Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-08-02 / 31. szám

Éppen azért meglepett, hogy mily szépen fejlődik s örömmel állapít­hatjuk meg, hogy a város mai veze­tőségének többé nem mostohagyer­meke e városrész sem, és ha ebben a tempóban kapják meg ezután is a közműveket, akkor e vidék lakosai is kultúréletet élhetnek. Az utcák rendre járhatók lesznek, világítást kapnak s így mindjárt jobban mu­tatnak a kis csinos házikók, ame­lyeket lakóik iparkodnak minél jobb karban tartani. A legtöbb háznak tiszta, virágos udvara és jól gondozott kertje van. Amint az egyik utcán bandukolok, egy feltűnően tiszta házra akadtam, amely önkéntelenül is azt juttatta eszembe, hogy valahol a művelt nyu­gaton járok. Megálltam a rácsos kapu előtt és valóban bámultam. Bámul­tam a szokatlan ízlést, a kinos tisz­taságot. Gondoltam, ezt megnézem belülről is, mert ilyen rendes portát még Pápán nem láttam. Nem csa­lódtam, a csinos külső, hasonló bel­sőséget takar. A tulajdonosa, N. K. nyug. vasutas nagy tudással s lan­kadatlan szorgalommal kis paradi­csommá varázsolta hajlékát. Az ud­varon és kertben minden szép és jó. Talán nagyítóval sem lehetne egyetlen gyomot sem felfedezni. Amit a férfi az udvaron és kert­ben, azt a ragyogó csint teremtették meg a nők a lakásban. Aki nem látott még kifogástalan polgári haj­lékot, ezt nézze meg, itt lát. Felra­gyog az ember kedélye, ha ilyen helyre teszi be a lábát. . Amint tovább csatangolok, az egyik utcában feltűnik egy jól gondozott telek, amelyen még nem laknak, csak egy kis szerszámkamra áll rajta, de azt hiszem, az egész Tókert legjob­ban beállított szőllős-, gyümölcsős­és konyhakertje. Ami itt Balogh bá­tyám kertjében látható, az mind ne­mesfaj, s ha valaki megbízható ma­got akar, tőle szerezze be. Ott van ő kora reggeltől késő estig s fárad­hatatlanul műveli földjét. Neki is eldicsekszem, hogy milyen szépen gondozott portát láttam. Van még egy pár hasonló — szóit, s máris vezet a harmadik szomszédjához, Buti nyug. vasutashoz. Szép, nagyon szép az ő portája is, aki fő gondját a virágokra fordítja. Hogy szívesen látja a vendéget, azzal is elárulja, hogy mohából „Isten hozott"-ot ra­kott ki. Nálánál kedvesebb házigaz­dát nem találtam még, boldog, ha adhat, és senkit sem ereszt el illatos virágbokréta nélkül. — Isten áldja meg e virágot szerető és e várost széppé tevő tókerti embereket, mert nemcsak maguknak csinálják, hanem mindenkinek. Ezért érdemes e rek­kenő nyári napok estéjén a tókerti virágos kertü és udvarú porták men­tén csatangolni, üdítő illat és meg­nyugtató csendes falusi hangulat árad itt felénk. K. E. legsiícbb, legolcsóbb névje­gyet, ievélpapirt, üzleti és egyéb (nyomtatványt szállit a Keresz­áímy Nemzeti Nyomda, Pápa, Csáky-u. 21. Húsmérgezés szalámitól A beálló nyári hőség következté­ben majdnem végzetes kimenetelű baleset érte Szabó Józsefné Tarr Juliánná pápai Kertsor utcai lakost. Szab óné folyó hó 27-én dél­után egyik környékbeli hen­testől szalámit vásárolt vacsorára, amit jóízűen el is fo­gyasztott. Az éjtszakai órákban azon­ban Szabóné nagy görcsökre ébredt. A fájdalom és rosszullét fokozódván, családja