Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-09-12 / 37. szám

FGLIIIKUi HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN YfiSARNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: égész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill A város 1938. évi költségvetési előirányzata A város elkészítette az 1938. évi költségvetési előirányzat tervezetét, melyet a legutóbbi napokban hozott nyilvánosságra. A közeli napokban megkezdődik annak bizottsági tárgyalása és valószínűleg a jövő hét folyamán már a képviselőtestület is letárgyalhatja. A költségelőirányzatot nagy vonásokban áttekintve meg kell állapítanunk, hogy a város vezetőségének ezúttal is legnagyobb gondja van a szociális követelmények kielégítésére. Az elmúlt év folyamán is tapasztalhattuk, hogy polgármesterünk legtöbbet a szegényebb néposztály érdekében tesz, ennek a helyzetén kivánt segíteni a napközi otthon, a tókerti elemi iskola építésével. A költségvetési előirányzatból kitünőleg a polgármester ezen áldásos munkáját a jövő évben is folytatni kívánja. Miként már beszámoltunk, a közeljövőben még egy napközi otthon létesül a Zimmermann-utcai ovodában, melynek költségeire 4280 pengőt irányoz elő a költségvetés. A jól bevált tókerti napközi otthon kibővítése is tervbe vétetett 1800 pengő költséggel. Itt a helyiségek bővíttetnek és új nyári fedett fekvőcsarnok épül. Szociális igényt elégít ki a város azáltal, hogy a kisebb fizetésű városi alkalmazottak (utcaseprők, kocsisok, napszámosok) részére ez alkalommal elsőízben állapít meg családi pótlékot. Örömmel kell köszönteni ezen első lépést s reméljük, hogy ez a megkezdett út idővel még sok szociális gondolatnak lesz a megvalósítója. Családi pótlék címén 23 családfő 72 gyermeke után gyemekenkénti havi 2 50 pengővel 2160 pengő állítatott be a költségvetésbe. A költségvetési előirányzat a többi részében megállapítja a város 1938 évi szükségletét és ennek fedezetét. Az 1938 évi háztartási költségvetés 833.430 pengő szükséglet, 703.854 pengő fedezetet mutat ki, ezek szerint tehát a hiány 129576 pengővel jelentkezik, amely fedezetéről a város pótadó kivetésével kíván gondoskodni. A hiány fedezetéről 49 százaiékas pótadó kivetésével kíván a város gondoskodni, mely pótadó alapját képezik a földadó, házadó, társulati és tantiem adó. A 49 százalékos pótadó kivetésével, a hiány fedezve lesz, sőt ezenfelül 274 pengő költségvetési felesleg áll elő. Az általános kereseti adó kulcsát az előző évekhez hasonlóan 5 százalékban kívánja a költségvetés megállapítatni. Azt, hogy a pótadó a jövő évben 1 százalékkal emelkedik, a szükséglet és fedezet csökkenése idézi elő. Jelentős bevételi csökkenés várható a húsfogyasztási adónál, a forgalmi adórészesedésnél, a helypénzjövedelemnél, a házbérjövedelmeknél, a bacon vágási díjaknál és a jéggyárnál. Bevétel emelkedés várható a borfogyasztási adónál, általános kereseti adónál, áruházi illetéknél, kövezetvámnál és a villamosmű hozzájárulásánál. Az összükségletből 44'4 százalék a személyi, 55'6 százalék a dologi { kiadásokra esik. Az üzemeknél bevétel emelkedés várható a villamosműnél és mozinál. Az önkéntes tűzoltótestület közgyűlése A pápai önkéntes tűzoltótestület ez évben is Kis- Boldogasszony napján tartóit évi közgyűlésén számolt egy évi áldásos működéséről. Közszeretetben álló, érdemes tűzoltóink közgyűlésén a város minden társadalmi rétege megjelent, hogy ezáltal is kifejezésre juttassa azt a megbecsülést, amivel a város lakossága a tűzoltóság iránt érez. A közgyűlést Wittmann Ignác elnök nyitotta meg, vázolta, hogy az új tüzrendészeti törvény szerint a testületnek jövőbeni elnöke a mindenkori polgármester, miért is kérte annak a közgyűlésre való meghívását. Hamuth János polgármester az elnöki széket elfoglalva, bizonyságot tett a tűzoltóság iránti szeretetéről, s a tűzoltók további önzetlen munkáját kérte. Mihály Sándor gazd. felügyelő a Tűzoltó Egyesület nevében hangulatos beszédben köszöntötte az uj elnököt. A mult ülés jegyőkönyvének ismertetése