Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-03-22 / 12. szám

Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csákv-utca 21. Telefonszám: 157. Lap­tulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Tuz Mihályházán. Márc. 15-én este 9 órakor Mihály­háza község határában a Hajagos pa­takon levő és az ottani közbirtokosság tulajdonát képező vizimalom eddig is­meretlen módon kigyulladt és a benne volt gabonával és malomfelszereléssel együtt 14.000 P kárértékben elégett. A kár biztosítás révén részben meg­térül. A túz keletkezésének megálla­pítása végett a nyomozás megindult. Második böjti előadás. Nagyszámú és előkelő közönség előtt tartotta az Emericana csütörtö­kön második előadását. Az előadás gerincét képezte dr. Dobrovich Ágos­ton bencés igazgató előadása. Elő­adó beszédében a nagyheti szép és kifejező egyházi szertartások törté­nelmi kialakulását és jelentőségét fej­tette ki. A nagyböjt a hamvazószer­dai szertartással veszi kezdetét, az előadó is ezen egyházi ünnep jelen­tőségével és ennek szertartásaival foglalkozik, kifejti, hogy a hamvazás a nyilvános vezeklést szimbolizálja és ez a nap a kapuja a tulajdokép­peni nagyböjtnek. A továbbiak so­rán a nagyhét minden egyes nap­jának jelentőségét és egyházi szertar­tásait ismerteti. Végig megy a virág­vasárnappal kezdődő és a nagy­szombati körmenettel befejezést nyerő nagyheti szertartások minden moz­zanatán és azok történelmi kialakulá­sán. Egyidejűleg ismerteti a szertar­tások alatt elhangzó imák és énekek értelmét és jelentőségét. Dr. Dobrovich Ágoston egy órás előadása mindvé­gig érdekfeszítő volt, szívesen hall­gatta volna mindenki tovább is. Betekintést nyújtott a nagyheti szer­tartások fenséges gondolataiba és sok esetben új dolgokkal ismertette meg az ezen a téren laikus közön­séget. Az előadás keretét képezte egy szavalat és énekszám. A 3. böjti előadás március 26-án * lesz, mikor dr. Sulyok Dezső ország­gyűlési képviselő tart előadást. Szerdán reggel Borsosgyőr község határában az ott dolgozók arra let ek figyelmesek, hogy egy repülőgép nem tudja magát a levegőben tartani és lassacskán lefelé ereszkedik. A gép, hogy földet ért ott egy darabig fu­tott, majd egy árokhoz ért, hol fel- J fordult és orrával belefúródott a föld­be. A közelben lévők azonnal segít­ségül siettek, azonban nagyobb se­A szélhámos Az elmúlt hetekben eg/ jómegjele­nésű, bőbeszédű férfi jelent meg vá­rosunkban és házról-házra járva szö veteket kinált eladásra. A férfi, aki Palásti Pál néven mutatkozott be, a Központi Ruházati Osztály és a Korvin Árúház megbízottjának adta ki magát és mindenütt azt mondotta, hogy a két cég megbizásábói egy lerakatot akar itt létesíteni. Hatalmas mintagyüjteményt mutatott fel min­denütt és sikerült is Pápán 10 meg­rendelést felvennie. A megrendelt áruk vétel­árának 10 százalékát, mint , előleget fel is vette. Amikor látta, hogy több üzletet nem tud kötni, mint aki jól végezte dol­gát, elutazott Pápáról. A megrendelők egy darabig türe­lemmel vártak a szövetre, de mikor türelmük már el fogyott, a Korvin gltségre nem volt szükség, mert a gépből kiszálló pilótának és kísérő­jének egy pár kisebb horzsoláson kivül nagyobb baja nem történt. A gépet megvizsgálva derült ki, hogy az tengelytörést szenvedett és emiatt | történt a szerencsétlenség. A repülő­gép a Budapest-Bécs légipostai szol­gálatot végző repülőgépek közé tar­tozik. ruhaügynök. Árúházhoz és a Központi Ruházati Osztályhoz fordultak, ahol azonban semmit nem tudtak a meg­rendelésről. A póruijárt emberek azonnal feljelen­tést tettek a rendőrségen, ahol eré­lyes nyomozás indult és országos körözést adtak ki a csaló ellen. A nyomozásnak meg is lett az ered­ménye és 17-én Budapesten elfogták Palástit, aki köz­ben az egész országot be­járta és egy csomó hiszékeny ember áldo­zata lett szélhámosságának. Palásti helyenként a nevét is változtatta és Polczman — Palczman név alatt követte el szélhámosságait. Palástinak Pápán valószínűleg se^ gítőtársai is voltak, úgyhogy ebben az irányban tovább folyik a nyomo­zás. R különböző politikai világáramlatok és a katolicizmus. Ma a világtörténelemnek egy na­gyon válságos korszakát éljük. Meg­int egy újabb társadalmi berendez­kedés folyik és az ilyen átalakulá­sokra sokszor egy generáció élete sem elég. Ezek az átalakulást előidéző erők már a világháború előtt kezd­tek kibontakozni, de döntő stádiumba csak az orosz szovjetekkel jutottak 1919-ben. Ma szembe kell néznünk ezekkel az átalakulási folyamatokkal, ezekkei a forradalmakkal. Ezeknek a forra­dalmak új, vezető eszméjüknek kell lenni. De nem minden új eszme okoz szükségképpen forradalmat, csak ha a békés ut el van zárva, akkor kö­vetkezik be a reakció, a robbanás, amely nagy megrázkódtatást okoz, még ha nemes eszmékről van is szó. Mert a forradalom kirobbanó ereje nem áll meg az Ő belső jogosultsá­gának útjában álló erők eltávolításá­nál, hanem akaratlanul is tovább megy, pusztít és így a kultura okta­lan áldozatokat hoz. Ha egy forradalom győzelmet arat, mindig keresnünk kell az okokat, melyek kiváltották. Foglalkozzunk először az orosz forradalommal, mely az ipari mun­kásság forradalma. Érdekes, hogy ez éppen Oroszországban tudott talajra találni, ahol a lakosság túlnyomó része földmivelő és nem egy kimon­dott ipari államban. Mi ennek az oka, azt Lenin maga mondja meg. Szerinte : „A forradalom ott töri át a kapitalizmus gátját, ahol az a leg­gyengébb." Ez a magyarázata tehát annak, hogy a proletárdiktatúra Orosz­országban tört ki. Itt a cári uralom alatt nem volt meg a kormányzás­ban az az eredmény, amelynek a tör­vényalkotás, a jogszabályok alapján meg kellett volna lennie. Az ered­mények eltávolodtak a való élettől és ez a rés okozta azután a szakadást a régi rendszerben. A reakciót legjobban azon orszá­gokban látjuk, melyek közel vannak az orosz szovjetekhez. Igy a német nemzeti szocializmus és az olasz fasizmus. Ez a magyarázata annak, hogy Közéeuprópában kirobbantak ezek a védekező reakciók nemzeti alapon. Márciusi ünnepségek. A ref. főiskola képzőtársasága va­sárnap délelőtt a szokásos fényes keretek között tartotta ünnepélyét a honvéd-szobornál. Az ünnepélyen je­len voltak a hivatalok vezetői és a társadalmi egyesületek képviselői. A Széchenyi teret megtöltő közönség előtt az ünnepély a Himnusz hang­jaival vette kezdetét, majd az ez al­kalomra készült ünnepi óda és ének­szám után Trombitás Dezső ifj. el­nök hatásos ünnepi beszédet mon­dott. A Talpra magyar elszavalása után az ünnepély a Szózat elének­lésével ért véget. Innen a közönség a Petőfi házhoz vonult és azt meg­koszorúzta. A Ker. Munkásegyesület március 15-én vasárnap saját helyiségében hazafias emlékünnepélyt rendezett. Az ünnepi beszédet Orbán József káplán mondotta. Az ünnepély további szereplői: Somogyi István V. é. t. j. (szavalat), Kara József káplán (saját versét szavalta), a tanítóképző kis zenekara, a Mezőgazd. Szakiskola énekkara és egy egyfelvonásos ha­zafias színműben a Ker. Munkás­egyesület tagjai. A jól sikerült ün­nepélyt nagyszámú közönség nézte végig. A róm. kat. elemi iskola ünnepélye. Bensőséges ünnepély színhelye volt a róm. kat. elemi népiskola torna­terme. Az intézet ifjúsága ünnepelte a 48-as szabadsághősök emlékét. Az ünnepi beszédei Hajnal Ferenc tanító mondotta; ezenkívül több szavalat, szavalókórus és énekszám tette a műsort változatossá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom