Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-10-04 / 40. szám

Áthelyezés. A földmivelésügyi miniszter Kránitz József m. kir. ker­tészeti főintézőt a helybeli állami fais­kola vezetőjét Jánoshalmára áthelyez­te és megbízta az ottani állami fais­kola vezetői teendőinek ellátásával. Egyidejűleg Polgár László m. kir. kertészeti intézőt a bajai kertészképző iskolától Pápára helyezte és megbízta a helybeli állami faiskola vezetésével és szolgálattételre a mezőgazdasági szakiskolához beosztotta. Kitüntetett kiállítók. A pápai ipari és mezőgazdasági kiállítás alkalmából a biráló-bizott­ság az egyes kiállítókat a követke­zőkép tüntette ki (a nevek után levő római számok jelenlése: 1. = első dij, aranyérem; II. = második dij, ezüst érem; 111. = harmadik dij, bronz érem): Cipészek: Ádler Ignác 1., Balogh Gyula (segéd) I., Berta Márton kap­tafakészítő II., Borsos József (Sü­meg) III., Egyed József (Bakony­tamási) III., Bakos Sándor II., Hesz­ler József II., Koritschoner Testvérek II., Kovács István (Szany) III., Lam­pért Ferenc I., Mógor Ferenc I., Pintér János I., Pils József II., Soós János II., Selinko Hermann II., Sza­lay Ferenc I., Szeles Mihály II., Szalay István I., Varga Jenő I. Csizmadiák: Mozsári József oki., Szabó István III., Somogyi József oki., Stenger Gyula (Nyárád) oki. Férfi-szabók: Braun Miksa I., Hek­ler József I., Inhauzer József I., Lf­rincz Antal I., Németh Imre I., Nagy Lajos II., Pápai Szabóiparosok Szö­vetkezete I., Simon Géza II., Süpek Pál I., Stockner Nándor III., Trem­mel és Bartel I., Vágó Dezső I. Női-szabók: Illés Karolin 1., Kohn Józsefné I., Mészáros Józsefné II., Nagy Sári II., Rábné Hermann Róza I., Stern Pál I. Nőikalapkészítő: Ludvig Nővérek I. (Folytatása következik.) Nagyfokú kedvez­mény előfizetőink részére Szereesztőségünk megállapodást létesített a Kultur Jegyirodával, mely­nek alapján összes előfizetőink és olvasóink az Összes fővárosi szín­házakba, mozikba, hangversenyekre, gyógyfürdőkbe, strandokra, kiállítá­sokra, vásárokra, Angol Parkba, Ál­latkertbe, Margitszigetre, jégpályákra, sportversenyekre és a többi kultu­rális és szórakozóhelyekre 20—50 százalékkal olcsóbb jegyeket vált­hatnak. A kedvezményes jegyek iga­zolvány felmutatása mellett válthatók, mely igazolvány Szerkesztőségünk­ben (Horthy Miklós Fő-utca 21.) kaphatók 20 fillér lefizetése ellenében. Kívánságra a Jegyiroda az igényelt jegyet telefon értesítésre házhoz is szállítja. Csoportos utazás esetén vállalkozunk a programm összeállí­ására is. Rózsafűzértársulati körmenet a ferenceseknél. Október 11-én dél­után 5 órakor tartja a ferences atyák vezetése alatt álló „Pápai Élő-Rózsa­füzértársulat" a szokásos októberi ün­nepélyes körmenetét Olvasós Boldog­asszony tisteletére. Nagyban emeli ez egyházi ünneplés fényét,hogy a körmenetet az időben városunkban tarlózkodó dr. Rott Nándor megyés­püspök személyesen vezeti. A körme­net megindulását Vörös József pápa­kovácsi plébános rövid szentbeszéde előzi meg, amelyet a templomból hangszórókkal közvetítenek a folyosón lévő és a templom körül gyülekező hívekkel. A körmeneten testületileg részt vesznek a város katolikus egye­sületei és felvonulnak a már ismétel­ten nagy tetszést aratott Szent Antal • apródok. A körmenet a ferencesek templomából kiindulva végig megy Assisi Szent Fereuc utcán, a további irány: Csatorna-utca, Szent Flórián utca, Szentilonai-utca lesz, majd rátér­ve ismét Assisi Szent