Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-09-26 / 39. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MIHOEN VASflRHAP, Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Lap­lulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: SS3, NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb* miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill, Emelkedett witc a város költségvetésének tárgyalásakor százalék lesz a városi pótadó 1 A város képvselőtestülete szep­tember 20-án tartott rendes közgyű­lésén tárgyalta a város 1938. évi költségvetését. A költségvetési vita, amely először nehezen indult, a vé­gén annyira kiszélesedett, hogy ní­vóban elérte a régi közgyűlések magas szárnyalású költségvetési vitá­inak színvonalát. A költségvetési vita legszebb eredménye volt az egyhangúan megnyilvánuló bizalom, a város vezetősége, különösen Ha­muth János polgármester személye iránt. A költségvetés minden szó­noka megállapította azt, hogy a vá­ros vezetése jó kezekben van, a polgármester által a gazdálkodásban követett irányelvek helyesek és egy­öntetűen állapították meg, hogy a város fejlődése egyedül ezen elvek figyelembe tartásával van biztosítva. Több kívánság hangzott el a költ­ségvetéssel kapcsolatosan, amelyek azonban a város vezetőségével szem­ben megnyilvánuló elismerést sem­miben sem kisebbítették. így többek között kérték a szónokok az utak jókarban helyezésére irányuló prog­ramm kiterjesztését, a mozi forgal­mának emelését, jobb filmek elő­adása útján, a város forgalmának növelését, a városba vezető utak jó­karban helyezésének szorgalmazását, közkönyvtár felállítását, az utcaren­dezés fokozott keresztülvitelét stb. Különösen figyelmet érdemelt Szalay Lajos részéről elhangzott emelkedett szellemű felszólalás, amely kiemelte a polgármester szociális érzületét, ami abban nyilvánult meg, hogy az országban elsőnek vezette be a munkások családisegéllyel való ellá­tását és hogy a szegényebb néposz­tály gyermekei részére gyermekgon­dozókat létesített. Rendes közgyűlés. A városi képviselőtestület először a rendes közgyűlés tárgysorozatát tárgyalta le. Hamuth János polgár­mester 3 órakor nyitotta meg a köz­gyűlést, amelyen a képviselőtestület tagjai tekintélyes számmal jelentek meg. A jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után Schlosser Ernő v. főszámvevő ismertette azon javasla­tokat, amelyek a költségvetéssel vannak összefüggésben. Az évi szokásos segélyeket, ami­ket a város iskoláknak intézmé­nyeknek adni szokott a közgyűlés hozzászólás nélkül megszavazta. A gazdasági továbbképző tan­folyam részére, ami 1938 január l-én nyílik meg 400 pengő segélyt és 2 kat. hold föld használatul át­engedését szavazta meg a köz­gyűlés. A pápai polgári lövészegyesüle­tek támogatására 214 pengő segély szavaztatott meg. Kisipari és kiskereskedői fedezet­nélküli hitelakció céljaira a város újabb 1450 pengő hozzájárulást ad, így az ezen célra rendelkezésre álló tőke a város által már korábban megszavazott és a minisztérium hozzájárulásával 5000 pengőre emel­kedett. A tisztviselők mellékilletményeit az 1938. évre a képviselőtestület a javaslatnak megfelelően felemelte, A tapolcafői forrásnál egy védő­terület megvásárlását határozta el a közgyűlés. Elhatározta az ápoldai ablakok kicserélését is. A városi kocsisok, utcaseprők és napszámosok részére gyermekenként és havonként 2 pengő családi pót­| lékot szavazott meg a közgyűlés. Elhatározta a képviselőtestület, hogy a Zimmermann-utcai ovodá­nál egy napközi otthont létesít és mosdóhelyiséget állít fel 4280 pen­gő költséggel. A minisztérium 9000 pengő se­gélyt helyezett a városnak kilátásba egy kültelki iskola létesítésére és emiatt a képviselőtestület elhatározta, hogy az Igal öreghegyen iskolát létesít 15546 pengő költséggel, amely költségek a miniszteri segély­ből és a város hozzájárulásával fe­deztetnek. A tűzrendészeti törvény értelmé­ben a város 1938 okt. 1-ével egy tűzoltóparancsnoki állást szervez. Az új tűzoltóparancsnok a IX. fizetési osztályban kezdi működését. A lovassági gyakorlótér bérleti szerződésének meghosszabbításához hozzájárult a közgyűlés. Ezek után Schlosser Ernő főszám­vevő ismertette általánosan és rész­leteiben az 1938. évi költségvetést, a pénzügyi bizottság jelentését. Mi­után a képviselőtestület hozzájárult költségvetésnek általánosságban és részleteiben való egységes letárgya­vita. Az általános vita során többek felszólaltak, elsőnek Szalay Lajos nívós beszédben a költségvetésben megnyilvánuló szociális szemponto­kat emelte ki, hálával adózott a polgármesternek szociális gondosko­dásáért, kérte a város jövödelmének fokozását. A továbbiak során az ál­talános vitában még felszólaltak dr. Csarmasz Ferenc, Fischer Gyula, dr. Guth Emil, dr. Török Mihály. A felszólalók több kívánságot ter­jesztettek elő a költségvetés általá­nos vitája során, amelyekről már fentebb beszámoltunk. Hamuth János a vita berekesztése után részletesen válaszolt az egyes felszólalásokra, Ígéretet tett, az elő­terjesztett kívánságok teljesítésére, amennyiben azok teljesítését a város anyagi helyzete megengedi. Ezzel az évi rendes közgyűlés véget ért. Rendkívüli közgyűlés. Az a nagy érdeklődés, ami a ren­des közgyűléssel szemben megnyil­vánult, eddigre már alább hanyat­lott, a képviselők nagy része elszál­lingózott. ötperces szünet után 5 óra tájban nyitotta meg Hamuth János polgármester a rendkívüli köz­gyűlést. A napirend előtt elnöklő polgármester megemlékezett dr. Rott Nándor megyéspüspök 20 éves püspöki jubileumáról. (Erről lapunk más helyén számolunk be.) Majd üdvözölte vitéz dr. Mezei Kálmán uj városi orvost és beszámolt az országzászlóbizottság munkájának eredményéről. A továbbiakban dr. Hermann László főjegyző ismertette a polgár­mester jelentését, az elmúlt félévi munkáról, mit külön fogunk ismer­tetni. Ezután sor került a 29 pont­ból álló tárgysorozat letárgyalására. Az 1937. évi pótköltségvetést, ami kiadás emelkedést nem okoz, a képviselőtestület hozzászólás nélkül elfogadta. Gyenese Gyula volt javadalmi kiviteli főnöknek három kérelme szerepelt a tárgysorozaton. A nyug­díj járuléka és külszolgálati pótlék visszautalása iránti kérelmét < lutasí­totta a képviselőtestület, ellenben az 1937 október 1-től havi 70 pengő kegydíjat szavazott meg neki, min­den egyéb vélt igényről való lemon­dás ellenében. A tárgysorozaton több kisebb ja­vaslat szerepelt, így a bor és hus­fogyasztási adóról alkotott, az állat­vásári szabályrendelet tervezeteket elfogadta a közgyűlés. Károly János színigazgató segély iránti, Marcely Kornél városi pótadó mentesség, Szűcs Lajos visszavásárlási jog tör­lése iránti kérelmét elutasította a közgyűlés. A javadalmi hivatali tisztviselők részére 1936. évi engedményes mű­ködésük jutalmazásaként 1226 pen­gőt szabott meg a közgyűlés. Elhatározta a képviselőtestület, hogy az OTI székház építéséhez 5795 pengő költséggel hozzájárul. A vízműórával ellátott fogyasztók köbméterenkénti vízdíját a követke­zőkben állapították meg: iskolák 5 fillér, fürdők 8 fillér, szállodák, vendéglők és kávéházak 14 fillér. A villamosmű személyzetének fél havi fizetést, mint jutalmat szavazott meg a képviselőtestület. Még több kisebb ügy letárgyalása után — amelyek egyike sem váltót ki nagyobb vitát, kivéve Koch Ist­vánné kegydíj megállapítás iránt kérelme — a közgyűlés 8 órako ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom