Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-01-24 / 4. szám

Eljegyzési kártyáin­kat, eskü­vői érte­sítésünket névjegye­inket a Keresztény Nemzeti Nyomdában készíttetjük Pápa,Csáky utca 21 sz. Telefon 157 látható eredményeket hozna, a részlet munka pedig elégtelen. A jegyző a ráruházott nagymérvű közigazgatási teendők mellett erre teljesen kép­telen, de hivatásánál fogva erre nem is alkalmas, mert a legtöbb esetben a falu népe benne ellenséget lát. Iskoláink pedig túlzsúfoltak, ugy hogy a tanító a kötelező tanitáson felül nem is gondolhat népművelési és felvilágosítási munkára. A városra hárulna tehát a feladat, a falu népének felvilágosítása, neve­lése és tanítása. Nem térhetünk ki ezen nemes, de fárasztó munka elől, mert a magyar falut csak így tudjuk a városhoz közelebb hozni. gy­és derekfájás, émelygés. Ide­gesség, tisztátalan teint gyak* ran csak az emésztési zava­rok következmenye, Ilyenkor is segit a Közgazdasági viszonyok a vármegyében Wágner János várm. kir. gazd. felügyelő jelentése szerint az őszi vetések általában közepesek, de a késeiek gyengék és helyenként még ki sem keltek, úgy hogy ezek sorsa ha meleg hótakaró nem jön, bizony­talan. Felfagyások csak a mélyebben fekvő helyeken észlelhetők. A kései vetések körülbelül 30%-ra tehetők. Rovarkár gyakori és még a zöld ugarba vetett területeken is fellépett a bagolypille álcája. Egérkár kevés volt és a hóléiől ez is megszűnt. A hiányzó Őszi vetések a búzánál 9, a rozs és őszi árpánál 4°/ 0-ra tehe­tők. Az állatok kondíciója megfelelő, ámbár a tehenészetekben erősen érzik a mult évi takarmányhiány és ez legtöbb helyen a tejtermelésben is mutatkozik. Az állatárak jók. A munkanélküliség erősen terjed, mert a mezőgazdacági és útépítési mun­kák szünetelnek s inkább csak erdei munka és tüzifaszállitás van. Erő­sen érezhető a liszt és kenyérárak emelkedése, különösen a szegényebb munkásosztálynál. Cselédpanasz nem fordult elő. Kamatmentes .hitellel lehet tenyészállatot vásárolni a mezőgazdasági kiállításon A március 17—22-én tartandó idei országos mezőgazdasági Kiállítás és tenyészállatvásár iráni nemcsa* az eladni szándékozó gazdák, hanem a tenyészállatot vásárolni kivánó tenyésztők is már örvendetesen nagy érdeklődést mutatnak. A földművelési miniszter az OMOE előterjesztésére a tenyészállatokat beszerezni kivánó gazdák vásárlásainak megkönnyítése érdekében kedvezményes, u. n. iu'a­lékos tenyeszálla ,bes?erzési hiteit engedélyezett. A jutalékos hiteit igénybe vevő tenyésztők, ha meg­megfelelő hitelképességüket igazol­ják a bejelentendő és vásárolni kí­vánt tenyészállatokat, u. m. szarvas­marha, sertés és juh beszerzésére hitelhez juthatnak, amelynek ellené­ben az orsz. mezőgazdasági kiállítá­son a bejelentett tenyészállatokat megvásárolhatják. „Védett birtokosod e hitelt nem igényelhetik. A kölcsön 18 hónapra szól és azt két egyenlő résdetben kell a tenyész­tőknek visszafizetniük. Az igénybe­vett hitel kamatmentes, csupán a folyósításért kell a kölcsöntőke tel­jes összege után évi 1*5 százalék jutalékot a törlesz'ési részletekkel egyszerre és egyidőben megtéríteni. Azok a magántenyésztők, akik ezt a hitelt igénybe óhajtják venni, igény­lésüket az országos mezőgazdasági kiállítás rendező-bizottságának (B.