Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-01-03 / 1. szám

Pápa, 1937 január 3., vasárnap. AHAs 16 FILLÉR. XXXIV. évfolyam, f. szám. POLITIKAI HETILJ&P. - MEGJELENIK MINDEN VflSÍRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199 Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Lap­kilejdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: ©a. NAGY GYÖRGY, Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések köfcőtt 4 fül., a szöveg között 5 fill. ww Őrségváltás írta: Dr. Sulyok Dezső A magyar politika új éve a választó­jogi reform jegyében kezdődik. A Gömbös-féle levél, mely a négy éves terv sutbadobásával homloktérbe tolta ezt a kérdést, az utána lefoly­iaiott hirlapi vití, előadássorozatok, könyvek, értekezések s mindezek te­tejében a párttözi értekezlet arra ?, línak, hogy :alán végre valahára s megvalósul ezen a téren is a várva-várt változás. Legfőbb ideje lesz, ha meglesz. Olvasva a keszt­helyi és nagybaracskai, Meizler- és Mojzes-féle petíciók iratait, arra a meggyőződésre kell hogy jussunk: az a választási rendszer, melyet a Sztranyavszky-féle lelkiismeretlen végrehajtás még kiélezett és elvisel­hetetlenebbé tett, olyan mélységes szakadékokba sodorta a magyarsá­got, melyet a nemzethaláltól csak egy igen kis lépés választ el. Ezen a gonosz, megátalkodott, minden emberi érzésből kivetkőzött úton nem lehet továbbmenni, a magyar nép százezreit nem lehet lelki vágó­hidra vinni azért, hogy embereket mandátumhoz juttassanak, kiket sem szellemi, sem erkölcsi tulajdonságaik arra nem képesítenek. Megjön tehát a reform végre s ez új utat lesz hivatva vágni a magyar­ság élete elé. Talán, — ha azzal a lelkiismeretességgel csinálják meg, amit ez a nagy törvény megkíván, — egészen új rétegek kezébe kerül a magyar közélet irányítása és az a középosztálynak nevezett réteg, mely valójában nem az, de amelynek kép­zelt értékeit annyira féltik még ma is sokan a reformtól, kénytelen lesz átadni az irányítást magának a nép­nek, a nép egészséges és meg nem fertőzött erejének. Nem kell félni ettől az őrségváltástól, nem kell a nemzet jövőjét félteni attól, ha a mai vezető réteg mellé, vagy helyébe a történelem erői ujakat sodornak fel a mélyből. Szeretem ezt a közép osztályt, minden hibáján és bűnén keresztül hozzáláncoltnak érzem ma­gamat és minden áldozatra képes lennék, hogy megmentsem, de saj­nos, személyes legmélyebb meg­győződésem az, hogy a magyar nemzet helyes vezetésére képtelen. Fáj leírni és kimondani, szinte a gyónás gyötrelmével fáj bevallani, hogy ez az osztály kudarcot vallott I9l8-ban és azóta semmit sem ta­nult, semmit sem javult és semmit sem fejlődött, úgyhogy hasonló meg­próbáltatás esetén ma még kevesebb önállóságot és ellenállást tudna tanú­sítani, mint akkor. Szekfü Gyula cikke jut eszembe, melyet a Korunk Szava karácsonyi számában írt: annyi naivitás, a jó­zan ítélet annyi hiánya teszi beteggé ennek az osztálynak a lelkét, hogy még normális viszonyok között is legégetőbb probléma volna felelős posztjáról való leváltása, de különö­sen halaszthatatlan ez ma, amikor ég körülöttünk a világ. Csak meg kell nézni azokat a reprezen'ativ „egyéniségeket", akik nálunk a min­denkori politikai közvélemény irá­nyítását arrogálják maguknak és egytől-egyig mindről ki lehet mu­tatni, mit akar, mi viszi őt oda a hatalom árnyékába. Vagy egyik vagy a másik oldalon, de nagyon hamar megtalálható az egyéni érdek mez­telen vigyorgása és legnagyobb eről­ködésükbe kerül, hogy ezt elrejtsék és úgy tegyenek, mintha a közélet tiszta tógáját azért öltötték volna csakis a köznek szolgáljanak. Fontos nekünk a középosztály, enélkül nem állhat fenn egy nemzet, nem élhet meg egy egészséges ál­lam, de ezt a középosztályt fel kell nevelni a nép tehetséges fiaiból, ki kell alakítani az ős magyar erőt je­lentő alsóbbrendüekből, mert a mos­tani csak nagy vérkeveredés, nagy felfrissítés után tudja vállára venni a magyarság súlyos keresztjét. Ezért kell megadni az anyagi és politikai érvényesülés minden lehetőségét a magyar népnek, melyben őstehetsé­gek