Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-07-26 / 30. szám

U' Keresztény Memzeti Nyomdában Eljegyzési kárt yáin­kat, eskü­vői érte­sítésünket névjegye­i n k e t a készíttetjük Pápa, Csáky utca 21 sz. Telefon 157 és tanítóik áldott keze-simogatá­sán keresztül éreztek meg ezek a gyermekek. Játszott, szavalt, éne­kelt és kacagott a sok vidám gyer­mek ; a boldogság, az öröm és hála könnyeit hullatta szemükből, amikor megköszönték azt a sok áldást, amely­ben részük volt, azoknak, akiknek munkájából és áldozatkészségéből fejükre szállhatott az áldott napsugár. A gyermekek ut'n az anyák tol­mácsolták köszönetüket és hálájukat a vezetőségnek és a város közönsé­gének s végül Kraft József mondott emelkedett hangú beszédet és köszö­netet azokhoz, akiknek munkája és áldozatkészsége létrehozta ezt az ak­ciót. Szeressük a gyermekeket, mon­dotta, hiszen bennük a magyar jövőt szeretjük. Reméljük, hogy a város közönsége a jövőben is szívén fogja viselni a szegény gyermekek nyaraltatásának ügyét és ezt az intézményt áldozat­készséggel és önzetlen odaadásával Pápa város múltjához méltóvá fogja fejleszteni. Megjelent az ipari novella végrehajtási utasítása Az iparosság már régóta sérel­mezi, hogy a kereskedők is vehet­nek fel megrendeléseket. Az 1936. évi VII. törvényeik végre rendezte ezen kérdést akként, hogy az a ke­reskedő, akinek csak kereskedelemre Jogosító iparigazolványa van, cipő, férfi- és fiuruha, női- és ieányruha, valamint szőrmeáru elkészítését és Javítását nem vállalhatja, s ebből a célból mértéket nem vehet, joga van azonban az áru kiválasztása és át­alakítása céljából mértéket venni és elvállalni az átalakítást, de ezt csak arra jogosult iparossal végeztetheti. A most megjelent végrehajtási uta­sítás kimondja, hogy a kereskedő az átalakításra kiadott munkákról munkanaplót köteles vezetni. A szak­ismeretet nem igénylő kisebb mun­kákat pl. gomb, csatt varrása, gumi­sarok feltétele stb. a kereskedő is elvégezheti. Az új ipari novella ezen rendel­kezése a végrehajtási utasítás szerint 1937. deeember 31-én lép teljes egészében életbe, vagyis ezen ideig átmeneti állapotot teremt és lehetővé leszi a kereskedőknek, hogy a szük­séges szakismeretet megszerezzék. Azokra azonban, kik ezután kapnak iparengedélyt, a törvény ezen ren­delkezése már most is kiterjed. Emelkedett az elmúlt év­ben Veszprémvármegye állatállománya A felsődunáníuli Mezőgazdasági Kamara az elmúlt évről kibocsájtott terjedelmes évi jelentésében össze­függő és teljes képet nyújt a kamara területén lévő mezőgazdasági viszo­nyokról. Érdekes része a jelentésnek, melyben beszámol az 1934—35. évi álíatösszeírás eredményérői. A jelen­tés szerint Veszprém vármegye te­rületén az 1935, évben 22349 lovat, 84079 szarvasmarhát, 128777 sertést, 43213 juhot, 1489 kecskét, 395 sza­marat és 94 öszvért irtak össze. A kamara területén levő hat vármegye közül a szarvasmarha állományt te­kintve vármegyénk Vas megye után a második helyen, a lótenyésztésben Fejér megye után a második helyen állunk. Sertés állományunk Fejér megye után ugyancsak a második helyen áll. Az állatállomány általános emel­kedéséről számol be a jelentés. Az 1934. évben volt állatállománnyal szemben az 1935. évi állomány min­den állatfajtánál emelkedett. Külö­nösen jelentős emelkedés tapasztal­ható a sertéseknél, ahol 1935. évben Íöl5b mint 26 ezerrel emelkedett a szám a megelőző évi állománnyal szemben, ami a fokozottabb sertés tenyésztésre enged következtetni Ugyancsak jeléntős az emelkedés a { szarvasmarháknál és lovaknál. osi közgyűlés Az elmúlt hét szombatján Hamuth János polgármester távollétében dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester egy­két sürgős ügy letárgyalása végett déluíán 3 órára Összehívta a képvi­selő testületet. A tikkasztó meleg ez alkalommal is éreztette hatását, mert a képviselőtestület tagjainak csak nagyon kis töredéke jelent meg. Dr. Uzonyi Kálmán h. polgármes­ter pont 3 órakor a Hiszekeggyel nyitotta meg a közgyűlést, a jegyző­könyv felolvasása után az elnöki bejelentéseket ismertette. Az elnöki bejelentések során meg­emlékezett Özv. Koréin Ernőné halá­láról, ki virilisjogú képviselőtestületi tagsággal birt, amit megbízás utján gyakorolt és bejelentette, hogy ezen tagság megszűnésével intézkedett a következő póttag Kunt János építési vállalkozó behívását illetőleg. Bejelentette még elnöklő h. pol­gármester, hogy a Pénzügyminiszté­rium 17 ezer pengő államsegélyt en­gedélyezett a városnak a forgalmi adóból, azonban ezen összegből 10 ezer pengőt bevont a városnak a rendő ségi hozzájárulás címén fenn­álló tartozása törlesztésére. A bejelentésekből értesült a kép­viselőtestület arról is, hogy a repü­lőtér létesítése ügyében hozott kép­viselőtestületi határozatokat a vár­megye kisgyülése jóváhagyta. A tárgysorozat első pontját képezte az Antalháza pusztán végzendő épí­tési munkálatok kiadása. A képvi­selőtestület ezen kérdést már letár­gyalta, azonban időközben egy prak­tikusabb és olcsóbb megoldási lehe­tőség kínálkozott, igy ezt újból el kellett bírálni a közgyűlésnek. Az eredeti tervek szerint 5 cselédlakás­nak szolgáló helyiség igénytevételé­vel történt volna az építkezés és ezek helyett újakat kellett volna készíteni, mig az új tervek szerint elégséges két helyiség igénybevétele és így elesik az új cselédlaká ok létesíté­sének szükségessége, ami az építke­zést olcsóbbá teszi. A képviselőtes­tület a javaslatot magáévá tette és a beérkezett ajánlatok közül Hozlinger Imre pápai építőmester ajánlatát fogadta el, kit 8629.07 pengős költ­ségvetés mellett megbízott az épít­kezéssel. A vadászati jog bérbeadására vo­natkozó szerződéseket a közgyűlés elfogadta. A homokárak felemelését célzó ja­vaslat tárgyalásra nem került, mert azt levették a napirendről. Horváth Sándor volt ács és kő­műves kegydij iránti kérelmét törvé­nyes előfeltételek hiányában a kép­viselőtestület elutasította. A rövid lefolyású közgyűlés fél négy órakor ért véget. Úricipők, szakorvosi rendelésre gipszminta után ©rthopid és gyógycipők, győgyhetétek SZALAY FERENC cipésznél, Deák-utca 1. Bécs—Budapest legnevesebb cipőszalonjaiban és a főváros legkeresettebb orthopéd sebészon'osánál szerzett bőséges tapasztalataival áll a város társadalmának rendelkezésére. 27 Heti kritika Borzalmas események leírásával van teli a napisajtó. Spanyolország­ban városok égnek, az emberek egy­mást gyilkolják, az utcákon a ha­lottak ezrei hevernek temetetlenül. Az évek óta kialakuló spanyol ese­mények várható következményei a jelen napok. Mikor Spanyolország elvetette magától az Istent és földi bálványok nyomába szegődött lát­ható volt a bekövetkezendő pusztu­lás. A templomok felégetése, a papok kiüldözése, legyilkolása mind olyan esemény volt, amiből látható, hogy itt az események meg nem állanak, az anarchia csak fokozódik. Ez most be is következett, a vöröshatalom ki­terjesztette csápjait a spanyol félszi­getre, tovább izgatja a félrevezetett tömeget és fokozza a felfordulást, mert csak ettől várhatja, hogy ma­gának előkészíthesse a teljes bolsevi­zálására. Érthetetlen, hogy az euró­pai hatalmak még mindig nem lát­nak tisztán, még mindig tárgyalnak a szovjettel és szerződéseket kötnek, mikor látják a célt, felfordítani az egész világot. * * * Megtörtént az első lépés a világ­háború után létrejött szerződések re­víziója tekintetében. Törökország ké­relmére a hatalmak a békeszerződé­seknek azon határozatát hatályon kivül helyezték, amely kimondja a Darda­nellák demilitarizálását és megengedte a törököknek a Dardanellák katonai megerősítését. A nagyhatalmaknál ez volt az első eset, hogy belátták a békeszerződések által teremtett álla­pot tarthatatlanságát és maguktól hozzájárultak a szerződés megváltoz­tatásához. Megtörtént az első lépés, ezután már megállani nem lehet, a nagyhatalmaknak be kell látni, hogy még sokkal nagyobb igazságtalan­ságok is történtek ennél, egyes né­peket az élet lehetőségeitől fosztottak meg. Fáj beismerni a tévedést, de nem lehet kikerülni. Még mindig jobb egy igazságtalanság megtörténtét ön­ként felismerni és azon javítani, mint hogy a kényszerítő körülmények kény­szerítsenek annak reparálására. * * A kormány intézményesen rendezi a kolduskérdést. Mindenki örömmel üdvözli a kormánynak ez irányú el­gondolásait, mert ezáltal reméljük, hogy a külföld előtt annyira propa­gált magyar városok utcáiról eltűn­nek az elesettek, a nyomorultak, a páriák. Ezzel azonban még ez a kér­dés teljesen megoldva nincsen, mert hiába tüntetjük el a hibásakat, rok­kantakat, megöregedett szegényeket,, mikor helyettük ez utcákat ellepik a gazdaságilag elesettek, a munkátla­nok tömegei. A kolduskérdés mellett, tehát gondoskodni kellene erről a másik táborról is, mert így hiáha dugjuk be az egyik lyukat, helyette egy sokkal nagyobb ür nyílik ki, mely a maga valóságában sokkal borzalmasabb képet mutat, mint az. előbbi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom