Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-01-17 / 3. szám

Vlllanyerövel régi cipőjéből a«l*lyl cipői fest A GYŐRI BÖRÖNDÖS Ko«suth Lajos-u. 22. ősz ezer pompájában ragyogott, a várkert felől üdítő fenyő illatt csapta meg. De ő mindezt nem látta, nem érezte, csak törtetett előre, maga sem tudta merre. Már elérte a gyimóti úthajlatot, midőn léptei oda vezették a közelben levő kerekes kúthoz. Jól esett neki forró homlokát megnedvesíteni a friss, hideg vizzel. Aztán ledőlt a kútmelletti kis padra, feje lehanyatlott, szemei lecsukódtak. Midőn ismét feltekintett, már alkonyodni kezdett. A városból idehallatszott a barátok templomának ezüstszavu harangja. A kút előtt egy ifjú térdelt, megmerített korsója mellette feküdt a földön. A festő lélekzete elakadt. Szent Isten! Mi ez ? Káprázat ? Mennyei látomás? A lenyugvó nap utolsó sugarai szinte glóriát fontak az ifjú feje köré, arca mintha égi fényben tündökölt volna. Igen! Ez az 1 Ez az ő gyermeke! Ilyen volt! Tökéletesen ilyen! A mester nagy nehezen felállott és közelebb lépett a térdeplőhöz: Hogy hívnak fiam ? István a nevem uram. A festővel forgott a világ. Mélyen beletekintett az ifjú arcába, nézte hosszan, mereven, mintha egész lényét magába akarta volna szívni. Aztán hirtelen felegyenesedett és mint az eszeveszett rohant visszafelé. Mikor elérte a nagy teret, keresztül bukdácsolt a gödrökön, szétszórt farakásokon, míg elérte a templomkaput. Csendes volt minden. A festő gyertyát gyújtott és azt kezében tartva, futott fel az álványzaton, fel oda, aliol a kupolák vannak. Lázasan kezdett a munkához. Lelki szemei előtt ott lebegett a kerekeskútnál térdeplő pápai ifjú alakja ... Az ő elhunyt gyermekének tökéletes hasonmása ... Nem is tudta mit festett, hogy festett, szinte behunyt szemmel végezte az ecsetvonásokat, mindhárom kupolán. A bakter már az éjfélt kiáltotta hosszan, elnyújtva, midőn a festő hazatért a plébánia udvarán levő kis szobácskájába és álomra hajtotta fáradt fejét. * • * Másnap, az 1783. év szeptember tizenegyedikének délelőttjén Esterházy Károly gróf, egri püspök, Pápa örökös ura, nagy kísérettel érkezett meg az új templom elé, hogy megtekintse az Isten dicsőségére emelt legújabb alkotást. Kitárultak a vasveretü kapuk. A püspök és kísérete bevonult. Megszólalt a hatalmas orgona. A templom egyeílen hajóját ragyogó napfény öntötte el. A főpap a magasba tekintett és mintegy megbűvölve szemlélte a három gyönyörű freskót, melyek mindegyikének közepén István vértanúnak, a templom védőszentjének glóriától üvezett színpompás alakja volt látható. Odalépett a festőhöz: — Köszönöm, mester. Álmaimban sem képzelhettem volna szebbet. Valóban „Isten dicsőségére" végezte munkáját. Maulbertsch Antal, bécsi akadémiai festő, a pápai plébánia-templom halhatatlan nevü piktora megcsókolta a püspök kezét, majd térdre omlott a templom padlóján és kezeit ég felé tárva így kiáltott. „Az Úr adta, az Úr elvette, Legyen áldott az Ó szent neve [mindörökre I* M OZI !i Aranyember. Jókai örökbecsű regényei közül a márodik megfilmesítem, nagyszerűségében és cselekményének gazdagságában talán még túlszárnyalja az elsőt. Jókai mesevilágában visz bennünkei ez a film és hamisíthatatlan magyar levegőt varázsol elénk. Kitűnően oldja meg nemcsak a cselekményi, de a lélektani nehézségeket is. Sok szépet nyújt: választékos beszéd, fejlett színészi játék, szépen fotografált tájak stb. Legnagyobb dicséret illeti Kis Ferencet, ki Timár regényes, furcsa kiiétü jellemét művészi tökéletességgel oldotta meg. A többi szereplők is szerepük utolsó mozzanatáig mind kitűnőek. Polgár Tibor nagyszerö aláfestő zenét írt. Az első bál. Orosz miliőben lejátszódó tragikus házassági történet. Nem na^y jelentőségű, helyenként untató film. A film főerőssége a két női főszereplő, kik művészien, nagy drámai erővel oldják meg feladatukat. Hatásos a törvényszéki tárgyalás megrendezése. Napsagárka. A világ kedvence, a kis Shirley Tempie ezzel a filmjével még jobban meghódította a közönséget. Elragadó volt kedves ének és táncszámaival, üde tözvetlenségével, valóban csodája a bájosságnak, kedvességnek és ügyességnek. Január 19—20. Dalol a flotía. A pokolian ügyes Fred Astair és a gyönyörű Ginger Rogers a két főszereplője ennek az első jelenetétől az utolsóig kacagtató és szemkápráztató filmnek. Ragyogó énekszámai mind slágerek. Fred Astair és Singer Rogers minden táncszáma szédítően jó és