szunnyadnak és amelynek ala­pos és őszinte reformok útján mó­dot adhatunk a benne rejlő energiák kifejtésére. Senki se féltse ezt a népet ön­magától, talán egy-két erőszakolt nagyság nimbusza megtépázva kerül ki a népakarat szabad megnyilvánu­lásából, de a nemzet a maga egé­szében csak ezután az őrségváltás után fogja érezni azt, hogy mit jelent élni, élni úgy, amint azt a minden­ható Isten a maga örök elgondolása és tervei szerint szent és elvitatha­tatlan jogává tette mindenkinek, kit a saját képére és hasonlatosságára alkotott. magukra, hogy ezzel a köznek és Egészségügyi viszonyok a vármegyében Dr. Bélák Imre várm. tiszti főor­vos jelentése szerint a vármegye közegészségügyi viszon/ai a mult hónapban általában kielégifőek vol­tak. A téli időjárás következtében tömegesebben a légutak hurutos bántalmai fordultak elő. Lényeges javulás észlelhető a fertőző megbe­tegedéseknél, amennyiben a komo- • lyabb megbetegedések száma csök- | kent. A fertőző megbetegedések kö­zül emelkedés mutatkozik a diftéria, varicella, trahoma és gyermekbénu­lásban. Csökkent a skarlatina, ka­nyaró. tífusz és a tuberkulózis. Az összmegbetegedések száma is csök­kent, viszont az elhalálozási arány­szám kissé emelkedett. Ebmarás 9 esetben történt. Járásunk egészség­ügyi viszonyai is kielégítők. A m. kir. Opera balettkarának vendégszereplése Az idei farsang kiemelkedő ese­ménye lesz a m. hir. Operaház balettkarának szereplése Pápán a Jókai Mozgóban január hó 18-án A tánc európai hirü kiváló művész- J nőjének Szalay Karolának a bécsi és a budapesti áilami operák prima­balerinájának és Kőszeghy Ferenc­nek a m. kir. Opera szólótáncosá­nak a fellépése már magában véve olyan élményt nyújt azoknak, akik a táncmüvészetet szeretik, amilyenben csak fővárosban élő embereknek lehet részük. Az est sikerét még inkább fokozza az Opera kis balett­karának együttes szereplése, az Operaház szebbnél-szebb kosztüm­jeiben bemutatásra kerülő táncszá­maival. A zenei kiséretet Varga Pál az Opera kiváló karmestere látja el. Újév Egy nagy kérdőjel áll mindenki előtt. Kicsiny, nagy, szegény, gaz­dag, polgár és államférfi egyaránt várakozással tekint az órák múlva bekövetkezendő új esztendő elé. Mindenki sokat vár és remél a be­következendő évtől, a beteg egész­ségei, a szegény jólétet, a politikus sikereket és így tovább az elszám­lálhatatlan vágyak fűződnek ehhez az évhez. Mindenki remél és kérdés, hogy ezek közül a remények közül mik válnak valóra. Ámiíjuk magunkat és ámitjuk környezetünket az új évhez fűzött reményeinkkel, amelyek lassacskán a szürke hétköznapok beköszöntével szertefoszlanak, marad minden a régiben, robotolunk, küzdünk tovább a létért, az egészségért és a betevő falatért. így volt ez már mióta a világ fennáll, minden naphoz, évhez fűz­tünk reményeket, amelyek legtöb­bike csak álom maradt, ennek elle­nére sem halt meg bennünk a további reménykedés. Nem is lett volna jó, ha ez kiveszett volna belőlünk, ez adja meg emberi mi­voltunkat, ez edz a további küzde­lemre és ez teszi lehetővé, hogy az élet nehézségeit elviseljük. 1937. Hozzád is sok reményt füzünk. Elsősorban mi szegény magyarok tőled várjuk hazánknak a elnyomafásból való kiszabadítását, te tőled várjuk, hogy elszakított véreinket visszahozod ehhez a vér­rel megszentelt anyaföldhöz. Reví­ziót várunk tőled békéset és leegy­szerűsített igényeinket kiel gitőt. Várjuk, hogy a felzavart európai tengeren is elülnek a viharok, az országok hullámokon hánykolódó gályái a béke melegítő szellője mel­lett haladnak a fejlődés utján népeik boldogulása érdekében. Egyes emberek nem kimondottan jólétet csak tűrhető megélhetést várnak, tűnjön el a munkátlanság, az inség sötét fellege, minden pol­gár asztalát aranyozza ba a minden­napi kenyér, az ifjúság pedig találja meg a maga munkaterületét, hol békésen dolgozhatik a saját és a haza érdekében. Talán sok ez amit az uj évtől kérünk, de nem olyanok amik telje­síthetetlenek volnának. Sok új esz­tendő mult el keserű csalódással és kiábrándulással, mi ennek ellenére

Next

/
Oldalképek
Tartalom