Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-12-13 / 50. szám

POLITIKHI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VOSARNÜP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 109. Kiadóhivatal: Cséky-utca 21. Telefonszám: 157. Lap­tulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések kőzött 4 fill., a szöveg között 5 fill. Népművelés A világháború után az ország egyik legfontosabb problémája a nép­művelés lett. A hivatalos kőrők mind­Jobban belátták azon helyzet tartha­tatlanságát, hogy nem elég az egy­szerűbb osztályok gyermekeit az is­kolákban a legelemibb írás, olvasásra megtanítani, hanem az ifjúsággal tovább kell foglalkozni, azt meg kell tanítani magára az életre, bele kell nevelni egyes foglalkozási ágazatok által megkövetelt ismeretekbe, mert a magyar ifjúság a mai öldöklő gaz­dasági versenyben csak úgy tudja majd a maga fontos, nemzetfenntartó hivatását teljesíteni. Ezen célt szolgálja az iskolán­kivüli népmüvelés. Elsőizben szinte egy újabb tehernek látszott ezen új intézmény, mig a köztudatba is át nem ment annak szükségessége és míg meg nem értették annak fontos nevelő hatását. Ma már ez a hideg közönyösség kezd felengedni, az egyes társadalmi osztályok belátják az iskolánkivüli nevelés által nyer­hető előnyöket, így mindtöbben igye­keznek az iskolánkivüli népművelés által megrendezett tanfolyamokat, elő­adásokat látogatni. Helyi viszonylatban vizsgálva az iskolánkivüli népművelés áldásos ha­tását, már több gyakorlati példára hivatkozhatunk. A pápai iskolánkivüli népművelési bizottság munkájának eredménye, hogy a még mindig nagy számban levő analfabéták száma lé­nyegesen leapadt az elmúlt év fo­lyamán nagy áldozatok árán meg­rendezett tanfolyamok munkája kö­vetkezményeként. Érezte a népmű­velés hatását az iparosság, kereskedő és földmives osztály is. Nem múlott el hét anélkül, hogy az iskolánkivüli népművelési bizottság valamelyik osz­tály részére ne rendezett volna szak­előadók közreműködésével tanfolya­mokat vagy szakelőadásokat, amelyek mindegyike azt célozta, hogy az illető osztály szakismereteit gyarapítsa és gazdaságilag versenyképessé tegye. Itt voltak az iparosság részére ren­dezett üzleti levelezési, könyvelési és kalkulációs tanfolyamok, a kereske­dők részére rendezett kirakatrendezési tanfolyam, a gazdák részére tartott és a gazdaság minden ágát felölelő szakelőadások. Ezen tanfolyamok és szakelőadá­sok mindegyikének meg volt a maga gyakorlati haszna. Nem volt előadás, amiből ha a nagy többség nem is, de sokan valamit maguknak el nem raktároztak volna, mit majd az élet­ben érvényesíteni tudnak. A munka tehát nem volt hiábavaló és éppen ez ösztönzi a helybeli iskolánkivüli népművelési bizottságot a további áldásos munkára. A helyi népművelési bizottság a j folyó évben is egy nagyszabású ter­vezetet dolgozott ki a népművelés további munkájára vonatkozólag. Így a folyó évben megszerzezésre vár az iskolából kikerült leányok részére tartandó háztartási tanfolyam, aminek előnyeit különösen olyanok fogják látni, kiknek odahaza nem áll mód­jában a háztartási teendőkkel meg­ismerkedni és azt elsajátítani. Külön­böző tanfolyamok lesznek fiúk, leá­nyok részére, hogy ezeket beleve­zessék magába az életbe, felvértez­zék őket az élet küzdelmeire. Ezen­kívül nem maradnak el az olvasó­körökben, egyesületekben eddig meg­tartani szokott és gyakorlatilag be­vált szakelőadások sem. A munka megindult, most már az ifjúságon múlik, hogy ez a munka eredményes is legyen. Magának és hazájának használ mindenki azzal, ha az iskolánkivüli népművelési bi­zottság által rendezendő tanfolyamo­kat látogatja, az előadásokat pedig I meghallgatja. Kötelessége ez a haza minden polgárának, mert csak így válhatunk a magyarság egy érdemes és hasznos tagjává. Fenyőfői. Megalakult a légoltalmi bizottság A légvédelmi törvény végrehajtási utasításának megfelelően Pápán is megalakult a légvédelmi bizottság. Hamuth János polgármester folyó hó 3-ára hivta össze a bizottság tagjait, akik majdnem teljes szám­mal megjelentek és megtárgyalták a légvédelemmel kapcsolatos teendő­ket. A bizottság egy albizottságot küdöit ki, melynek ftladata lesz a légoltalom előkészítése és erre vo­natkozólag