Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-10-25 / 43. szám

Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szélcsend! Jóleső érzéssel kell tapasztalnia mindenkinek, hogy a Darányi kormány megalakulása óta a belpolitikában bizonyos nyugalmi állapot tapasztalható. Az ország felzaklatott közvéleménye már régóta óhajtotta és várta ezt a politikai szélcsendet. Miért nem tudott ez a politikai nyugalom már korábban megvalósulni, mikor mindenki egyaránt kívánta? A legutóbbi évek politikai eseményei túlságosan kiélezték a helyzetet a kormány és a polgári ellenzéki pártok között. Mig az ellenzék egyik legsürgősebb feladatnak tekintette a titkos választójognak, az egyes alkotmányjogi kérdéseknek a megoldásár, addig a kormány ezeket a kérdéseket a megoldandó feladatok legutolsóinak minősítette. Ezek a politikai okok, de ezeken felül sokkal inkább szétválasztották más személyi és belső okok, igy a kormánypárt szervezkedésének erőszakos volta és egyes pártintézőkben rejlő egyéni hibák. Egy ember kellett és mindezen szétválasztó okok egyszerre eltűntek. Elég volt a kormányelnök személyében bekövetkezett változás, a csatabárdok legalább is ideiglenesen el lettek ásva, megszűnt a gáncsoskodás, elhallgatott a személyeskedés, mindenki most már csak egyet vár, a tetteket. Nem miniszteri tárcákon, nem hatalmi kérdéseken múlott a béke megteremtése, hanem csupán egy megértő hang kellett hozzá. Ezt a megértő hangot ejtette ki Darányi miniszterelnök bemutatkozó beszédében és ez a hang késztette az ellenzéki pártokat megértésre és várakozásra. Soha jobbkor nem jöhetett volna ez a politikai szélesend, mint mostan, mikor az egész ország tartalékaira és erőire szükség van, hogy a bekövetkezendő külpolitikai események elé kellő felkészültséggel nézhessünk. Az egész világ forr, a hatalmak között az ellentétek mindjobban kiéleződnek, úgy, hogy félő a minden nap kirobbanható felfordulás bekövetkezése. Nem nézhetünk ilyen események elé szétforgácsolódva, egymással farka? ^cmet nézve, hanem igenis kézt kézbe téve kell várnunk a holnapot, ami nem tudjuk mit hozhat. Meg van az ideiglenes megbékélés, de itt nem szabad megállani, hanem a megkezdett úton tovább kell haladni. A béke érdekében most félre kell tenni személyi és hatalmi érdekeket, csak egy legyen szemünk előtt, az ország. Félre most az egyéni törtetőkkel, a politikai haszonélvezőkkel, a zavarosban halászókkal, ne legyen barátság, pátérdek, hanem csak egy, a haza jövő sorsa. Ha az új kormány ezeket a szempontokat megérti és magáévá teszi, akkor a politikai szélcsend napsugaras magyar nyárrá kell hogy átváltozzon. —y —y. Képviselőnk a parlament bizottságaiban A képviselőház a hosszú nyári szünet után kedden tartotta első ülését, melyen megválasztásra került a ház tisztikara és egyes parlamenti bizottságok tagjai. Az első parlamenti ülésen történt választások eredményeként dr. Sulyok Dezső a pápai választókerület országgyűlési képviselője tagja lett az igazságügyi és a mentelmi bizottságnak. Dr. Sulyok Dezső e hét folyamán Budapeste utazott és ott részt vesz a parlament megnyitásán ős az ezzel kapcsolatosan meginduló pártok közötti politikai tárgyalásokon. A főpásztor őszi bérmaútja Mult heti számunkban részletesen leírtuk a pápai bérmálást a vele kapcsolatos ünnepségekkel együtt. A beszámolónkat kiegészítjük a pápai esperesi kerület többi községében lefolyt bérmálásról szóló híradásunkkal. A főpásztor okt. 7-én érkezett Külsővatra, hol Rencz István tb. főbíró fogadta a járás világi hatóságainak nevében, Horváth