Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-05-02 / 18. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VflSfiRNAP, Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laplulaidonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: SR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill Államformánk és a kormányzói jogkör kiterjesztésének kérdése Alkotmányunkat a magyar nemzet } legcsodálatosabb szellemi alkotásának i tekinthetjük és nemzetünket bölcs j alkotmányos érzéke vezette akkor is, | midőn a világháborút követő zavaros időkben, nem idegen példák után futott, hanem visszatérve az ősi alkotmányhoz, a történelmi jogfolytonosságot jelölte meg az egyetlen helyes útnak a magyar nép jövendő boldogulása és kibontakozása számára. Hazánk államformája tehát a mostani átmeneti időben is a magyar királyság, melyet a törvény a következőképen fejez ki: „A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja". Jelenleg azonban a királyi hatalmat, korlátozott királyhelyettesi hatáskörben Magyarország választott kormányzója látja

1 el. A kormányzót a királyi hatalom gyakorlása a törvényekben foglalt korlátozásokkal illeti meg. Leglényegesebb ilyen korlátozás, hogy a kormányzó nem gyakorolhatja a törvényszentesítés jogát, hanem csak a törvényt „kihirdetési záradékkal" látja el. Ha azonban a törvény szövegén változtatást óhajt vagy azt egyáltalán nem akarja kihirdetni, úgy jogában áll egy alkalommal az országgyűlésnek visszaküldeni; de a másodízben felterjesztett országos határozatot már kihirdetni köteles. A kormányzó személye, épen úgy mint a királyé, szent és sérthetetlen, bár a törvények megsértése esetében az országgyűlés mé- í gis felelősségre vonhatja. Tisztének gyakorlása előtt pedig az országgyűlésnek esküt tesz. A kormányzó jelenlegi jogköre a nádor királyhelytartói jogkörére emlékeztet, csak szűkebb körű annál. Hunyadi Jánost, Magyarország első kormányzóját, kormányzósága idejében (1446 jun. 5.—1452 nov. 11.) nagyobb hatalom illette meg, amenynyiben gyakorolta a főkegyúri jogot, új egyházi javadalmakat alapíthatott és adományozhatott nemesi címert nemes egyéneknek, valamint 32 jobbágytelket meg nem haladó ingatlant. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a kormányzói intézmény megalkotásánál a nemzetgyűlés szemei előtt a régensség intézménye lebegett. Mert hiszen a kormányzói tisztségnek a magyar alkotmány szerint mindig az volt az értelme, hogy az uralkodói jogaiban gátolt királyt helyettesítse. Azonban: „Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről" szóló törvény megalkotásánál elkövette nemzetgyűlésünk azt a súlyos hibát, hogy bár hivatkozik a történelmi precedensekre, mégsem vonta le annak helyes alkotmányjogi következményeit. A kormányzói jogkör kiterjesztése tehát annak alkotmányjogi fogyatékosságai teszik szükségessé. Ezek közül főleg kiemelhető, hogy a kormányzó mai jogállása mellett hiányzik az államfői hatalomnak egyik leglényegesebb eleme: az, hogy a kormányzó az országgyűléssel egyenrangú tényező legyen az állami szuverenitás gyakorlásában. Ma az országgyűlés két házának határozata tartalmazza materialiter a törvényt és a kormányzó csak vétó jogot gyakorol akkor, ha az országgyűlés határozatát kihirdetési záradékkal nem látja el, de ezt is csak időszerűen. Mert ha az országgyűlés másodszor is visszaküldte kihirdetési záradékkal való ellátásra az országos határozatot, úgy azt most már a kormányzó kihirdetni köteles. Hasonlóképen fonák rendelkezése a törvénynek az is, hogy a kormányzót az országgyűlés felelősségre vonhatja, ami jogi abszurdum akkor, midőn a kormányzó személye szent és sérthetetlen; sérthetetlenség és felelősségre vonás nem állhat meg