Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-11-01 / 44. szám

POLITIKAI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal : Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdcnos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ér: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Halottak estéjén Irta : Dr. Magyarász Ferenc A mulandóság érzése soha és sehol nem tódult olyan elemi erővel a lelkemre, mint negyven esztendővel ezelőtt a meráni temetőben. Nem abban áll a világhíre ennek a temetőnek, mintha oly rengeteg müérték halmozódnék föl benne, mint teszem a genovai Campo Sae1o-ban, hanem abban az igazi bábeli nemzetköziségben, ahogy az itteni temetőben a sír a sír mellé sorakozik. Itt egy gazdag angol család emelt egyszerűségében is oly megkapó fehér márvány síremléket egyetlen leányának, kit elragadott a gyilkos tüdővész, amott egy orosz tábornok találta meg a föld hantja alatt azt, amit hasztalan keresett és kergetett a föld fölött: a nyugalmat. Ott egy orvosprofesszor nyugszik, kinek világhírű tudománya sem tudta kivéndeni a nagy kaszás csapását; emitten egy öreg tiroli kocsmáros egyszerű fakeresztjére most kötöz +avaszi gyopár-csokrot a szomszédos Spinges község egyik lenhaju, szaknakalapos leányzója. Csupa ellentét a nagy harmóniában, csupa harmónia a kiálltó ellentétek között. Mintha itt jöttek volna össze műid, akik valaha szétmentek, a bábeli ^toronynál; s mintha azoknak, kik a magasba körnek, szükségképpen szét kellene húzniuk, ellenben azok, kik már lefelé, az anyaföld felé hajóinak, megtalálják a békét, az engesztelődésl a hat lábnyi sírgödörben. Igy is van valóban : rnincs igazság, csak a halálban, i nincs béke, csak a sírban, nincs megértés, csak azoknál, kic már megértették az élet saagy rejtelmét, nincs megbocsátás csak ahol már mindent megértettek. Tout comprendre, c' est tout pardon-ser — .mondja ja francia közmondás. (Mindent megérteni annyit mint mindent megbocsátani.) Fájjon-e ez az érzés ? Átka-e vagy ildása-e sorsunknak? Csak a jó Igen a megmondhatója. Fájni fáj a mulandóság, hisz egyeíes tagadása az élet örök ösztönéíek; és mennél nagyobbat akar a élek, annál nehezebben tud beletöődni a mulandóságnak szárnyatszejő törvényébe. Arasznyi sincsen a tör, melyet a mulandóság a véges ember köré rajzol; és ebben a körben benne van nemcsak az enyészet irtózata, nemcsak a halál törvénye és félelme, hanem benne van a vágy is: mennél tovább élni, örökre élni, örökké boldogan élni. S ennek az örök életnek szemszögéből tekintve, már nem fáj ugy a mulandóság. Meghalunk, meg kell halnunk, pedig élni szeretünk, kell is élnünk, ha síron innen nem, hát túl a síron, túl a rövid életen, túl azon a nagyon közeli határmesgyén, melynek halál a neve. Ez a másik, ez az örök élet az ő reménységével, az ő kiegyenlítésével, az ő igazságával, az ő határtalanságával szolgál vigasztalásul ama fájdalomra, melyet őszi tájnak hervadása, őszi szellőnek járása, őszi lombnak hullása az ember lelkének okoz. Ez a síron túli élet olyan prespektívát nyit a hivő ember lelke előtt, melyért érdemes küzdeni, érdemes szenvedni, érdemes meghalni — tehát érdemes élni. Halottak estéjén igazában élni tanít a halál, küzdeni az enyészet, remélni és vigasztalódni a sír. Ez legyen a temető tanulsága halottak estéjén. Mit várhatunk a politikában? Beszélgetés dr. Suiyok Dezső képviselővel Munkatársunk felkereste dr. Sulyok Dezsőt, kerületünk országgyűlési képviselőjét, -hogy lapunk közönsége számára nyilatkozatot kérjen tőle arra nézve, miként itéli meg a poétikában az elmúlt hetek alatt beállott változást és mit vár az új kormánytól. Képviselőnk készségesen állott munkatársunk rendelkezésére és kérdéseinkre a következőkben válaszolt): Milyen jelentőséget tulajdonít, Képviselő Úr, a Gömbös Gyula halálával és Darányi Kálmán kinevezésével beállolt változásnak ? — volt munkatársunk első kérdése. Én ezt a változást, tfelelíe képviselőnk, a magyar közélet helyes irányba terelődése és egészséges fejlődése szempontjából döntő és igen üdvös hatásúnak tartom. Gömbös kétségtelenül a magyar nemzet problémáinak egyetemes megoldását kereste és egész éfetét erre tette fel. Azonban célkitűzéseiben határozatlan, módszereiben erőszakos és kíméletlen, nyilatkozataiban következetlen és túlzó volt, .fantáziája messze megelőzte tehetségét és egyéniségének ezek a szertelenségei már-már azzal fenyegettek, hogy minden jószándéka és segíteni akarása mellett { is a teljes felfordutás felé viszi a magyar belpolitikát. Ezzel szemben Darányi világéletében a józan megfontolások embere volt, jelleme szinte klasszikusan az igazmondás törvényei mellett tartja, nem kerget délibábot és nem téveszti össze azt a kis tért, amit az élet egy ember bölcsője és koporsója közé kimér, egy új ezredévvel, megvan tehát minden garancia arra, hogy nem gyújt fel olyan lángokat, melyeket azután sem kielégíteni, sem eloltani nem lehet többé. Bizalommal tekintek a kormány működése elé Ezek szerint, Képviselő Ur, bizalommal tekint Darányi működése elé? Igen. Ebben a pillanatban a legteljesebb bizalommal vagyok a kormány működése iránt és mindaddig, amig annak tényeiben olyan jelenségeket nem tapasztalok, melyek ennek a bizalomnak a megingatására alkalmasak, teljes erőmből támogatom Darányi Kálmán és kormánya törekvéseit. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyes javaslatokat, amelyeket önmagukban nem tartok helytállóknak, ne utasítsam vissza és nem jelenti azt, hogy belépjek a kormány pártjába. Véleményem szerint a szabad és független véleménynyilvánítás, ha bizalmat hoz és támogatást jelent, sokkal nagyobb érték egy kormányzat részére, mint a pártfegyelem által kikényszerített, sokszor fogcsikorgató engedelmesség. Melyek volnának olyan jelenségek, melyek a bizalom megingatására alkalmasak? Ha azt láthatnám, hogy a kormány a bekövetkező időszaki választásokon ugyanazokat a léJektipró és erkölcstelen eszközöket használja, melyeket előde rovására a közigazgatási bíróság olyan kemény szavakkal bélyegzett meg, ha azt látnám, hogy az egészen tehetségtelen, de annál nagyobb hangú, külföldi példák után rohanó alvezérek továbbra is korlátlan urak maradnak a pártban, ha azt látom, hogy a szegény ember érdekében továbbra sem történik semmi, ha a protekció továbbra is olyan kíméletlen durvasággal uralkodik, mint eddig, ha a kartelek ezután is titkos rugói lesznek minden cselekedetnek, egyszóval, ha azt látom, hogy újra a belső ellentmondások kora következik és a szó megint más lesz, mint a tett, akkor újra azt az éles ellenzéki hangot fogom használni, amit a múltban használ'am, mert engem a választóim nem azért küldtek a parlamentbe, hogy miniszteri előszobákban szívesen látott vendég legyek, hanem azért, hogy a romiás feié rohanó irányoknak megállj-1 kiáltsak még akkor is, ha az a minden áron szolgálni akaróknak nem tetszik. Meggyőződésem, hogy erre nem kerül sor, mert Darányit egész embernek ismerem, aki a szavát komolyan veszi és nem a „legnagyobb flegmával" mondja ma fehérnek azt, amit tegnap feketének állított. A politika további fejlődése S mi a véleménye Képviselő Urnák a politika további fejlődéséről? Azt hiszem, hogy a kormány, bár pártjának jó része fázik ettől, a köz-*vélemény erkölcsi nyomása alatt is, meg azért is, mert a kormányelnök erre férfiúi szavát adta, meg fogja valósítani a becsületes titkos választói jogot. Ha ez bekövetkezik, akkor nem lehet többé a kormányzásból kizárni a kisgazdapártot és a kereszténypártot, melyeknek titkos választás esetén nagy többségük lesz az országban. Ez esetre pedig eljön végre a magyar politikai fejlődésnek az a több mint félszázad óta várt,, de mindeddig hiába sürgetett kora, melyben a kormány intézkedéseit a kis emberek millióinak az érdekei és nem egyes zárt körök szűkre szabott és a többiétől idegen érdekei irányítják. Ez azután egyet fog jelenteni a magyar nemzeti eszme kiteljesedésével, a népnek nemzetté emelkedésével és a mai erősen osztályjellegü politika megszüntetésével. Ez a keresztény demokrácia az egyedüli, mely még tud segíteni