Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-08-22 / 34. szám

Kitűnő árak, gyenge kereslet az országos vásáron A folyó hó 17—18-án megtartott Nagyboldogasszonyi országos vásár csak bizonyos tekintetben váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A felhajtás minden állatfajtában elég tekintélyes volt, ezzel szemben a kereslet kicsiny volt, aminek oka a külföldi vevők elmaradásában található meg. Értesülésünk szerint a minisztérium nem adott kiszállítási engedélyeket. A helyzeten még segített valamit, hogy az árak tartották magukat, sőt bizonyos kis emelkedés is volt tapasztalható. Nagy kereslet volt a beállításra alkalmas tinók után, ezek ára a kg.-kénti 90—92 fillért is elérte. A vásár egyik érdekessége volt, hogy a felhajtott sovány sertés ritka jóminőségűnek bizonyult. Hízott sertés alig volt. Felhajtottak 1471 szarvasmarhát, 903 lovat, 2080 sertést, ebből elkelt 732 szarvasmarha, 171 ló és 1049 sertés. Belföldre 14 vagon állatot szállítottak el. A belső vásárt a szemerkélő eső megzavarta, mindenki dolga végeztével igyekezett haza. A zöldség és baromfipiac árai tartották magukat, jóllehet elég tekintélyes behozatal volt. A ref. főiskola értesítője Dr. Trocsányi Dezső theol. akadémiai és Fejes Zsigmond gimnáziumi igazgató szerkesztésében megjelent. A több mint száz oldalra kiterjedő értesítő bevezetésképen ismerteti a főiskola múltját, a felügyelő, fenntaitó és kormányzó testületét és az elmúlt iskolai év történetét. A főiskola két részből áll a theológiai akadémiából és a gimnáziumból. A theológia négy évfolyamának öszszesen 48 halgatója volt. 48 férfi és I nő. Alapvizsgálatot tett az év folyamán 11 halgató, kik közül 3 jelesen végzett. Az akadémián a tanítást végezte 5 rendes tanár és 7 előadó. A gimnáziumba beiratkozott 572 tanuló, ebből bizonyítványt kapott 564. A tanulók közül ismétlő volt 17, általános jeles osztályzatot nyert 85, jót 158, elégségest 257, egy tárgyból elégtelent 65, több tárgyból elégtelent 24 tanuló. Az összes tanulóknak 84 9 százaléka felelt meg, 15*1 százalék pedig nem. A magaviseletet tekintve 433 példás, 117 jó, 14 tanuló pedig szabályszerű magaviseletet tanúsított. A tanítást az igazgatóval az élen 18 tanár látta el. Az értesítő részletesen ismerteti a gimnázium iskolai évének történetét az egyes ifjúsági körök és egyesületek működését, a tanári kar intézeti és egyéb közéleti munkásságát, az alapítványokat, a tanulók segélyezését és az intézet jótevőit. Befejezésként ismerteti az értesítő a jövő iskolai évre való tudnivalókat. Megkerült a furfangos tehénvásárlo Lapunk régebbi számában megírtuk, hogy egy furfangos tehénvásárló miként szerzett olcsó pénzen tehenet magának. A május 25-én tartott pápai országos vásáron Gáncs ! Károly adászteveli lakos kínálta eladásra a tehenét. Volt is rá vevő, kivel úgy egyeztek meg, hogy a 190 pengős tehén vételárából 80 pengőt kifizetett, a hátralékos 110 pengőt pedig a járlatjevél kiállítása után kell Hol lesz az igazságügyi palota? a vevőnek kifizetni. A vevő azonban a tehénnel elhajtott ismeretlen helyre, s Gáncs Károly hiába várta a hiányzó 110 pengőjét. A pápai rendőrkapitányság erélyes nyomozást indított a tettes kézrekerítésére, mely eredményre is vezetett. A tettes kihalgatása folyamatban vart, azonban neve a nyomozás érdekében még nem közölhető. Ez a kérdés foglalkoztatja Pápa városának egész közönségét, mióta komoly formában ismét felvetődölt a gondolat, hogy a már elavult és a kor igényeinek egyáltalában meg nem felelő bírósági épület helyett ujat építsenek. Lapunkban már kő- J zöltük, hogy dr. Lázár Andor igazságügyminiszter, egy nála ezen ügyben járt küldöttségnek megígérte, hogy a gondolattál foglalkozik. Ezen Ígéretnek rövidesen látható eredménye is lett, ugyanis az igazságügyminisztériumból egy bizottság érkezett le Pápára, amely tanulmányozta a kérdés megoldásának gyakorlati jelentőségeit. A miniszteri bizottságnak a város vezetősége több helyet megmutatott, mint amelyik alkalmas volna az uj birósági épület céljaira, úgy felvetődött a gondolat, hogy a bíróság ott maradjon ahol van, ami a hely kicsiny voltát tekintve csak úgy volna megoldható, ha a város megvásárolná a Márton István utcára néző két szomszédos házat és a bíróság másik szomszédságában levő házat s így ezen házakkal együtt az utcarendezés folytán elvesző területek elhasználásával elegendő terület állana rendelkezésre egy a mai kor igényeinek megfelelő épület emelésére. Ezen kivül a város