Ferenc utcára visszatér a templomba, ahol liiániával és Te-Deummal fejeződik be az ün­nepség. Német nyelvtanítás az iparos­segédek számára. A ligetuícai Kat. Legényegyletben október hó­naptól kezdődően iparos segédek számára német nyelvtanítás lesz he­tenkint két estén. Akik eddig nem voltak tagok, de a tanfolyamon sze­retnének résztvenni, tájékoztatást nyerhetnek az egyházi elnöknél (plé­bánia), világi elnöknél (az egyesület épületében) és az egylet dékánjánál (Berkes Gábor Kisfaludy-utca). A nyelvtanfolyamot dr. Juhász Gergely bencés tanár vezeti. Költesse könyvelt a Ke­resztény Nemzeti Nyomdá­ban, Pápa, Csáky utca Felhivás. A rendőrkapitányság felhívja a műkedvelő és szinielőadá­sokat rendező egyesületek, iskolák stb. figyelmét arra, miszerint mielőtt valamely műkedvelői erőadás darab­ját tanítani elkezdik, okvetlenül győ­ződjenek meg a rencőrkapiíánysá­gon arról, hogy a kiválasztott darab a műkedvelői előadások céljaira en­gedélyezett színművek jegyzetében fel van-e tüntetve. A rendőrhatósági engedély ugyanis csak a jegyzékben szereplő darabok előadására adható meg. Megnehezítik a tanoncok szer­ződését is. Az új ipartörvény ki­mondja, hogy tanoncnak csak a leg­alább 6 elemit végzett egyének szer­ződtethetők. Akik önhibájukon kívül nem végeztek a két felsőbb osztályt, azok csak megfelelő igazolás esetén, iparhatóság engedélyével szerződhet­nek. mai állása Irta: Dr. Schaffer Mihály, a Kísérleti Rákkutató Intézet gyakornoka. A civilizáció és a kuli ura haladá­sában az orvostudomány is kivette a részét. A betegségek gyógyítása és megelőzése terén óriási eredménye­ket értünk el. Szinte eltűnt a föld színéről sok borzalmas járványos be­tegség, melyek régebben rettenetes pusztítást végeztek és rémületben tar­tották az emberiséget. Hathatós fegy­verrel rendelkezünk ma már számos olyan betegséggel szemben, amelyek azelőtt gyógyíthatatlanok voltak. Fo­lyik a munka. Száz és száz, ezer és ezer orvos-tudós egész életének ki­tartó munkáját szenteli arra, hogy kifürkéssze a természet jól rejteti tit­kait és újabb és újabb eredménnyel lephesse meg az emberiséget. — Csak egyetlen vészt jósló felhő lebeg felet­tünk és ingatja meg biztonságérze­tünket és a tudományba vetett hi­tünket és bizalmunkat: a ráki Mint körülbáslyázolt, jól védett vár maka­csul ellenáll a tudomány pergőtüzé­nek. Mint fenyegető rém mered a rettegő emberiségre és a töprengő orvos gyengének, erőtlennek érzi ma­gát. A gyógyító orvostudomány gyors™ röptü haladása mindeddig nem tudta letörni e félelmes betegség hatalmát. A statisztikák szerint a rákbetegek és a rákban meghaltaknak száma az ulóbbi évtizedek alatt évről-évre fo­kozatos, lassú, de határozott emelke­dést mutat. Három-négy éviized alatt majdnem megkétszereződött a rák­halandósági Ma ott tartunk, hogy évente többen halnak meg rákbeteg­ségben, mint tuberkulózisban s így a rákkérdés az egész társadalom fon­tos problémájává lett. Ha azonban más oldalról is megvilágítjuk ezen ijesztő statisztikai adatot, rájövünk, hogy a csalhatatlannak hitt számok is tévútra vezethetnek. Hála az orvos­tudomány ujabb eredményeinek és a közegészségügyi viszonyok javulásá­nak, az emberek halandósága csök­kent, az eeyes emb.r éle korhatára, vagyis az átlagos életkor jeieiüősen felemelkedett. És a rák az öregek betegsége, háromnegyed része az ösz­szes rákbetegeknek ötven éven felü­liekre esik. Tehát mindig többen és többen menekszünk meg az egyéb