Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-12-20 / 51. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Lap­tulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: ORi NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Választójog Évekig tartó küzdelmek eredmé­nyeként végre napirendre került a titkos választójog kérdése. A hivata­los körök végre belátták, ,hogy a vá­lasztójog rendezése nélkül elsőrendű bel- és külpolitikai kérdéseket meg­oldani nem lehet. Pusztán a kérdés napirendre tűzése meghozta a maga üdvös eredményét, az ellenzéki és sajtótámadások megszűntek, egy egy­séges politikai atmoszféra alakult ki és mindenki jóindulatu reménység­gel néz a kormány működése elé. Mennyi keserűséget, bajt lehetett volna elkerülni a választójogi kérdés mielőbbi napirendre tűzésével, de még mindig nem késő, az elmulasz­tottakat pótolni lehet, csak most az kérdés, hogy a választójog kérdése az egyetemes magyarság érdekeinek figyelembevételével lesz-e megoldva. Az nem lehet kétséges, hogy a választásoknak titkosnak kell lenni, azzal azonban még a kérdés meg­oldva nincsen. Az európai államok­ban érvényben levő titkos választó­jogok közül többet látunk olyant, amely nem a szabad véleménynyil­vánítást, hanem a tömegek akaratá­nak elnyomását szolgálják. Ilyen tit­kos választójogból nem kérünk, mi azt akarjuk, hogy a magyarság poli­tikai nézete a maga valóságában, minden befolyástól mentesen meg­nyilvánulhasson. Ez elérhető az a választójogi törvény büntető szank­cióinak megszigorításával, a köz­igazgatásnak a választásokból való teljes kikapcsolásával és a vá­lasztási eljárás pontos törvényi ren­dezésével. J A titkos választójog bevezetése igen szomorú eredményeket hozhat, annak általánossá tételével. Bizonyos korlátok felállítására szükség van. Nem gondolunk ezzel a kisebb tár­sadalmi osztályok, igy különösen a a falusi nép kizárására, mert hisz ez a legegézségesebben gondolkozó része a magyarságnak. Azonban olyan korlátozások feltétlenül helyén valók, melyek megakadályozzák a szélsősé­gek uralomra jutását, legyen az bal­vagy jobboldali. Ezze biztosítékot az adófizetés és bizonyos iskolai kép­zettséghez kötöttség bevezetéséve látjuk elérhetőnek. Még az lehet a kérdés, hogy a kerületenkénti választás, megyei­agy országos lajtsrom bevezetése, elégítené-e ki a magyarság érdekeit. A kerületenkénti választás a túlzott kortfziának és egyes egyéni befolyá­sok, érvényesülésének lehet meleg­ágya. Az országos lajstrom nagyon elválasztja a jelölteket a vá­lasztópolgároktól, teljesen megsza­kadna a kapcsolat a képviselő és a választók között, ami ugyancsak nem üdvös, mert a magyar nép a törvény­hozásra befolyással akar lenni kép­viselője utján. Egyébként minden ke­rületnek megvannak a maga speciá­! lis érdekei, amit igy a kerülettel kapcsolatban nem lévő képviselő át nem érezhet. Igy a legmegfelelőbb a megyei lajslromos választás, amely ugyan nem teremt függő helyzetet a nép és képviselő között, de bizonyos kapcsolat mégis fennállhat. -y-y. Üzletek zárórája karácsonykor és újévkor Miniszteri rendelet alapján az üz­letek zárórája a következőkben álla­píttatott meg: December 20-án, vasárnap azokat az üzleteket, melyeket egyébként zárva kell tartani, d. e. 9-től d. u. 6-ig lehet nyitva tartani. A többi üzletek d. e. 7 órától délután 6 óráiig tarthatók nyitva. December 25-én minden üzlet egész nap zárva tartandó. December 26-án a vasárnapi muka­szünet rendelkezés lép életbe. December 31-én záróra 7 óra, élelmiszer üzletben 8 óra. Január l-<?n vasárnapi munka­szünet lép életbe. December 24-ig bezárólag a fel­sorolt napokon kivül, tehát a hét­köznapokon, az üzletek este 7 óráig tarthatók nyitva, az élelmiszer keres­kedések pedig 8 óráig. Ezen