szép, szereplötársaik mulatságosak, a rendezés és a kórusok beállítása ötletesen friss. Remek szórakozást nyújt. Január 21—24. Évforduló. A komoly magyar filmeket is úgylátszik kezdi megkedvelni a közönség. Bizonyltja ezt az „Aranyember" sikere. Ez a film is százszázalékosan komoly. Az izgatóan feszülő témájú cselekmény drámai középpontjában Gordon Zita és Páger Antal kaptak művészi adottságuknak megfelelő feladatokat. A Pápai Polgári Kör 1937. január 24-én tartja évi rendes közgyűlését Csáky-utca 12. sz. alatti saját helyiségében, melyre a Kör tagjait tisztelettel meghívja az elnökség. A kiret emeli a képet: ke* reteütessen a Keresztény Memnett Nyomdában Pápa, Aky-u. 21., ahol olcsőn és pontoaan készülnek a legszebb képkeretek. Dirndli-bál. A Perutz Testvérek pápai magyar texűigyár alkalmazottai Kűttel Nándor központi gyárigazgató úr fővédnöksége allatt a gyár szegénysorsú munkásai gyermekeinek felruházására január 23-án, szombaton a Griff fzálló összes termeiben jóíékonycéíti Dirndli bált rendeznek. •i n-Hinssox '*?dfd vzyHrrayivAia 3983U3J HllMNim -mi gg [[3UBIJ SIUU3X Jf A M£J|9| 9S)|0 S3 IRODALOM. ••• Falusi melódiák c. alatt jelentek meg Medgyasszay Vince ref. püspök összegyűjtött költeményei. Medgyaszszay Vincét mint költőt mi pápaiak már régóta előnyösen ismerjük, már több ízben gyönyörködhetünk nemes művészetében. A Falusi melódiák c. verseskönyv, mint címe maga is kifejezi elsősorban a magyar falu számára lett írva, a cél az, hogy az egyszerű falusi nép is részesüljön a magyar költészet örökbecsű alkotásaiban, amelyek mentesek minden modernségtől, könnyen érthető zengzetes magyar nyelven vannak megírva. Elbeszelő költeményeiben egyes alusi képeket tár elénk festőien színes formában. Költeményeinek minden alakja, cselekménye valósággal megelevenedik, hűen tükrözi vissza a falut, annak mindnyájunk által ismert alakjait. Kisebb költeményei is mindvégig gyönyörködtetésre alkalmasak, gondolatokban gazdag művészi alkotások. Mindegyike egy-egy gyöngyszem, amely könnyed és élvezhető formájában könnyen megfogja a szíveket s emellett nem téveszti szemelől a költészet szabályait. Rímei gazdagok és formásak. A Falusi melódiák mint költői alkotás és mint szórakoztató olvasmány is széles körökben találhat tetszésre. Blazovich Jákó: A nagy szfinx. (Újkori emberarcok.) A karácsonyi könyvpiacon harmadik nagyszert könyve jelent meg a volt pápai bencés igazgatónak. Méltó társa eddigi mélyenszántó könyveinek: A legfájóbb válság. A csend mélységeiből, cimüeknek. Amikor olvassuk „úgy érezzük, mintha egy hatalmas dráma egyes fölvonásai vonulnának el előttünk. A dráma címe: Újkor. Cselekménye : évszázadok történelme, viharai. Színhelye: Nyugat. Főhőse: az ember." Ezzel az idézettel a kiváló elmélkedő író saját szavaival határoztuk meg könyvének tárgyát. „Az ember szeretete sugalmazta" munkáját. Benne a középkortól, mintegy alaptól kiindulva végigkísérjük az újkori embert a maga tragikus utján. Beletekintünk a reneszánsz-, barokk , felvilágosult-, romantikus-, modern és tömeg-ember korába, lelkébe, s a homo oeconomicuson és gép-emberen át mélységes elfogódottsággal döbbenünk rá a mai ember tragikus arcára. Már-már elcsüggedünk az ember nagy tragédiájának olvasásakor, de az iró megjelöli a reményt adó megváltást is. Gondolkodó embernek mély lelki élmény ez a könyv. Társadalombölcselettel foglalkozónak meg szinte nélkülözhetetlen. Az ember elámul azon a könyvtáríömegü olvasottságon, ami e könyv idézeteiben a legeslegújabb írókig megnyilvánul. Blazovch könyvét nem lehet „fut^a* olvasni. Elmélyedve annál többet lehet belőle tanulni, sőt kellene is tanulni. 3QK9I MOZGÓ Jíannár 19—30, kedd — szerda. GIIGEB ROGERS és FRED ASTAIRE óriási sikerű vígjátéka! DALOL A FLOTTA Rendezte : Marck Sandrick. Zene: Irving Berlin. Világhíradó. Január 31—33—33—34, csütörtök — péntek — szombat vasárnap. Budapest nagy sikerei A magyar filmgyártás úiabb remeke l ÉVFORDULÓ Irta; Vitéz Mtklós Rendezte: Gaál Béla Főszereplők: , • Páger Antal Gordon Zita Ráday Imre Komár /alia Rajnay Gábor Beöthy Lidia Toronyi Imre Szaplonczay Éva Sancta Lucia (szines film) Világhiradó Előadások kezdete: Hétköznapon 7*7 és W, vasár- és ünnepnapokon 7*4, 6 és 7)9 órakor. Jegyelővétel délelőtt 11-l-ig,' délatiíi áz előadások kezdete előtt egy drávai, egyrendélő telefonszám : 194. — A telefonon rendelt jegyeket kérjük V* órával az előadás kezdete előtt kiváltani.