beszáilííotía az Irgalmasrend kórházába, hol megállapították, hogy húsmérgezés történt. A szerencsétlen Riport a pápai Vasutas atlé­ták olimpiai-fáklyastaféta asszonyon azonnal gyomormosást végez­tek és igy sikerült az életnek megmenteni. A vizsgálat megállapította, hogy Szabóné a húsmérgezést az elfogyasztott szalámitól kapta, amit a rendőrhatóság az árusító hen­tesnél le is foglalt és ebből is meg­állapítást nyert a tisztiorvosi véle­mény szerint, hogy a szalámi romlott. A nyomozás megindult annak ki­derítése végett, hogy a szalámit áru­sító hentes tett-e romlott húst a sza­lámiba, vagy pedig a hőségtől rom­lott meg. f Kedd reggel óta adták kézről­kézre az olimpiai fáklyát a magyar országutakon és vitték ezt a nemes eszmét megtestesítő kis lángot to­vább, hogy pár nap múlva elérjen Berlinbe és hirdesse ötven nemzet egybegyűlt fiainak a békesség és ba­ráti összetartás nemes gondolaíá*. Mindenütt lelkes ünneplésben volt részük a futóknak, az embereket va­lami felemelő, nemes érzés hatotta át. Az ünnepségek szónokai nagy­szerű gondolatokban méltatták ezen nemes eszme jelentőségét, kiemelve, hogy legyen ez az olimpiai láng a magyar igazság szószólója és hozza meg a népek békés versenyküzdel­méből a magyar nemzet nagy bajá­nak orvoslását. Jusson el ez a láng a világ nemzeteinek összesége elé és tolmácsolja törhetetlen hitünket és a szebb jöW3bsn vetett bizalmunkat. Végig az úton ezrek és tízezrek soífala között szaladt a láng, elju­tott Almásfüíitőre is, ahol a pápai Vasutasok csapata váría, hogy vigye tovább. Mint megírtuk, a pápaiak kedden délután mentek el és Komá­romban szálltak meg. Oít jöttek össze az északnyugati kerület vezetői és fuíói, kik azonnal megbeszélést tar­tottak. Hosszabb tanácskozás után mindegyik kiszállt a helyszínre. Al­vásról tehát szó sem lehetett. Nem is volt rá szükség, hisz mindegyik kipirult arccal és feszült várakozás­sal nézett elébe a nagyszerű ese­ménynek. A pápaiakat két személy­autó szállította a helyszínre, ahol 3—4-es csoportokban helyezkedtek el, hogy ne legyen nagyon unalmas a várakozás. Kb. fél 4 órakor kap­ták a hírt, hogy már közelednek, ha­J marosan elhelyezkedtek és feszülten várakoztak. 3A4 órakor vette át a Pápaiak első futója, Nagy Károly a Tatabányai S. C. futójától az olim­piai tüzet. A fáklya sercegva meg­gyulladi és felemelő érzéssel, szinte repülve adta tovább többi társának ezt a görög földről hozott eszményi lángot. György János, Ruzsás Sán­dor, Dienstmann Miklós, Pethő La­jos, Hunyadváry László, Bárdossy János, Szép óth Ferenc, Ruip Jenő, Gaál László, Hollósi László, Nagy Tibor, Koncz Sándor, majd Szabó Károly állomásfőnök, az egyesület elnöke vették át egymásután a tüzet és adták át Komárom halárában a komáromi futóknak. Gyönyörű idő­ben szép csillagos éjtszaka futottak s ezt a tiz km-es távot 27 perc alatt tették meg, Utána a két autó ismét összeszedte őket és Komáromból reg­gel 6 órakor indultak el. Győrben részt vettek az olimpiai staféta ünnep­ségén és kicsit körülnéztek a város­ban, majd délben a vonattal megér­keztek haza. Szép emlékekkel gaz­dagodva, sugárző arccal szálltak le a vonatról és büszkén