit pedig a kisebbségi kérdésben látja. Röviden összefoglalva ez volt a külögyminiszter beszédének lényege, amivel általánosságban mindenki egyetért. Részleteiben vizsgálva a külügyi expozé szavait, nagyon figyelemreméltó kép alakul ki. Különösen figyelmet érdemel Kánya azon kijelentése, hogy az Angolbirodalom mindnagyobb érdeklődést mutat a Dunavölgye felé, tehát hazánk irányában is. Itt ezen kijelentésnél szerettük volna, ha a külügyminiszter megállt volna és erről a kérdésről egy kissé többet beszélt volna. Mindenkit érdekelt volna, hogy miben nyilvánul meg Anglia érdeklődése, ez az érdeklődés mennyiben érinti hazánkat, mint a Dunavölgyének legfontosabb pontját és ezen érdeklődésre menynyiben reagáltunk. Kétségtelen, hogy ma az európai hatalmak legfontosabbika Anglia, amely mérhetetlen nyersanyag forrásával, páratlan tengeri erejével és diplomácia fontosságával számottevő tényező és állásfoglalása az egész világ alakulására nagy hatással van. Érdekelt volna tehát mindenkit, hogy Anglia mennyiben érdeklődik a Dunavölgye iránt, mert ha ez az érdeklődés olyan, hogy abból Magyarországra valami előny is származhatik, ezt az érdeklődést nekünk megértéssel kellene fogadni. Anglia állásfoglalása nagy mértékben kihatással van Franciaországra. Ha Anglia szimpátiáját megnyerhetjük, akkor Franciaország merevsége is engedni fog és ezzel egyidejűleg kénytelen a kisantant is barátságosabb arcot vágni a neki nem is tetsző dolgokhoz, mert legnagyobb patrónusa erre rákényszeríti. Lényegében tehát az Angolbirodalom szinpatiája megoldaná azt a merevséget, ami bennünket körülvesz. Olaszországhoz való törhetetlen barátságunkat mindenki helyesnek tartja s nem kívánja senki, hogy Németországgal rossz viszonyba legyünk. Végeredményben Magyarország külpolitikai tevékenységét a következő alapelvekre lenne kívánatos helyezni: Meglevő barátságainkat ápolni, anélkül, hogy ez a barátság bármely ország felé ellenséges állásfoglalásnak tűnhetne fel. Minden velünk szemben megnyilvánuló érdeklődést és baráti megnyilvánulást megragadni és azt hazánk javára kamatoztatni. Ez a helyes út, amit egyszerűen aranyközépútnak nevezhetünk. Pápai Sámuel emlékének megörökítése A pápai Jókai Kör az elmúlt hétfőn tartott választmányi Ülésén Horváth Elek indítványára elhatározta, hogy a legnagyobb magyar nyelvújítók egyikének, Pápay Sámuelnek emlékét emléktáblával örökíti meg. Pápay Sámuel 1800—1827-ig lakott Pápán, mint az Esterházy uradalom jogtanácsosa, a magyar nyelvújítás legkiválóbb előharcosa volt, ő volt az első magyar irodalomtörténet irója, nagy érdeme a jogászi nyelv magyarosítása is. Az emléktábla azon a házon lesz elhelyezve, amely valószínűség szerint Pápay lakóhelye volt. Egy hasznos intézmény A minap esti sétám alkalmával az újonnan létesített parkot, a kertvárosban lévő szinháztéri kisligetet kerestem fel. Nem vezérelt semmi más mint, hogy az oly nagy fejlődésnek indult Tókert eme kis pihenőjét „esti világításban" megszemléljem. S a látottak valóban megleptek. A park nem is oly elhagyatott és sötét, mint azt az ember gondolná. A sötétséget eloszlatja két újonnan felállított nagy ívlámpa, amit mindenki örömmel vesz. Már épp haza akartam fordulni, amikor feltűnt, hogy nemcsak a park van kivilágítva, hanem a park mellett lévő Egészségügyi palota is. Kíváncsian irányítottam utamat arra felé, s amint közelebb érek, hallom, hogy a helyiségből víg nevetés hallatszik ki. Kíváncsi voltam, hogy mi lehet odabenn, hisz nincsenek itt lakók, s ha lennének is azok ajkáról bizonyára nem hallatszana ily életerős kacagás. Kíváncsian nyitok be, s érdeklődök a bentlevők víg kacaja felől. Legnagyobb meglepetésemre azt a választ kapom, hogy fürdenek odabenn. Szavam eláll a csodálkozástól. Hát hogyan, itt fürdeni is lehet? Igen, tessék beljebb. Kíváncsian nyitok be és látom, hogy egy pár fiatal* ember épp akkor küzködik nagyban vizes hajának rendbehozatalával. Megyek beljebb és látom, hogy bent, egymástól elkülönített fülkékben izmos, erős emberkék mossák magukat, míg a fölöttük elhelyezett zuhany adja a finom meleg vizet. Kérésemre az ott levő gondnok elmeséli, hogy minden pénteken és szombaton délután és este van itt ilyen fürdés. Pénteken a nők, szombaton a férfiak részére. S hogy megy az üzlet, kérdezem a mai idők legelterjedtebb kérdését? Hát biz mehetne jobban is. A férfiak még csak szép számmal jönnek, de a nők — s nagyot szív pipájából. S mennyi egy-egy fürdés ? kérdezem. Óh kérem majdnem semmi. 20 fillér. Húsz fillér, csodálkozom, hisz az nem sok. Ennyit igazán mindenki kibír. S mennyi ideig lehet itt lenni ? kérdezem. 10—15 percig. Ennyi idő untig elég, hogy valaki tetőtöl-talpíg lemosakodjon. De indulunk kifelé, mert a nagy