­pest, IX., Közielek-utca 8.), legké­sőbb február hó 26 ig jelentsék be A tenyészállatvásári hitelt igénybe vevő tenyésztők a bejelentésükben a néven, lakhelyen, az állatok faján, nemén, számán és a hitelösszegen kívül azt is közöljék, hogy tagjai-e az OKH kötelékébe tartozó valamely szövetkezetnek és rövid tömör for­mában az ingatlan és ingó vagyo­nuk, valamint terheik állapotát szin­tén közöljék. E hitelakció célja az állattenyésztő gazdák részére a kiállításon vásárol­ható tenyészállatok beszerzésének megkönnyítése, ezért nem kifejezet­ten tenyésztési célra történő vásár­lásokra e hitel nem igényelhető. A községek és közbirtokosságok ezt a hitelt nem vehetik igénybe. A legkényesebb ízlést is kielégítik LŐRINCZ úriszabó speciális készítményei PAPA, DEÁK-UTCA 1, Az úriközönség kedvelt szabója. 6 Csak M évben van lyen alkalom! MOS! VfflSÍROLIOi Olcsó leltári vásárunkon! Szíveskedjen kirakatainkat megtekinteni SBUDEK MIK59 Divatáruháza Heti kritika Az 1937 a nagy nemzetközi lehe­tőségek esztendeje, mondja Edén újévi beszédében. Nemcsak az angol külügyek vezetője, hanem mindeki, ki a politikával csak foglalkozik, azt érzi, hogy ezen évben nagy vál­tozások lesznek a politikában. Azt azonban, hogy ezek a változások le­hetőségek lesznek-e és kinek a javára lesznek lehetőségek, senki sem tudja. Minden állam sokat vár ettől az év­től, egyik a meglevő állapot fenntar­tását, birtokállamányának további biztosítását, másik fejlődési lehető­ségeket, országhatárainak kiterjesz­tését, kisebbsége sorsának jobbra fordulását várja ettől az évtől. Egy nagy kérdőjel, hogy melyik álom fog valóra válni? Az kétségtelen, így nem maradhatnak a dolgok tovább, a fordulónak be kell következni, mert ez az állapot nemcsak a betegek halálát, hanem az egészségesek pusz­tulását is eredményezi. A légkör ne­künk kezd kedvezni, úgyhogy remél­hetjük, hogy Edennek a lehetőségekre célzó jóslása ránk is vonatkozik. * Szerbia megegyezett Bulgáriával és elismerte annak a területi revízió­hoz való igényét. Egy felmérhetetlen lépés ez a politikában, aminek kiha­tását nekünk is meg kell érezni. A kisantant államok egyik legna­gyobbika és a legerősebb katonai hatalom ismeri el egy a világhábo­rúban vesztes állam revíziós igényét. Ezzel megtört a kisantant részéről tűzön, vízen keresztül hangoztatott azon elv, hogy a területi revízióról hallani sem akarnak. A legerősebb kisantant állam törte meg az elvet és látta be, hogy a lelkek kiengesz­telése nélkül tartós békére és fejlő­dési lehetőségekre számítani nem lehet. A jugoszláv-bolgár megegye­zésnek következményei nem marad­hatnak el, a cseheknek, románoknak is rá kell jönni, hogy az igazi békét csak azzal szolgálják, ha egyes béke­szerződések által teremtett kirivó igazságtalanságokat békésen orvo­solnak. Bármenyire nehezére is es­sen ez a kisantant államoknak, ezt meg kell tenniök, mert csak így biz­tosíthatják a maguk létét és államuk fejlődési lehetőségeit. * * * A Spanyol események még min­dig a politikai színtér előterében állanak. Az államok mindegyike nap­ról-napra ujabö terveket vet fel an­nak megakadályozására, hogy más államok is bele ne avatkozhassanak Spanyolország belügyeibe. Míg egye­sek azon törik a fejüket, hogy a bele­avatkozást miként lehetne megszün­tetni, addig a vörösök világszerte toboroznak és szállítják az embere­ket a spanyol vágóhidra. Itt is az a baj, hogy a veszedelmet tanácsko­zással, jegyzékváltásokkal akarják el­intézni, ahelyett, hogy tennének. Az akták szaporodnak, a tanácskozások végnélkül folynak és ez alatt az em­berek milliói áldozzák életüket. Mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom