Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)
1936-11-08 / 45. szám
POLITIKAI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Igazságot Magyarországnak harsogta bele a világ eldugaszolt fülébe Olaszország miniszterelnöke. Minden kétséget kizár a Duce nyilatkozata, ezt nem lehet diplomáciai nyelvezethez hasonlóan kiforgatni, megmásítani, tömör szavak, melyek a helyzetet minden kertelés nélkül feltárják, akár kellemes az egyeseknek, akár nem. Ez az első felelős tényező részéről elhangzott követelés hazánk helyzetét illetőleg nem kerülheti el a többi államok kormányférfiainak figyelmét sem, kell hogy ^ele foglalkozzanak és akár mellette, akár ellene állástfoglaljanak. Négy millió elszakított magyar sírását és keserű sorsát ismerte fel Mussolini és ezt felismerve harsogta bele a világba, hogy addig igazi béke nem lehet, míg Magyarországgal szemben elkövetett ezen igazságtalanságot nem orvosolják. A háború befejezése óta a felelős államférfiak mást sem tesznek, mint az összeomlófélben levő béketákolmányt foltozgatják, egyrészről a fegyverkezés állandó fokozásával, másfelől a tiszavirág életű biztonsági szerződések létesítésével akarják a békét megszilárdítani, de mindeddig ezek a törekvések csak kísérletek maradtak annélkül, hogy a cél felé egy tapodtat is közeledtek volna. A bizonytalanság és bizalmatlanság csak nőtt és fokozódott és minden nap meghozta a maga meglepetését a békének látszó kényszerű állapot megzavarására. A baráti olasz nép miniszterelnöke félretette az alakoskodást, nyíltan megmondotta, hogy békét csak az igazságtalanságok által sújtott nemzetek kielégítésével lehet teremteni. Ezt a hangot vártuk és kaptuk Mussolinitól, de ennek a hangnak nem szabad elveszni a csendben szunnyadozni látszó nemzetek közvéleményében, hanem kell, hogy a füleken keresztül bele jusson a szívekbe is és felrázza az alvókat, világosítsa fel a vakokat és új cselekvésre ösztökélje a tespedőket. Nem lehet az igazság elől kitérni, az igazság minden vészen, bajon át utat keres magának és mindaddig mozgolódik, míg megértésre nem talál. A magyar igazság is napvilágra került az olasz kormányfőn keresztül, most már ez ragyogni fog, fényét nem veheti el semmiféle ármánykodás és rövidesen el kell jönnie az időnek, mikor hazánk fájdalmát, szen- J védéséit megérti mindenki, kinek a világ békéje fontos s akkor mi hálatelt szívvel emlékezünk majd vissza Olaszország nagy fiára, Mussolinira. —fenyőiül. Városi közgyűlés Lapunk elmúlt heti számában már hírt adtunk, hogy a város képviselőtestülete az r elmúlt hét péntekjén ülést tartott. A csupán nyolc pontból álló tárgysorozat letárgyalása elég nagy érdeklődés mellett folyt le. Hamuth János polgármester a jegyzőkönyv felolvasása után kegyeletes szavakkal emlékezett meg Gömbös Gyula elhalt miniszterelnökről, méltatta érdemeit és indítványozta, hogy a képviselőtestület fejezze ki lészvétét az elhúnyt családjának. A képviselőtestület a tömör szavakban öntött megemlékezést állva hallgatta végig, az indítványt pedig egyhangúan tette magáévá. Az elnöki bejelentések során közölte az elnöklő polgármester, hogy a kincstár egy újabb repülőteret is épitene Pápán, ha a város a már adotthoz hasonló területet engedne át. A polgármester szeiint azonban nem taríja ezt kivihetőnek, mert a városnak ilyen terület nem áll rendelkezésére. (Bármilyen nehézségek árán is megvalósítandó volna a második repülő;ér, ez a városnak és lakosainak nagy gazdasági előnyt jelentene. Szerk.) A továbbiak során polgármester beszámolt a repülőtér munkálataírói, majd áttért a képviselőtestület a napirend letárgyalására. A közgyűlés elfogadta a dr. Náday Andortól megvásárolt a Szatmavári Kovács J. utcában levő 4 kat. hold és 486*9 négyszögöl ingatlanra vonatkozó adásvevési szerződést, mely szerint ezen ingatlant 25.822 pengőért megveszi a város. Javasolta a polgármester, hogy a Tókertben létesítendő napközi otthon