egy terv kidolgozása. A légoltalmi bizottság elnöke: Hamuth János polgármester, előadói: Szokoly Viktor v. tanácsos és dr. Kiss Kálmán I. aljegy2Ő, tagjai a hasóságok képvistlőin kivül Strausz Kornél, Major Gyula, Szabó János, Kácsur Bertalan, Fa László, Kaiser László, Karlovitz László, Csépán Béla, Küttel Nándor, dr Pápay La­jos, dr Konholy Thege Sándor, ! vitéz Hevessy József, vitéz Karcsay 1 Béla és Tóth Vince. Beszámoló az Akció Katolika munkájáról Az Akció Katolika karitatív szak­osztályához az 1935. juliustól 1936. junius l-ig az alábbi adományok folytak be, melyek teljes egészében kiosztásra kerültek. A plébánia templom szent Antal perselyéből 893 P 23 f. A szent Ferencrendiek temploma szent Antal perselyéből 200 P. A szent Benedek rend temploma szent Antal perse­lyéből 467 P 22 f. Szent Ferenc Harmadrendjének gyűjtése 55 P. Kat. Leányklub adománya 58 P 15 f. Cserkészek és szívgárdisták gyűjtöt­tek 159 P. 45 f. Sión Rózsája cimü színielőadás bevételéből 292 P 20 f. Wimmer Károly pápai kamarás adott 10 P. Czuppon Károly főintéző s Msgr. Németh József apát-plébános adott 20-20 P. s N. N. adománya 5 P. Összesen: 2180 P 25 f. Gróf Esterházy Tamás ötszáz q. tűzifát és tiz métermázsa lisztet adott a szegények segélyezésére. Fentne­vezett adományokból a szakosztály 1935. és 1936. évben főkönyvileg vezetett szegényeinek természetbeni és pénzbeli segélyeket adott, ahogy azt a szükség hivánta. Igy került ki­osztásva 490 métermázsa tűzifa, 2164 kg. liszt, 133 kg. bab, 1622 kg bur­gonya, 16 kg. dara, 26.75 kg. cukor, 82.25 kg. hus és zsír, 19 pár cipő, 4 pár cipőtalpalás, 5 drb öltöny, 6 drb nadrág, 1 drb nagykabát, 1 kg. só, 11.5 kg. szappan, 61 liter tej, 289 kg. kenyér, 737.25 P kész­pénzsegély. Örömmel közöljük a fenti adato­kat, ez azonban arra ösztönözze a tehetősebbeket, hogy a folyó évben is adományaikkal segítsék elő az Actio Catholica ezen nemes ember­baráti munkáját, Az idei év még súlyosabbnak mutatkozik a tavalyi­nál, ugy előreláthatólag az inség is nagyobb lesz, tehát a katolikus tár­sadalomnak is nagyobb mértékben ki kell venni a részét a rászorulók segélyezési akciójából. Egri Norma Pápán A város szegényügyi bizottsága folyó hó 9-én tartott ülésén foglal­kozott az országosan bevezetésre váró Egri Normának Pápai leendő beve­zetésével. A város már 1934. év óta meghonosította szegény ügynek ala­mizsna megváltás utján való megol­dását és ezzel remélte a koldulás megszüntetését. A város ezen akciója az első időkben sikerre is vezetett, mert körülbelül 300 egyén ajánlotta fel inségenyhitési segítségét koldus­váltság formájában s ugy ezen a cimen havi 270 pengő körüli összeg folyt be a városi pénztárba. Az idők folyásával azonban az emberek ada­kozási készsége fokozatosan csök­kent, napról-napra kevesebben lettek azok, kik az alamizsnáskodásukat egy összegben megoltották. Ma ezek száma lecsökkent 140 re és az álta­luk adott összeg havi 110 Pengőre tehető. Összesen befolyt ezen a ci­men az 1934. évi kezdő félévben 1218.45 P, az 1935. évben 1808 55 P, az 1936. év november végégéig 1242 P. Az Egri norma elvei szerint a segítésnek közvetlen formában és a rászorulónak otthonában keli meg­történnie, hogy ezáltal megszűnjön a koldulás. A segítés módja különböző, elsősorban zárt intézeti kezelést és ezúton való segélyezést tart kívána­tosnak olyanoknál, kiknek hozzátar­tozójuk nincsen és tehetetlen bete­gek, a további segítés módja a pénzbeli és egyébb segélyek és az inségmunka, de emelett nem szabad elhanyagolni a lelkiszükséglet kielé­gítését sem. A város által eddig követett segí­tési eljárás bármennyire kielégítő is volt, nem merítette ki teljes egészé­ben a norma követelményeit. A se­gélyezési akciót eddig főként höl­gyek utján végeztette a város, bár­mennyire is szivükön viselték, azon­ban ezt az ügyet ezen jótékonykodó hölgyek, elfoglaltságuk és egyébb okok miatt ezt teljes egészében el­végezni nem tudták. Az Egri Norma a jótékonysági akciót hivatásos nő­vérekre kívánja bizni, kik életüket ezen nemes akció céljaira szentelik s ezek közvetlenebb érintkezésbe tud­nak jutni az ínségesekkel és több alkalmuk és módjuk van a bajok kikutatására. A város is ilyen nő^

Next

/
Oldalképek
Tartalom