egymás mellett. Fontos lenne végül a törvényt az irányban kiegészíteni, hogy a kormányzó helyettesítéséről és az utódlás kérdésének rendezéséről is tartalmazzon közelebbi rendelkezéseket. Ezért vált azután szükségessé, hogy törvényhozásunk a kormányzói jogkört olyan mértékben kiterjessze, amint az a régi hagyományos gyakorlatnak, alkotmányunk ősi szellemének és a gyakorlati politikai élet követelményeinek is megfeleljen. A kormányzói jogkör kiterjesztése azonban ma már nemcsak a fent említett alkotmányjogi szempontokból indokolt, hanem a gyakorlati politikai meggondolások is az államfői hatalom erősítése mellett szólnak. Mert ha nálunk is megvalósul az általános titkos választójog, úgy ez esetleg lehetőséget nyújthat arra, hogy szélsőséges irányzatok ragadják magukhoz az uralmat, illetve szerezzék meg a parlamenti többséget. Épen ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy a parlamenti pártok felett egy erőskezű államfői hatalom álljon ellen az esetleges túlkapásoknak és az ál- ; lamhatalmi tényezők között az egyensúlyt mindenkor biztosítsa. Törvényhozásunknak a kormányzói jogkör kiterjesztésével két célt kell szolgálnia. Egyik, hogy kifelé Magyarország kormányzója lehetőleg csorbítatlan szuverenitással gyakorolhassa az államhatalmat; másik pedig, hogy befelé, a nemzet egyeteme előtt, az államfői méltóság és a magyar Szent Korona eszméje régi fényével és ősi alkotmányos erejével érvényesüljön az újabban fel-felbukkanó parancsuralmi törekvésekkel szemben. Dr. Ónody DszsS. A llsztforgalml adó váltság csökkentését tervezik A gazdasági élet keretében állandóan napirenden van a lisztforgalmi adóváltság kérdése. Amióta a buza ára emelkedett, méginkább aktuálisabb ez a kérdés. A lisztforgalmi adóváltság tulajdonképen a buza alacsony órát volt hívatva kiegyensúlyozni. A búzaárak időközben erősen emelkedtek, úgyhogy tulajdonképpen a lisztforgalmi adóváltság feleslegessé váít. Ebből az adóból a bolettaalapnak óriási bevételei vannak, ami érthetővé teszi, hogy az il'etékes tényezők az adó megszüntetésétől idegenkednek. A gazdasági tényezők sürgetésére azonban a kormány jeieniős mérséklést helyezett kilátásba. Ennek az adónak a mérséklése 50 százalékos lenne, melynek folytán mintegy 3-40 pengős csökkenés állna be. Természetesen ugyanígy a kenyér ára is 2 fillérrel olcsóbbodna. A lisztforgalmi adóválfság csökkentésének ügyében május második felében várható a döntés. NEP választmányának rágalmazást ügye A fővárosi lapok is hírt adtak arról, hogy dr. Sulyok Dezső országgyűlési képviselő, ügyvéd vállalta Deme László védelmét, ki röpiratában a szabadságharc nagyjait becsmérlő szavakkal illette. A NEP. pápai választmánya egyik ülésén foglalkozott dr. Sulyok ezen ténykedésévél eljárását elitélte és őt ezért hazaárulónak nevezte. A határozat egyik helyi lapban és egy fővárosi lapban meg is jelent. Dr. Sulyok Dezső a Nep. választmányának 7 tagja ellen, kikről tudta, hogy a határozat hozatalában részt vettek rágalmazás miatt a bűnvádi eljárást megindította, a lapok ellen pedig a sajtójogi eljárást. A bűnvádi eljárásban már korábban meg volt a tárgyalás, azonban, hogy egyik vádlott nem jelent meg a bíróság azt elhalasztotta. Április 30-án volt a folytatólagos tárgyalás mikor a vádlottak kiadták az egész NEP választmányának névsorát. Dr Sulyok Dezső most már vádját az egész választmány ellen kiterjesztette. A vád kiterjesztés folytán az eddigi 7 egyén helyett 32 választmányi tag ellen folyik az eljárás. Dr. Kováts István kir. járásbiró a vád kiterjesztés miatt a tárgyalást elnapolta és elrendelte most már az összes NEP választmányi tagok megidézését. A tárgyalás kimenetele elé ! a város egész közönsége nagy várakozással néz.