betegségektől, elérünk a „rák korba*, ahol aztán ez a betegség valóban félelmetes számokat produkál: 50 éven fe ül minden második-harmadik ember életének fáklyáját a rák oltja ki. Nyilvánvaló tehát, hogy minél magasabb az átlagos életkor és így minél több az öreg ember, annál több a rákhalál. Eztnkívül a ma már pon­tosabb kórmegállapítás, egyéb beteg­ségek háttérbe szorulása eléggé meg­magyarázzák, hogy a rákha'áiozás statisztikailag kimutatott ijesztő emel­kedése inkább csak látszólagos. A szinte kitörőfélben levő „rák-pánik" tehát megokolatlan, e borzalma be­tegség terjedésétől — hál'. Isten — nem kell tartanunk. A rák nagyon változatos képet nyújtó megbetegedés. Gyorsnöveke­déstí, mindenen kíméletlenül keresz­tülhatoló és útjában mindent elpusz­tító szövetszaporulat. Növekedésével megzavarja, lehetetlenné teszi fontos szervek működését. Nem gyógyuló, terjedő, borzalmas fekélyeket okoz. Eredeti keletkezési helyétől messze eljutva a szervezet különböző, távo­labbi helyein áttéteket képez, min­denfelé újabb és újabb, sokszor igen­nagyszámu daganat keletkezik. Végül pedig kóros termékeivel megmérgezi, elsorvasztja a szervezetet. Hogy mi a rák oka kórlényege ? Sokszor hittük azt, hogy tudjuk, de mindannyiszor rá kellett jönnük, hogy elméletünk sántikál. Még mindig rej­tély, a természetnek egyik legjobban elfátyolozott rejtélye. De a csodálatos eredményekre képes, kitartóan kutató emberi elme már elég közel jár ah­hoz, hogy e kérdést is megfejtse. — A rákdaganat épúgy sejtekből áll, mint az egész emberi szervezet. A normális sejtek a szervezet céljait szolgálva, a számukra kirendelt he­lyen alávetik magukat a lest törvé­nyeinek. Ebben a jól fegyelmezett sejtbirodalomban egy sejt, vagy egy sejtcsoport valami oknál fogva szinte fellázad, széttöri a célszerű működé­séi szabályozó korlátokat és önálló életet kezd. Elkezd szaporodni hihe­tetlen energiával, fékezhetetlenül, min­den cél és értelem nélkül, megállás nélkül a végtelenségig. Akadályt nem ismer, minden gátat keresztül tör és mindent elpusztít. Élősdi módjára a szervezet vérével táplálkozik és e táplálékért kóros, mérgező anyagcsere­termékeit adja cserébe — viszonzás­képen. A rákprobléma egy kérdése, vájjon mi ébreszti fel a szervezet keretein belül célszerűen szabályozott, csen­des, munkás, sejtekben e zabolátlan szaporodási hajlamot ? Ezekről a kér­désekről egész könyvtárakat írtak össze nagy szorgalommal, de anél­kül, hogy megcáfolhatatlan tények birlokába jutottunk volna. Még min­dig csak feltevésekre vagyunk utalva. Ma sem tudjuk mi igaz abból a teóriából, hogy a fejlődése kezdetén á<ló szervezetnek, az embriónak egyes sejtjei a természet tévedése folytán szabálytalanul, rendellenesen fejlőd­nek. Kiszakadnak a nagy közösség­ből, szétszóródnak, nem a részükre kijelölt helyre kerülnek, megőrizvén óriási szaporodási készségüket. És talán ezekből a sejtekből indul meg a rákképződés az egyén öreg korá­Pápai feiwéiiiypiact. Uúza 1500-1520 Rozs 1100-1150 Árp* 13 00 -13 50 Z.í'Í 12 00-12 00 Tengeri új5 50—5 50 Burg, 3 00—4 00 Széna 3 00—3 00 Szalma 150-1*50 M. hus 1-40-1-40 B hus 1-60-2 00 S-*hua 1 60—1 60 Zsirszal. 1 70—17C Zsir 200-2 00 Vaj 2-20—3-00 Túró 50- 60 Tejfel lit 0 70-0 80 Tojás 09 f (kgO'OO) Tej 16-16 Fokhagyma 40—40 Vöröshagy. 08—C 8 Kelkáposzta 10-10 F.-káposzta C6-06 Baö 18—22 Zöldség 10—10 Sárgarépa 06-06 Nullásliszt 32-32 Főzőtiszt 30-30 Kenyérliszt 25—25

Next

/
Oldalképek
Tartalom