Mihály jegyző a község nevében. Okt. 8-án Mgr. Németh József prédikált, 405-en bérmálkoztak. Okt. 9-én Nyárádon 238 hivőt bérmált a püspök, kit Bocsor István jegyző üdvözölt és Esterházy János gróf kisért, a dalárda pedig szerenádddal tisztelt meg. Szintén Németh József apát prédikált. Pápáról okt. 12-én Marcaltöre ment a főpásztor, kit Vadász Ede jegyző fogadott és Esterházy Károly gróf látott vendégül. A szentbeszédet dr. Magyarász Ferenc mondta. A dalárda itt is szerenáddal hódolt a főpásztornak, ki meglátogatta a tüzvészsújtotta malomsoki fiókegyházközséget is. 228-an bérmálkoztak. Pápakovácsiban igen ízléses diadalkapu várta a püspököt. A fogadásnál Sebestyén Antal jegyző az üdvözlő beszédet, a templomban Szentgyörgyi Ignác esperes szentbeszédet mondott. Itt okt. 14-én 245 en bérmálkoztak. Okt. 15-én Nagygannán 215-en bérmálkoztak. Itt különösen bensőséges volt a fogadtatás, mely alkalommal Erdős István jegyző üdvözölte a főpásztori. A szentbeszédet dr. Krasznay Jenő pápai hittanár mondta. Nagytevelen, okt. 16-án ért véget a bérmaut. A zirci apátság, kegyúri plébániájánj Küzdy Aurél volt házfőnök-igazgató képviselte a kegyurat, és üdvözölte nevében a főpásztort, kit Dunay Rező jegyző köszöntött a községbe lépéskor, Rencz István tb. főbiró pedig a távozáskor. A szt. beszédet magyarul és németül dr. Magyarász Ferenc mondta. A megyés püspök az itt fölsorolt mindegyik plébánián Serák József kanonok, főesperessel, Szentgyörgyi Ignác esperessel, dr. Pfeiffer János püspöki levéltárossal megtartotta a kánonilag előirt egyházlátogatást is. Összessen 2147 volt a bérmálkozó 1029 fiu és 1118 leány. „Herceg, hátha megjön a tél is" Irta: Magyarász Ferenc dr. II. Nagyon természetes, hogy mennél jobban megszervezik a szegényügyet a városokban, annál inkább ránehezül az majd a falvakra. A szegényügy rendezésének, az egri normának természetes velejárója lesz ugyanis, hogy amint eddig akadtak, úgy ezentúl is akadnak majd olyan kaszakapakerülő elemek, akik nem akarnak dolgozni, hanem mással akarják eltartatni magukat. Mivel pedig az egri norma ezt a könnyű megélhetést kizárja: ezek az eiemek rávetik magukat a vidékre és olyan koldusinváziót támasztanak, mely hovatovább tűrhetetlenné válik. Ezt mindama városok környékén máris tapasztalták, ahol az egri normát bevezették; sőt magunk is tapasztaltuk, mihelyt az első hire járt annak, hogy Pápán is be fogják vezetni. Ezek a tapasztalatok, de meg az egész ország érdeke megkövetelték tehát a szegényügy sürgős rendezését. Ehhez hatalmas lépést jelent a szegényügyet rendező 1936. évi június hó 17-iki 172. B. M. számú rendelet, melyet már a bölcsőjében elkereszteltek „koldusrendelet"-nek^ s amely hivatva van a koldulást az egész országban hatóságilag rendezni. Minden sebtében készült rendeletnek próbája azonban a gyakorlat. Elmélettel nem lehet ilyen életbevágó kérdést megoldani. Elvileg ki lehet jelölni az irányt, amelyben az egyre égetőbb kérdésnek megoldását kereshetjük, de hogy ezekből az elvekből mennyit és miképen szentesít az élet és a gyakorlat, az majd csak ezután fog elválni. A falusi szegény ellátásra vonatkozólag megállapítja az idézett rendelet, hogy a teljesen ellátatlan és magáról gondoskodni képtelen szegénynek ellátása azt a községet terheli, amelynek területén a segélyezés szükségességének beáltakor tartózkodott (II. fej. 8. §.) Álljunk meg e pontnál, mert csak a vak nem látja, hogy ez a paragrafus a jövőben tengersok hercehurcának lesz a forrása. Mert ki tudja és ki fogja azt végérvényesen meg-