rendelkezés nem vonatkozik a mészáros- és hentesüzletekre, va­lamint az utcákon és tereken szoká­sos árú sátorokra. Élénk forgalom az országos Vásáron A Szeplőtelenfogantási országos vásár dec. 15—16-án jó napokat kozott. Az árak általánosan emel­kedtek, különösen nagy volt az ár­emelkedés a marháknál, hol 30 százalékot is elért. Nagy kereslet volt a kövér sertésekten is, azon­ban igen kevés került a felhajtásra. A felhajtott sertések súlya 100—150 kg. között mozgott, ennél nehezebb csak egy pár volt. A kövér sertés hiány oka abban látszik, hogy a gazdák még nem készültek el a hizlalással, a készletet pedig a kül­földi szállítások felemésztették. Felhajtottak 1049 lovat, 1962 mai hát, 1019 sertést, ebből eladásra került 159 db. ló, 1200 drb. marha és 825 sertés. A ló kereslet kicsiny volt, ami talán a magas áraknak tulajdonítható, egy kocsiló 200—500 P., egy vágóló 100—200 P-be került. Nagy kereslet mulatkozott a marháknál, különösen a kövér tinókat keresték, ezek ára 75 fillérig elment páronként 700—900 pengőért vették, a jármos ökör párja 1000—1300 P, a borjas tehén 400—500 P, a vá­gótehén 200-300 P volt. A serté­seknél bármely mennyiséget fel­vettek volna, a felhajtás kevésnek bizonyult, ennek tulajdonítható az árak felszökése. A kövér sertés 90—110 filléres kgr.-kénti áron cserélt gazdát. Tekintélyes volt az idegenek által vásárolt mennyiség. Az olaszok ré­szére 4 vagon és belföldre 10 vagon marhát szállítottak el. A belső vásár is élénk forgalmú volt, az üzleteken meglátszott a karácsony előtti idő, mikor a kö­S zönség ünnepi és karácsonyi szük­1 ségletét szerzi be. Gráf üanfeouich-Bésán Endre Eg/ szomorú gyászhirről értesül­tünk e hét elején, gróf Jankovich­Bésán Endre, a volt főrendiház örö­kös tagja, volt országgyűlési képvi­selő, földbirtokos folyó hó 13-án életének 53. évében Budapesten elhunyt. Az elhunyt főúr halála osz­tatlan részvétet keltett országszerte, de különösen fájlalhatja Pápa vi­déke is grófunk elvesztőt. Mint gici földbirtokos az egypár, évvel ezelőtt elhunyt feleségével együtt a környéknek valósággal jó­tevője és támoga'ója volt. Ajtaja min­dig nyitva volt a kérők és rászoru­lók előtt és nem történt meg, hogy bárki is visszautasításban részesült volna. Nagy szerepet vití a falu kultúrájának fejlesztésében, ezen irá­nyú munkában állandóan az élen járt, buzdított, tanított sőt a legtöbb esetben anyagi áldozatokat nem ki­méivé mozdította elő a falu fejlődé­sét. A környékbeli gazdaifjak és lá­nyok sokat köszönhetnek a nemes grófi párnak. A bakonyaljai közsé­gek lakossága valósággal egy nemes apát látott benne, ki jóban és rossz­ban velük együtt érzett. Még benső­ségesebb lett a viszony, mikor az ugodi kerület 1922-ben képviselő­jének választotta meg. Az elhunyt főúr határozott egyéniség volt, telve a magyarság iránti szeretettel. Gróf Jankovich-Bésán Endre az 1884. évben született a horvátországi Tarczovácon. Jogi tanulmányait Ko­lozsváron, a gazdasági akadémiát pedig Magyaróváron végezte. A világ­háborúban a volt cs. és kir. 7. huszár­ezredben szolgált kapitányi rangban, több ütközetben részt vett és hősi magatartásáért számos hadikitünte­tésben részesült. A háború után, mint Dunántul élelmezési kormány­biztosa fejtett ki érdemdús tevékeny­séget. Az 1922. évben az ugodi ke­rület képviselőjévé választolta, a mandálumot megtartotta az 1926-os választások idején is. A parlament­ben nem volt a nyilvános szereplé­sek embere, a bizottságokban azon­ban éreztette nagy befolyását. Néhány évvel ezelőtt elveszítette feleségét, kihez egy életen át példás szeretet­tel ragaszkodott. Ezen vesz.eség fe­letti fájdalmában visszavonul t közélettől és öreglaki magányába mélyen vallásos életet élt

Next

/
Oldalképek
Tartalom