mutogatták az emlékül kapott díszes fáklyatartót, melyet a pápai közönség is láthat majd az egyik kirakatban. Másik gyönyörű emlékük lesz az a díszes oklevél, melyet a berlini Organisá­tions Komítee für die Xí. Olympiáde­tól kap az egyesület jíülön és a futók is egyenként. IJrisipők, szakorvosi rendelésre gipszminta után ©rthopéd és gyógycipők, gyógybetétek SZALAY FERENC cipésznél, Deák-utca 1. Bécs—Budapest legnevesebb cipőszalonjaiban és a főváros legkeresettebb orthopéd sebészorvosánáí szerzett bőséges tapasztalataival áll a város társadalmának rendelkezésére. 27 Heti kritika Az egész világ közvéleménye fel­háborodással értesült, hogy a fran­ciák fegyverrel és tőrrel segítik a spanyol kommunistákat. Lényegtelen, hogy a segítség hivatalos, vagy ma­gánosok részéről jön, ,az egyedüli felháborító körülmény az a tény, hogy egy nemzeti alapon álló or­szágból bármilyen segítség is me­hessen a spanyol vörösöknek, kik elképzelhetetlen módon ártatlan pa­pok, apácák ezreit gyilkolják le, a templomokat fölégetik,' a műkincse­ket tartalmazó palotákat kifosztják* Már senki előtt sem kétséges, hogy Spanyolországban a nacionalizmus vívja harcát a kommunizmussal, ha az utóbbi győzne, Franciaország sem tudna ezen bajnak ellentállni annál inkább sem, mert hisz már maga is kellően meg van fertőzve. Francia­ország tömegei nacionalisták, kor­mánya ugyan balfelé hajlik, de még akkor sem volna szabad a közvet­len szomszédságban megtelepedni akaró kommunizmust segíteni, mert a lángok átcsaphatnak és az végét jelentené Franciaországnak. * i< * Egyeseknek nagyon fáj a vasár­napi záróra és szeretnék azt meg­szüntetni. Az ilyenek az üzleti pro­fitért elfeledkeznek a legnagyobb kincsről a lélekről. Nem is tudják a vasárnapi munkaszünet ellen dolgo­zók, hogy mit idéznek elő tettükkel, itt a példa a borzalmas spanyol ese­mények, hol az emberek lelkéből ki­ölték a hitet, a következmények meg­vannak. A hitnélküli félrevezetett tö­meg nem néz semmit, pusztít és rom­bol. Nemcsak a templomokat, a pa­pokat bántja, hanem a magánvagyon ellen is megy. A gazdagokát és va­gyonosokat kifosztja és legyilkolja, nem ismeri a magántulajdon szent­ségét. Ez a következménye a hitetlen­ségnek. Vigyázzunk a fiatalságra, le­gyen az munkás, vagy tanuló. Adjunk neki módot lelkének gondozására, mert ha lelkét elveszíti pusztulás jön utána. * * * A kormány egy új dömpinglapot adott ki és ezzel akar a meglevő la­poknak ártani. A teljes sajtószabad­ságnak vagyunk a hivei, szerintünk mindenki szabadon terjesztheti gon­dolatait sajtó útján, amennyiben azok a vallást, hazát, közerkölcsöket nem bántják és szabadon indíthat lapot is.. Nem helyes azonban, ha ilyen lapot a kormány indít. Ma, amikor min­denki erejének végső megfeszítésével izzadja ki adófílléreit, az ilyen címen beszedet pénzen nem szabad konku­renciát csinálni olyan lapoknak, ame­lyek nagy nehézségek árán tudnak; csak eleget tenni nemes hivatásuk­nak. A kormány az állampolgárok pénzét másra fordítsa, amivel a pol­gárokon segíthet, ne pedig olyanra, amivel egyes adóalanyokat tehet tönkre. Hirdessen a „Pápa és Vidékében"!

Next

/
Oldalképek
Tartalom