céljaira vásárolja meg a város a Pápai Takarékpénztár tulajdonát képező Késmárki u. 21. sz. alatti házat 3500 pengőért, mely ház 1200 pengő körül átalakítással e^en célra, sőt ovoda céljaira is nagyon alkalmas. A képviselőtestület dr. Török Mihály ellenző felszólalása után a javaslatot egyhangúan elfogadta. A Csóka u. 9. sz. ház megvásárolását 3800 pengőért a képviselőtestület elhatározta. Bejelentette a polgármester, hogy a Műtrágyagyár vezetőségével tárgyalásokat folytat a helyi gyár üzembehelyezése érdekében. A tárgyalások szerint a gyár át kíván térni bauxit feldolgozására és egyes külföldről behozott építési anyagok ellőállítására, s ezért 6 havi halasztást kér az üzembe helyezéshez. A képviselőtestület a 6 havi halasztást megadja azzal, hogy amennyiben ezen idő alatt a gyár nem he| Jyezietnék üzembe az összes kedvezményeket megvonja. Abos János mérnökgyakornoknak a városi képviselőtestület Pátkai Lajos felszólalása után a repülőtéren végzett rendkívüli munkájának jutalmazásaként 500 pengő jutalmat szavazott meg. Tóth Sándor városi irnok nyugdíjazás iránti kérelmét a közgyűlés teljesítette. Vass Gyuláné részére a Kossuth és Rákóczi u. sarkon építendő 2 emeletes bérházra 5 évi városi pótadó-menlességet engedélyezett a közgyűlés. A tárgysorozat letárgyalása után dr. Csarmasz Ferenc interpelláció keretében tette szóvá, hogy a repülőtér építkezésnél a pápai munkásokat elbocsájtják és helyettük idegeneket J alkalmaznak, Szalay Lajos hasonló értelemben szólalt fel. Böröczky Lajos a gyimóti uton folyó útépítést tette szóvá, sérelmezte, hogy ezen út Bároczsegyi szakasza teljesen fel van törve, közlekedésre egyáltalában nem alkalmas és ez rendkívüli káros a város lakosaira. Pátkay Lajos ugyanezt kifogásolta. Kovács Sándor a tókerti utakra kavicsot kért, majd kifogásolta, hogy a város évi nyomtatvány s.ükségleíét nem a nyomdák között megosztva szerzi be. A polgármester mindegyik interpellációra megadta a kimerítő választ és ezzel a közgyűlés 5 óra tájban véget ért. » „Herceg, hátha megjön a tél is" Irta: Magyarász Fereinc dr. III. Ha megjön a tél, vele együtt megjön annak a szellemi szórakozásnak az ideje is, amelyre nyaranta nem igen van érkezése az embereknek, különösen a városiaknak. Ez utóbbiak inkább nyáron veszik ki szabadságukat, pihenőjüket, üdülésüket, míg télen több az idejük és több a kedvük a szellem szabad munkáihoz, minők a fölolvasások, a hangversenyek, a műkedvelő előadások stb. (A bridzs? szedő.) Faluhelyen kivált a földműves- és napszámos-osztály télen talál időt pihenésre, többet is, mint amennyire szorosan véve szüksége volna; tehát nagyon is elkéi, hogy a falu vezető elemei kellő figyelmet fordítsanak arra, hogy ezt a tágra méretezett idő-keretet minő hasznos testi és szellemi foglalkozással lehessen kitölteni. Ne mondja senki, hogy ezek szakkérdések, melyek tehát nem vágnak a közönségnek szánt napi v. heti sajtónak körébe. Ezek nem szakkérdések, ezek társadalmi kérdések, tehát nagyon is arra valók, hogy a sajtó foglalkozzék velük. El is mondjuk tehát véleményünket, tapasztalatainkat, tanácsainkat abban a meggyőződésben, hogy ha csak egyetlen szavunk lesz is, mely akár a városi, akár a falusi közönség lelkére termékenyítőleg hull, nem végeztünk hiábavaló munkát. Városhelyen nagyon üdvösnek taJálnók, ha minden nagyobb társadalmi közösség, pl. kaszinó, olvasókör, ipartestület, levente-egylet stb. rendezne a saját közönsége számára egy-két fölolvasó-estet, esetleg műkedvelő előadást vagy hangversenyt. Mondja meg nekem valaki, hogy pl. egy Pápa városához hasonló számarányu és kulturszintáju város iparos társadalmának k mozin és rádión kívül minő szellemi szórakozása van ? Színház csak elvétve akad, akkor is ki tudja, nem férhet-e szó a darabválasztáshoz. A férfiak még csak elüldögélnek valahogy a maguk körében, de a nőknek nincs meg a a szellemi szórakozásuk, melyne szükségét pedig ők is érzik. Á