után Wolhmuth Lajos parancsnok terjedelmes jelentésben számolt be egy év munkájáról. A gondosan összeállított jelentés jelentés megelégedéssel állapítja meg, hogy a tűzoltóink s a város lakosságának lelkiismeretessége folytán, mind kevesebbszer kellett a tüzoltószirénának megszólalni. Beszámol azokról a változásokról, amelyek az új tüzrendőszeti törvény fciytán beállanak a testület életében. Tüzeset az elmúlt évben 26 volt, eöből 1 gyári-, 2 szoba-, 1 istállótűz és egyéb kisebb tüzek. Vidéken két izben volt a pápai tűzoltóság. Fontosággal bir a tűzoltók mentőszolgálata is, mentőautóval 326 esetben vonultak ki, 245 esetben végeztek betegszállítást. A jelentés még beszámol a testület tagjainak számáról, az önkéntes tűzoltók létszáma az év végén 41 volt, ezenkívül 12 főnyi hivatásos tűzoltó vigyáz a város nyugalmára. A jelentés ismertetése után Süle Gábor pénztáros terjesztette elő a vagyoni helyzetre vonatkozó jelentését és a jövő évi költségelőirányzatot, mit a közgyűlés elfogadott. A számvizsgáló'bizottság tagjainak megválasztása után a közgyűlés végetért. A közgyűlés bezárása előtt Wolhmuth Lajos keresetlen szavak kíséretében osztotta ki az önkéntes tűzoltóknak szorgalmas munkájukért juttatott cipő és fehérnemű ajándékot. Megjelent a közgyűlésen Halász János vármegyei tüzrendészeti felügyelő is. A közgyűlést követőleg bemutatásra került a legújabb oltószer, az úgynevezett „Pyrofuga", amely a fűzfői nitrókémiai gyárnak az alkotása. A Pyrofuga egy bombaszerü szerkezet, amely a tüz folytán gyullad és az expodálás után a benne rejlő porszerö kémiai anyagok kilővelésével mindenféle tüzet azonnal elolt, anélkül, hogy a közeiben levő tárgyakban a robbanás a legkisebb kárt is okozna. A bemutatás többféle tűzön történt, égő farakáson, benzin, í olaj, karbid tűzön, mindegyik pillanatok alatt eloltódott a bomba robbanása folytán. A közönség nagy tetszéssel juttatta kifejezésre csodálatát az újfajta oltószer hatása felett. Jobb utakat a vármegyében Az országos kerékpáros körverseny lebonyolítása alkalmával is volt alkalmunk hallani a már megszokottá vált azon panaszokat, hogy az országban a legrosszabbak az utak Veszprém vármegyében. Bármennyire is sokszor halljuk ezt a szemrehányást, abba beletörődni még sem tudunk és állandóan foglalkoztat bennünket is ezen szégyenteljes állapot. A legutóbb kibocsájtott alispáni jelentés részleíesen beszámol azon munkálatokról, amik az utak rendbehozása érdekében végeztettek. A jelentés több utat említ, amelyek javítás alatt állanak. Mind nagyon szép és dicséretes munka, ez azonban a kérdést egy lépéssel sem viszi előbbre. Ha itt-ott egy-egy utat kijavítunk az egy-két évig jó s utána ismét olyan rossz lesz, mint volt a javítás előtt. Pepecseléssel nem lehet ezt a kérdést megoldani, mert az összes utak rosszak. Az összes utakat egyszerre, vagy legalább is rövid időn belül kellene megjavítani és azután tervszerűen gondoskodni azok jókarban tartásáról. A részletmunkának az utak túlságos elhanyagolt volta miatt látszata nincsen, mert míg egy szakasz elkészül a másik annyira elromlik, hogy már javítással nem is lehet segíteni. y.?, Csak nézzük a Pápára vezető utakat. Bármilyen irányba akarunk kijutni a városból, a leglehetetlenebb utakat találjuk A Veszprém felé Városlődön át vezető út csak Városlődik használható, a többi le van zárva, eddig is a feneketlen gödrök és rengeteg por teszi használhatatlanná az utat. Veszprémet tehát csak Zircen át lehet megközelíteni, ami egyértelmű az életkockáztatással. Győr felé sem kapunk jobb utakat, de mindezeken felül a legrosszabb a Sümeg felé vezető út, ami tengelytörés nélkül csak ritkán tehető meg. De menjünk bármerre, ugyanezeket a viszonyokat találjuk. Kézdezhetjük, miért kell ennek így lenni, mikor az országban a mienkhez nem is hasonlítható jó utakat találunk. Ma már megszűnt a szekerezés korszaka, ma már a gépek idejét éljük, mikor az emberek rövid idő alatt nagy utakat akarnak megtenni, azt pedig csak a jó utak szolgálják. Az idegenforgalomnak is