vezetősége, mint más megoldási lehetőségeket felhozta a jelenlegi Korona épület helyét, a Liget utcai Adamovics-féle telket, a városi bérház melletti városi épületet, a volt Tüzes malom helyét. A miniszteri bizottság a7, összes helyet megvizsgálta és beszámolt véleményéről a miniszternek. Az igazságügyminiszter magát a törvényszék elnökét is felhívta javaslattételre. Dr. Csajághy Károly törvényszéki elnök f. hó 18-án városunkba érkezett, hogy a kérdést személyesen kivizsgálja és ennek alapján tegye meg javaslatát. Dr. Csajághy Károly javaslatának előterjesztése előtt szükségesnek tartotta a pápai ügyvédi kar meghallgatását. A törvényszék elnöke mintegy 15 ügyvédet hivott meg véleményüknek meghallgatása végett, mikor is az ügyvédi kar kifejezte azon álláspDntját, hogy a város érdekében egyedüli megoldásnak tartja, ha a bíróság megmarad a régi helyén, még akkor is, ha a szomszédos Wittmann féle ház megszerzése nehézségeket okozna, mikor is a kérdés két emeletes épület emelésével lenne megoldható. Ezen hely mellett szól minden szempont, így elsősorban a város szépítészeti érdekei, közgazdasági szempontok és ezzel a Fő-utca lehetetlen kanyarai és veszélyes útkereszteződései is megszüntethetők volnának. Amennyiben a minisztérium ezen helyet mégsem tartaná alkalmasnak, az esetre az ügyvédség másodsorban a mai Grünwald-féle fatelepet ajánlaná, harmadsorban pedig a városi bérház melletti Vojtaféle telket. A többi megoldási módokat nem tartotta az ügyvédség alkalmasnak. A pápai ügyvédek állásfoglalásukat memorandumba foglalták, amelyben kifejtik állásfoglalásuk összes indokait és ezen memorandumot dr. Csajághy Károly törvényszéki elnök utján felterjesztik a miniszterhez. Mindezek után mindenki kíváncsian várja az igazságügyminiszter döntését. Hell kritika „Nem Ottónak hívják azt, akitől nekünk félnünk kell..mondotta Griger Miklós a tihanyi Károly király emlékünnepen tartott beszédében. Miért is kellene nekünk Ottótól, a szentkorona törvényes örökösétől félnünk, mit árthat ő hazánknak. Nevelése és képzettsége kellő biztosíték arra, hogy az uralkodás terhét hazánk javára gyümölcsöztethetné. Magyarsága sem eshetik kifogás aSá, kisgyermekkora óta magyar szellemben nevelik. Miért kellene tehát tőle félnünk? Vagy tán az tart bennünket vissza, hogy a külföld ellenzi visszatérését. Az természetes, hogy azok kik hazánk feltámadását ellenzik, azok nem szívesen látnák, ha b magyarság összetartó ereje a király, elfoglalná ősei trónját. Nem lehet egy király ellensége sem népének, sem hazájának, mert hisz népe boldogságával nő az ő boldogsága is és hazája feltámadásával emelkedik a király tekintélye is. A haza és király sorsa összefügg, egyik boldogsága nélkül nem lehet boldog a másik sem. * * * „Nem a testi nevelés, hanem az igazi erkölcs fogja fenntartani és megnemesíteni nemzetünket", mondta Serédi hercegprímás Esztergomban tartott beszédében. Magyarország első főpapja foglalt állást az egyedülinek hirdetett testi kultusz ellen és az erkölcsi tartalmat tartja előbbrevalónak. Mennyi igazság van ebben a főpapi szózatban, mert hiába a túlságba vitt testi kultusz, ha annak nincsen meg az erkölcsi fedezete. Ifjúságunkból hiába nevelünk atlétákat, izomembereket, ez nem segíti elő hazánk sorsát, ehellyett inkább lélekben erős, akaratban megedzett ifjúságra van szükség és ez az ifjúság csekélyebb testi erővel is nagyobb eredményeket fog felmutatni. Szükség van a test ápolására is, mert igaz az, hogy csak ép testben lehet ép lélek, de a test fejlesztése nem mehet a lélek rovására, hanem az egyik egészítse ki a másikat és ez hoz létre egy minden tekintetben egységes nemzedéket. * * * Minden oldalról panaszok merülnek fel a nagy drágaság ellen. Fa, élelmicik,k ruházat, mindennek az ára egyre emelkedik. Az áremelkedés elleni panaszok indokoltak, jóllehet senki sem irigyli a termelő osztálynak ebből támadt nagyobb hasznát, mert hisz kétségtelen, hogy ők is megdolgoztak ezért és még így is csak munkájuknak nagyon kis ellenértékét kapják. Nem ott van tehát a baj, hogy az árak emelkednek, hanem ott, hogy a jövedelmek nem emelkednek ennek arányában. Hiába kap tehát a gazda többet terményéért, ha nem lesz ki megvegye. Egységes gazdasági légkör úgy alakulhat ki, ha az áraknak megfelelően a jövedelem is emelkedik. Ebben pedig a közületek járhatnak elöl jópéldával, emelni kell a fizetéseket, a munkások bére pedig legyen nagyobb, akkor minden rétege ennek az országnak megtalálja az élete lehetőségét.